„ Igen, a pénz szabaddá tesz, de gúzsba is köt. Én ráéreztem az ízére, és képtelen vagyok szabadulni tőle. Ez a legrosszabb kábítószer. ”

„ Az emberek nem változnak, sőt! Az idő múlásával csak egyre rosszabbak lesznek. ”

„ Szükségem van arra, hogy vágyjak egy nőre, hogy levadásszam és leigázzam, hogy mindenestül az enyém legyen. S ez igaz rád is. Azt akarom, hogy csak az enyém legyél. ”

„ A benső számít - ezt a megállapítást azok a nők találták ki, akiknek jottányi vonzerejük sincs, és az intelligenciájukkal próbálnak megfogni egy férfit. Persze fontos dolog az intelligencia is, de a férfit mindig a nő külseje vonzza. ”

„ Egyet tanulj meg. Ha egy nő iránt elveszíti érdeklődését a férfi, akkor mindent elveszített. ”

„ Az öregedés... minden nő örök félelme. Észre sem vesszük, de már régen meghaltunk, mire fizikailag haldokolni kezdünk. Mert harmincöt fölött a nő meghal. Már senki sem kíváncsi rá, alig veszik észre. Láthatatlanná válnak, mint a gyerekek... csak ami gyermekkorban kiváltság, azt felnőtt nőként megélni maga a pokol. S a legrosszabbul azok a nők járnak, akik akkor próbálnak igazán élni, amikor az élet már régen nem körülöttük forog. Amikor már régen kívül kerültek a világ közepéből, s hiába nézelődnek a kör közepe felé, ott már nincs helyük. Kiöregedtek. Persze ebben is a férfiak jártak jól. Egy negyvenes-ötvenes pasi ereje teljében van, a legszebb férfikorban. Vonzó, igényes, szexi, a fiatal lányok vágyának célpontja, hiszen érettebb, mint huszonéves vetélytársa, pontosan tudja, mi kell a fiatal lánynak, s hogyan manipulálja, hogy megkapja cserébe, amit kíván. Az érett férfiaké a világ. Ellenben egy negyvenes-ötvenes nő számára már nem osztanak nyerő lapot a legizgalmasabb szerencsejátékban, amit úgy hívnak: élet. ”

„ Az élet rendje. Születünk, meghalunk. De vajon tényleg az az igazi halál, amikor megáll a szívünk? Amikor nem pumpál több vért az ereinkbe? Vagy vannak, akik addigra már régen meghaltak?! Mert olyan üresek, kiégettek, kiábrándultak belülről, hogy egyszerűen nincs már bennük semmi emberi? ”

„ Nem számít, mi történt. Már elmúlt. Ami most van, már egy másik fejezet a forgatókönyvben, amelyet az élet ír. ”

„ A legtöbb ember fél komoly döntést hozni és fél megvalósítani az álmát. Egész életében álmodozik, de amikor ott van a lehetősége, hogy meg is valósítsa, megijed és nem mer lépni. Pedig a lehetőséget a változtatásra, az előrelépésre mindenki megkapja az élettől. A nagy lehetőség általában észrevétlenül jön, de mindig megérkezik. ”

„ A múlton rágódni felesleges időpocsékolás. Sok ember aprólékosan elemzi a vele történteket, újra és újra visszatér az időben egy adott cselekményhez és próbálja megérteni, feldolgozni. Észre sem veszi, hogy a múltban ragadt, amin ráadásul már úgysem tud változtatni, míg a jelen, amely meghatározhatná és jobbá tehetné a jövőjét is, elsuhan mellette a maga lehetőségeivel és szépségeivel együtt. A múltat okolják nyomorúságos életükért, pedig ott a jelen, és majdan a jövő, mindent elölről kezdhetnének. A holnap mindig tiszta, nem szennyezi hiba. Nem szabad hátrafelé nézni. Minek is kellene?! Hiszen az élet soha nem néz hátra. Csak halad előre... Nem igaz, hogy a múltunk határoz meg bennünket. Hanem az, akik még a jövőben lehetünk, s mindenekelőtt az, hogy az adott pillanatban, a jelenben kik vagyunk. ”

„ A sztárok kiváltságokkal teli világában magasra lehet jutni, akár nagyon rövid idő alatt is, de a csúcs ingatag, nincs senki számára bebiztosítva, és könnyű hatalmasat zuhanni. Márpedig a mélyről már nem vezet vissza út, csak a hétköznapok szürkeségébe. ami egy olyan ember számára, aki csillogáshoz szokott, maga a pokol. ”

„ Ha a nők már a házasságuk, kapcsolatuk elején tudatosítanák magukban, hogy hűséges férfi nem létezik, sok csalódástól és fájdalomtól kímélnék meg magukat. Mert minden férfi elcsábítható, meghódítható. Elcsábítani könnyű őket, de megtartani... ”

„ A múltat nem lehet elfelejteni, kitörölni. Úgy tenni, mintha nem lenne az életünk meghatározó része. Mert egyszer úgyis utolér minket. A múlt olyan, mint egy gennyedző seb, amit hiába fáslizunk be, az anyag alatt egyre csak rothad, bűzlik, váladékozik, mert nincs kitisztítva, s ezáltal megállíthatatlanul végigfertőzi az egész testet. S amikor végre észrevesszük a sebet, amely régóta ott volt, de megpróbáltuk egyre csak elfedni és tudomást sem venni róla, már késő. Addigra haldoklunk tőle. Megmérgezte a testünket és a lelkünket. Az életben mindennek ára van. Minden döntésnek, minden kimondott szónak, minden cselekedetnek. És minden összeadódik. Aztán egyszer, éppen akkor, amikor a legkevésbé számítunk rá, és azt hisszük, megúsztuk, eljön az elszámolás ideje. És akkor meg kell fizetnünk bűneinkért. ”

„ Az emberek többsége illúziók között éli az életét. ”

„ Mindenkit meg lehet vezetni, be lehet csapni, csak egyvalakit ne csapjunk be soha. Saját magunkat. Ha már így is, úgy is oda kell adnunk valaminket - kezdve gyermekkori álmainkkal és naivságunkkal -, legalább a józanságunk maradjon meg. A józanság is nagy ajándék, tekintve, hogy legfontosabb értékeink úgyis elvesznek menet közben. Engem nagyon korán megtanítottak arra, hogyan viseljem el a rengeteg fájdalmat. Szó szerint belém verték, hogy ne vegyek tudomást róla. Mindezzel csupán az volt a gond, hogy elpusztult vele sok más, értékes érzésem is. Mint a boldogság vagy a lelkiismeret. Ha nincs fájdalom, nem igazán érzek mást sem. Bűntudatot sem. ”

„ A sors olykor kíméletlen akadályok elé állít minket, mintha azt mérné fel, elég ügyesek és erősek vagyunk-e az életben maradáshoz. ”