Félénk, azt írtam róla. Nem málé, hanem gyengéden félénk, valahogy így írtam. Úgy félénk, mint amikor egy srác totál szerelmes. Mintha azt hinné, hogy törékeny a lány, tehát csak babusgatni szabad. Pontosan ez az igazság: szerelmes.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Boldog soha nem lesz, mert én hiányozni fogok neki. Ez lesz a büntetése, amíg él. Én tudom, hogy az a legrosszabb érzés, ha valaki hiányzik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Pedig voltaképpen kár, hogy mindig csak belekezdünk, és - bármennyire is szégyelljük magunkat ezért a "jobb, ha hallgatunk, hagyjuk ülepedni a dolgokat" szisztémáért - sohase merjük folytatni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenkivel manipulálnak, és az erősebb vagy a gazdagabb eszközévé teszi a gyengébbeket és a szegényebbeket, hogy segítsenek neki a céljait elérni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi kell ahhoz, hogy valaki elégedett legyen? Beteljesült kívánságok, kielégülés... Esetleg még annyi, hogy ne kelljen sokáig várni a vágyak teljesülésére, mert a hosszú várakozásban megavasodnak a kívánságok is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha nincs bekapcsolva az eszem, még mindig nem tudom felfogni, hogy a mama hat éve halott és a papa is. Az eszem tudja, hogy mind a ketten meghaltak, de a lelkem, vagyis az idegrendszerem, amely talán ugyanolyan bonyolult, mint a többi emberé, nem hiszi el, hogy nincs már a mama sem és a papa sem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mától tudni fogom, hogy nem vagyok haszontalan, van értelme annak, hogy létezem. Azért születtem a világra, hogy neked segítsek, ne csak szeresselek, vigyázzak is rád, a társad legyek, a szeretőd, az őrangyalod. Szoríts magadhoz, hallgasd meg a száddal, a szívem neked dobog.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden élő úgy jön a világra, hogy nem akarta. Az állat is, az ember is. De az ember abban különbözik az állattól, hogy gondolkodhat, és gondolatainak megfelelően cselekedhet. Megszüntetheti azt az állapotot, amelybe akarata ellenére kényszerült. Megszüntetheti az életét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek olyanok, hogy egyik se akar kevesebb lenni a másiknál, ami az egyiknek van, rögtön kell a másiknak is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Rossznyelvek szerint az oroszok meg az angolok azért nyerték meg a háborút, mert mind a kettő nagy teás nép.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt hiszem, teljes életet kell élni. Hiszen nem hosszú az élet, ha néha hosszúnak látszik is. A falból se lehet büntetlenül kifelejteni téglákat. Ha itt-ott hiányzik néhány kő, már kisebb a fal teherbírása. Az emberé is, ha nem teljes az élete.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek lelke tele van csodálatos éleslátással és érthetetlen vaksággal, amelyek megmagyarázhatatlan módon felváltva kerítik hatalmukba a cselekedetet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Jótékony barát a csönd. Kisimítja a gondolatok ráncait.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sötét volt. Még mindig nem mertem kinyitni a szemem. Egyikünk sem mozdult. (...) Talán nem is éltünk már. Átváltoztunk. Mi voltunk a szerelem. Sokáig. Vagy csak pillanatig. Talán mégis végtelen sokáig. Sötétség. Csend. Lélegzet nélkül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Miért nem lehet előre megérezni, már reggel, például amikor felkelek, hogy ma olyan szörnyűség leselkedik rám, amilyent még sohasem éltem át? Miért nem jelzi előre az idegrendszerünk, amelyről a suliban és a könyvekben és az újságokban annyi rejtélyeset lehet olvasni? Az idegrendszerünk megmagyarázhatatlan érzékenységéről, a kideríthetetlen eredetű megsejtésekről. Hülyeség. De ha nem hülyeség, tehát ha igaz, amiket már összevissza olvastam, akkor az én idegrendszerem érzéketlen, hiányos, fejletlen, gyenge, megbízhatatlan.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akármit tenne, akármit tett velem, ellenem, nem bírom, dehogy bírom én őt gyűlölni. Ahhoz, hogy gyűlölhessem, ki kellene vakarni magamból ennek a most múlt két hónapnak minden legapróbb lenyomatát, aminek akármilyen közvetlenül, vagy akármilyen áttételesen is köze van őhozzá. Kimarni a memóriámból minden képet, minden szót, minden neszt, ami őt jelenti, lenyúzni az ujjaimról, a tenyeremről, az egész testemről minden bőrfelületet, amiben őrá emlékeznek a tapintó idegvégződések, kiégetni az orrom szaglósejtjeiből a gyöngyvirágködöt, a bőre páráját, a nyelvemből a konok receptorokat, ne mérgezzenek egyre a nyála ízével.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az én koromban - csaknem harmincévesen - nincs értelme arra a mindent elsöprő érzelemre várni, ha eddig nem jött el.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Boldog?! Valamikor az őskorban egy agyalágyult ősember kitalálta ezt a süket szót, aztán a sok utód elkezdte szajkózni. Kergetik. Rosszabb, mint amikor - a moziban láttam - a kocsis az ostor végére kötve szénát lógat a lovak elé, hogy a pacik azt higgyék, csíphetnek belőle. Futnak a lovak, a széna meg mindig előttük lóg, hiába kergetik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ma még szerencsétlennek találom a tegnapi napot, de néhány hét múlva kiderül, voltaképpen javamra szolgált, hogy minden úgy történt, ahogy történt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bizonyos esetekben, például az enyémben, szívjóságnak kell minősíteni, ha csak érdeklődnek az ember után, és nem azt üzenik, hogy dögöljek meg lehetőleg mielőbb.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elindul valahonnan egy beszélgetés, és kiköt egy tökéletesen idegen ponton, vagy tán ki se köt: egyszerűen szétporlik a sok szöveg vagy sok unalom vagy sok érdektelenség vagy még több szórakozni vágyás oldó vegyületében.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akármilyen ingatagnak látszik is egy nagy kő a hegyen, alulról sose piszkáld, mert előbb terád hengeredik, mielőtt legurulna a hegy lábáig, onnan a magasból. Abból pedig, hogy összelapított téged, mert megpiszkáltad, még egyáltalán nem következik, hogy tényleg tovább is görög, lefele, darabokra törni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hányan kérdezték már tőlem, miért ásom el magam itt, vidéken, a Balaton partján... Néha megpróbáltam megmagyarázni a fantáziátlan agyuknak, hogy én itt, ennek a csodálatos víznek a partján érzem itthon magam. Itt igazibb a napfény, itt igazán tiszta a levegő, itt én minden reggel úgy ébredek, mint aki újjászületik. Akár ilyen gyönyörűen süt a nap, mint most, akár borús vagy sírós az idő, mindegy nekem, csak itt lehessek, és láthassam az ablakból vagy innen a tetőről ezt az én tengeremet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek azért mondanak annyi bölcset, nehogy valaki észrevegye, milyen kevés bölcset cselekszenek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A demokratikus fikciónak az a lényege, hogy a szuverén nép annyira igazságos és felvilágosult, hogy hízelgés és vesztegetés nem ér fel hozzá, tehát két jelölt közül helyesen tud választani akkor is, ha az egyik csupa kellemetlen igazságot tár eléje, a másik pedig a legotrombább előítéleteinek és legaljasabb ösztöneinek hízeleg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amióta feljegyzik a népek emlékeit, meséit, mindig ugyanarról szólnak a tanulságos történetek: legyetek jók, egyenesek, derekasak, legyetek becsületesek, mert az erény elveszi jutalmát, a gonosz pedig a maga büntetését. Ötezer éve tanítják a bölcsek ilyesféle igazságokra az embereket, ötezer esztendeje prédikálják a tanmesék az erényt és a jóságot, és minél magasabbra hág az emberiség a fejlődés lépcsőfokain, annál több az aljasság, annál rafináltabb a gonoszság.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hagytuk játszani egymással a szájainkat, mint normális felnőttek a gyerekeket, és örültünk, hiszen a normális felnőttek is örülnek, ha a gyerekek olyan jól játszanak, hogy közben minden másról megfeledkeznek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Jó volna, ha hipnotizálhatnám magam. Magamba szuggerálhatnám azt az érzést, aminek valamikor, kisfiú koromban elképzeltem a szerelmet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kevés, ha az ember optimistának születik. Meg is kell őrizni az optimizmust.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ma, amikor a tudósok olyan pontos műszerekkel dolgoznak, amelyek a milliméter milliomodrészével mérhető tárgyakat is láthatóvá tesznek, megengedhetjük-e magunknak, hogy a mindennapi életben, amikor magunkhoz hasonlóan bonyolult emberekkel állunk folytonos kapcsolatban, felületesek maradjunk embertársainkkal szemben?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amin én egyszer elkezdek gondolkodni, abból úgysem lesz semmi. Addig vitatkozom magammal, amíg elpárolog belőlem minden tettrekészség.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Szereted?
Gondolkodnom kell. Szeretem (...)? Nem tudom. Azt hiszem, a szerelem nem ismer vacillálást, méricskélést. S ha egyszer nem vagyok benne biztos, szeretem-e, akkor világos a dolog: nem vagyok szerelmes...
- Nem - mondom ki kereken.
- Nem szereted, mert nem mered szeretni. Próbáld egy kicsit sarokba vágni az eszed. Oda, ahová az érzéseidet dugtad. És hadd jöjjenek elő azok az érzések. Merj lovagias lenni az érzéseiddel. Add meg nekik a sanszot, hogy egyenrangú párbajpartnerek legyenek az eszeddel szemben. Merj szembenézni a valósággal. Gyáva dolog, fiam, ha eleve elvágsz minden utat... Tanulj meg egyvalamit: úgy nézz minden helyzetre, amibe belecsöppensz, hogy soha többet nem jön vissza.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kutyaszorítóban sok minden megfordul az ember fejében, és hogy a szándékok közül melyik lesz az erősebb, az tucatnyi faktortól függhet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bolondos vagyok. Nem tagadom. Szeretek záporban ugrálni, szeretem csavarni a hajamból a esővizet. Mint a vademberek. Legalább nagy ritkán kiugrani a civilizációból.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valahogy csak lesz. Úgy még sohase volt, hogy valahogy ne lett volna...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás