A kategóriához 619 idézet tartozik (bővebb infó)


Minden bölcs, kinek gondolatait megismernem sikerült, arra tanított, hogy élni és írni úgy kell, mintha minden cselekedetünk utolsó lenne az életben, mintha minden leírott mondatunk után a halál tenne pontot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az igazi, tartós hatású történet mindenkiről szól, mert különben nem maradandó. A furcsa és idegenszerű nem érdekes, csak az, ami ismerős és mélységesen személyes jellegű.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgy vélem, csak az teremthet alakokat, aki már hosszan tanulmányozta az embereket, éppen úgy, mint ahogy idegen nyelvet sem beszélhetünk addig, amíg alaposan meg nem tanultuk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Rangját rejtse bár,
ilyen a költő sorsa már:
tüstént ráismer s tiszteleg
királyának a kikelet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Jó író vagyok
Mondatokba műtött képeim
Úgy terjednek szét
Az olvasók lelkében
Mint sugárkezelt nő
Agyában a daganatvirágok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az irodalomban megvan a hit minden eleme: a komolyság, a belső történésekre való koncentráció, a dallam és a lélek rejtett mélységeivel való érintkezés.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A mese nem elvezet a valóságtól, mint sokan gondolják, hanem odavezet hozzá, mélyre vezet a lelki valóság tartalmaiban, legyen szó szeretetről és gyűlöletről, a fent emlegetett életről és halálról, jóról és rosszról, küzdelemről.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha bonyolultan írok, akkor azzal sok embert kirekesztek az olvasás öröméből.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az írás megindulása vagy elapadása szerencsésebb hangulatú napon is kegyelmi állapot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A versolvasás (...) a mandarinok szórakozása. Olyan, mint a komolyzene. Kevesek levegője, élvezeti forrása, az érzékenyek orvossága, a megérintettek otthonra találása.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amíg itt járt, minden leheletét,
leköpték fénylő, áttetsző szívét
(...)
Nem köpött vissza! Megadta magát:
a hideg síneket ölelte át.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Adok magának egy elsőrangú tanácsot (...). Írjon olyasmiről, amit ismer. Írjon a földalattiról, szállodákról meg egyéb ilyen dolgokról! S írjon gyerekekről, olyanokról, akikkel naponta találkozik az utcán, olyan gyerekekről, amilyenek mi voltunk egyszer.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az írás az halászat: az ember fejében ott van egy gondolat; hórukk, a nyelv hálójával neki kell feküdni s húzni. A nagy gondolat csak bizonyos fogássokkal húzható ki.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Karriert szántál nekem, ívelőt. Hírt. Pénzt. Sikert. Csillogó életet. Híres verseket és regényeket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A dráma olyan, mint az élet, csak az unalmas részek ki vannak vágva.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az írás csak akkor töltheti be rendeltetését, ha éppoly híven tolmácsolja a gondolatot, mint a szabatos, talpraesett élőszó. Az írásbeli gondolatközlés félreérthetetlenségének egyik biztosítéka a kifogástalan helyesírás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

El lehet azt mondani, papíron, tintával, hogy a szíved mivel van teli?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Végzetesen kell élni és írni, tehát nyugodtan, nagyon figyelmesen, egyforma erővel figyelve a világra és önmagunkra, értelmünkre és szenvedélyeinkre, az emberek szándékaira és a mindenséghez való kapcsolatainkra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A magyar író feladata minden időben az, hogy írjon, szóban és szellemben magyarul. Ha ezt teszi, nem kell politizáljon. Mert ha magyarul ír, magyar szellemben, lelkiismeretének és felelősségének parancsa szerint s nemzete iránt érzett aggódó hűséggel, ez már több mint politika. Ez már honvédelem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig is úgy hittem, hogy mi, írók, nem a tehetségünk miatt lettünk írókká, hanem annál a szerencsétlen körülménynél fogva, hogy nem lehetünk mások, mint amik vagyunk, és hogy magányos munkánk se több viszonzást, se több előjogot nem érdemel, mint amennyit a suszter kap azért, hogy cipőt csinál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az irodalom mindenkié. Nem igazgatják kereskedelmi érdekek, és nem lehet a gyors haszon reményében kifosztani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden nagy költészet családias. A család tagjai az idegen számára jelentéktelen, érthetetlen adomákat mesélnek egy kisgyerekről, aki hajdanában mindnyájunk ismerőse volt, emlékeznek valamire, amire az idegen nem emlékezhet és elmosolyodnak. Valami ilyesmihez hasonló a költészet. Nyelvünk szellemében él, melyben összeforradunk valamennyien, akármiféle politikai hiten élünk. Nem dicsekszünk azzal, hogy hűek vagyunk ehhez a nyelvhez. Mi magunk vagyunk a hűség. Nem állítjuk azt sem, hogy csak vele, általa, érette lélekzünk. Mi magunk vagyunk ez a nyelv. Vér vízzé válhat, pártot is üthet, de ez a szellemi közösség megronthatatlan, elmozdíthatatlan.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vannak az írók, akik írnak, mert tudnak írni (vagy nem), és a másik térfélen ott vannak az esztéták, akik esztétizálnak, mert nem tudnak írni, pedig szörnyen szeretnének. És állati jót játszanak! Az író összerak - valamiből valamit - az esztéta pedig szétszedi azt. Hallatlanul remek szórakozás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olyasmi foglalkozás az írás, mint a játék, a gyermek komolyan veszi, és bár semmi lényeges nem függ attól, amit nagy gonddal végez, afelől, hogy csak játék, még csakugyan elfárad bele.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az igazság az, hogy magamnak írok. Vagy a nőnek, aki minden férfiban benne lakozik. Azért írok, hogy megértsem énem női felét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vannak szavak, amelyek leírásához, egymáshoz fűzéséhez az érzések adnak ihletet. Az érzések fonják össze ezeket a szavakat, mondatokat. Hiába kéri bárki, hogy írj valami szépet - lélek nélkül nem megy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kritikusok (...) szívesen hangsúlyozzák, hogy egy bizonyos könyv egy másik kortárs vagy irodalomtörténeti mű "hatása alatt" született, még akkor is, ha a szerző a nevezett művet még hírből sem ismeri. A kritikusok magától értetődően abból indulnak ki, hogy a szerzők ugyanolyan műveltek és fantáziátlanok, mint ők maguk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az íráshoz szerintem empátia szükséges, humor és egy kevés távolságtartás, s persze nagyon fontos a kíváncsiság is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A történet teljes egészében igaz, mert elejétől végig én találtam ki.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azok, amiket általában verseknek hívunk, csak képek. Az igazi vers éjszaka születik a férfiakban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A valódi irodalmi mű, nem is okvetlenül a remekmű, mint egy élőlény: kimeríthetetlen. És szabad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az írók pályája rendesen előbb kezdődik, mint amikor már ők is tudnak róla.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az egyetem fontos tanintézmény, de nem az írók iskolája. Az irodalmat belső elmélkedés vagy lelki rokonokkal való társalgás révén sajátítja el az ember.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az irodalom a legeslegjobb, ami az emberiség tulajdona. A költészet az irodalom lelke, a legmagasabb rendű koncentrációja mindannak a nagyszerű dolognak, ami csak a világban és az emberben létezik. A lélek egyetlen tápláléka.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az előszó bosszant, mert művi úton akarja rám erőltetni azt a hangulatot, persze sikertelenül, amit az író - lustaságból vagy tehetség híján - nem volt képes megteremteni az első oldalakon, az utószó pedig egyszerűen hülyének tart, feltételezi, hogy nem értettem meg, mit olvastam - és megmagyarázza.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás