Mindenkit meg lehet vezetni, be lehet csapni, csak egyvalakit ne csapjunk be soha. Saját magunkat. Ha már így is, úgy is oda kell adnunk valaminket - kezdve gyermekkori álmainkkal és naivságunkkal -, legalább a józanságunk maradjon meg. A józanság is nagy ajándék, tekintve, hogy legfontosabb értékeink úgyis elvesznek menet közben. Engem nagyon korán megtanítottak arra, hogyan viseljem el a rengeteg fájdalmat. Szó szerint belém verték, hogy ne vegyek tudomást róla. Mindezzel csupán az volt a gond, hogy elpusztult vele sok más, értékes érzésem is. Mint a boldogság vagy a lelkiismeret. Ha nincs fájdalom, nem igazán érzek mást sem. Bűntudatot sem.