A kategóriához 420 idézet tartozik (bővebb infó)


Ha egy fa kidől az erdőben, de senki nincs ott, hogy hallja, vajon attól még hangosan teszi azt?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hidd el, jobb az összevissza, rendezetlen életmód, noha eleinte biztosan őrültségnek tűnik. De ha megszokod, akkor látni fogod az értelmét és hihetetlen szépségét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A hallás - az hallás. Abból, ami létezik, nem lehet létrehozni önmagát, mert már létezik. A létezés - az létezés.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A boszorkányüldözés jelensége, feltehetőleg, úgy mindenestül az elfojtott szexualitás tömegpszichózisából eredeztethető...: "Mert mi egyéb a nő, mint a barátság megsemmisítője, elkerülhetetlen büntetés, szükséges rossz, természet adta kísértés, kívánatos szerencsétlenség, házi veszedelem, izgató kártevő, világ-baja, szép színekkel befestve?"

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha valaki az igazságot és a törvényszerűséget keresi, nem tehet különbséget kicsiny és nagy problémák között. Aki a kicsiny dolgokban nem veszi komolyan az igazságot, abban az emberben nagy dolgokkal kapcsolatban sem bízhatunk meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tapasztaltál-e, tettél-e, gondoltál-e vagy éreztél-e bármikor bármit is a moston kívüli időpontban? Gondolod, hogy valaha is fogsz? Történhet-e vagy létezhet-e bármi a moston kívüli időpontban? A válasz nyilvánvaló, ugye?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A válaszok veszedelmes fogódzók az univerzumhoz. Értelmesnek látszanak, mégsem magyaráznak semmit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Még az ördög is - Isten ördöge.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A filozófus inkább anatómus, mint orvos: boncol, de nem gyógyít.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A filozófia története nagy mértékben annak a története, hogy okos emberek nagyon csábító hibákba esnek, és ha nem ismered a történelmet, arra vagy kárhoztatva, hogy ugyanazokat a buta hibákat ismételd meg újra és újra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szívesen megvallom Önöknek, hogy bámulatba ejt a szent írások fensége és az evangélium szentsége a szívemhez szól. Nézzék csak meg, milyen fellengzős beszédűek a filozófusok könyvei, milyen jelentéktelennek tűnnek emellett. Lehetséges, hogy egy ilyen fennkölt és ugyanakkor ilyen egyszerű könyv emberi alkotás lenne? Lehetséges, hogy az, akinek a történetét elmondja, saját maga csak egy ember lenne? Csupán egy olyan hang, amit egy rajongó vagy egy becsvágyó szektás hirdet? Minő szelídség! Milyen erkölcsi tisztaság. Mily megható bájosság a tanításaiban! Micsoda magasztosság az alapelveiben! Milyen mélységes bölcsesség a beszédeiben! Micsoda merészség! Milyen finomság, ugyanakkor milyen ütőerő van a válaszaiban! Micsoda hatalom a szenvedélyein. Hol van az az ember, az a bölcs, aki gyengeség és hivalkodás nélkül így képes cselekedni, szenvedni és meghalni?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sötétség nélkül nem létezne a világosság fogalma. Ha a világosság fel akarja fogni saját maga lényegét, meg kell találnia ellentétét, a sötétséget.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szimbolikus képzelet számára mindenkor rendkívül fontosak voltak a geometriai formák és számszerű arányok. Nem volt ez idegen a teoretikus gondolkodástól sem. Azt is mondhatnánk, hogy a filozófiai és matematikai gondolkodásnak is van egy mitikus dimenziója. Nemcsak a filozófiai, hanem a matematikai gondolkodás mélyrétegeiben is ott van, vagy ott lehet az a vágy, hogy a mindennapi élet rendezetlensége alatt felfedezze az univerzum láthatatlan, de lényegbeli rendjét és rendezettségét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberi elme nem egyéb, mint eszméink szövedéke... az elme csupán szerzett birtokunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Milyen hatalmasnak kell lenniük azoknak az égitesteknek, és hozzájuk képest milyen jelentéktelen ez a Föld s az a színjáték, amelyben valamennyi csodás tervünk, valamennyi navigálásunk és háborúnk lejátszódik!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden mozgásban van ezen a világon. A Föld, az idő, a fogalmak, a szerelem, a sors, a hit, az igazság és a hamisság is forgandó. Minden képlékeny, mint a folyékony halmazállapotú anyagok. Semmi sem marad meg a helyén, egy adott formában. Az univerzum is csak egy nagy szállítási vállalat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Gondolkodásunk (...) nem individuális, mint érzeteink és érzéseink, hanem univerzális. A gondolkodás csak azáltal kap individuális jelleget minden egyes emberben, hogy mindenki a saját individuális érzeteire és érzéseire vonatkoztatja. Az univerzális gondolkodás ilyen módon keletkező sajátos árnyalatai különböztetik meg egymástól az egyes embereket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem az a fontos, hogy a madár hányszor csap a szárnyával, hanem, hogy íveljen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Semmi sem fontosabb, mint hogy az embernek az érthetetlennel állandó kapcsolata legyen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet megsemmisítésének a vágya, illetve a halál és rombolás ösztöne egyidejű az élet és szeretet ösztönével. E két princípium közötti küzdelem nemcsak az örök emberi dráma középpontja, hanem egyben az emberi civilizáció kibontakozásának legfőbb hajtóereje is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vajon hol van a határ a romantikus és az illuzórikus között, és egyáltalán honnan tudod, hogy átlépted-e ezt a bizonyos határt? És vajon a kézzelfogható fizikai világban élünk vagy pedig abban, amit a fejünkben hoztunk létre?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A világmindenséget nem csupán a sokféleségben rejlő egység teszi széppé, hanem az egységben rejlő sokféleség is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az instabilitás maga az élet, mivel az idők végtelenségéig változtatja a helyzetét, törekedve saját azonosságának megőrzésére.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

De nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy csak a gondolkodás segítségével tudjuk magunkat "szubjektumként" meghatározni és az "objektumokkal" szembeállítani. Ezért nem szabad a gondolkodást soha pusztán szubjektív tevékenységnek tekintenünk. A gondolkodás túllép szubjektumon és objektumon. Ezt a két fogalmat ugyanúgy a gondolkodás hozza létre, mint az összes többit. Ha tehát mint gondolkodó szubjektumok egy fogalmat valamely tárgyra vonatkoztatunk, ezt a vonatkoztatást nem szabad pusztán szubjektívnek tekintenünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Meghatározni annyi, mint korlátozni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az egész kerek világon kicsoda tud nekem választ adni arra a kérdésre, hogy miért élek. Kicsoda? Az egyház? Nem! A lelkész? Nem! Ő ugyanolyan helyzetben van, mint maguk. A professzorok? A filozófusok? Ők sem tudnak válaszolni erre a kérdésre: miért élek? Csak egyvalaki tudja nekünk megmondani, hogy miért élünk: Az, aki bennünk életre hívott, aki minket teremtett - Isten! (...) Isten válaszol az élet értelmére vonatkozó kérdésünkre: a Bibliában... Meg akarom mondani a Biblia válaszát egy mondatban: Isten azért teremtett bennünket, hogy az Ő gyermekeivé legyünk!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem gondolkodsz. Csak logikus vagy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az etikai individualizmus a morális erkölcsi életre alkalmazott - szellemi - fejlődéstan.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A filozófus olyan, mint az elefánt, amely mentében sohasem teszi a másik lábát a földre, amíg az egyik szilárdan nem áll rajta.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az én a viszonylat tartalma és azzal egyidejűleg maga a viszonylatot létrehozó.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szabad akarat az, amikor az ember azt teszi, amit tennie kell.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A beleegyezés három lába: a vágy, az adat és a kétely.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Igen, a játék minden bizonnyal egyike azoknak az ősi, alapvető erőknek, amelyek létrehozták az emberi civilizációt. De nem valószínű, hogy korábbról való, mint maga a civilizáció. Lehet valami közös a játék és az emberiség "archetipikus tevékenységei" között, de (...) ez nem jelenti azt, hogy a játék "áthat" minden emberi tevékenységet. És végül, szép és felemelő aforizma azt mondani: "minden játék" - ahelyett, hogy azt ismételgetnénk keserű lemondással: "minden hiúság". De nem igaz. Mert nem minden játék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A marxizmus kézzelfogható dolgokkal foglalkozó tudomány, a valóságról szóló tanítás, egy történelmi helyzet filozófiája.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ahhoz, hogy egy szubsztanciát vagy ideát megismerjünk, kételkednünk kell benne, a kételkedés pedig annyit tesz, hogy végességükben fogjuk föl azokat a tulajdonságokat, amelyek valóban "magában a dologban" vannak, vagy pedig "magától a dologtól", vagy valamitől, vagy a semmitől valók.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás