„ Van olyan kincs, amit egyszer találsz meg,
Ha elveszted, akkor az élettől válsz meg.
A tested él, de a lelked, az meghal,
A kincsért élj, és a lelked él. ”

„ Kénytelen voltam színlelni
A mosolyt, a nevetést, életem minden napján.
A szívem nem törhet össze,
Mert már a kezdetnél sem volt ép egész. ”

„ Küzdök az érzések ellen, küzdök magam ellen,
Nem tudom, mit tegyek, visszatért a régi énem.
Megint tilosba léptem, bolyongok, mint egy szellem,
Nem bírom tovább, arcomon végigfolyik könnyem.
Miért gondolok rád? Miért érzem azt, hogy kellesz?
Mikor legbelül tudom, hogy ebből megint baj lesz. ”

„ Mikor máshol süt a nap
Egy embert látsz a fák alatt,
Ki már mindent elhagyott...
Az lehet, hogy én vagyok. ”

„ Minden bűnre van bocsánat
Felhőket oszlat a fény
Ne lásd a fehéret feketén
Mindig van remény. ”

„ Csak a szél, ami játszik velem,
egy árva léggömb az én szívem.
Csak a szél, ami játszik velem,
kegyetlen szél, csak te vagy nekem. ”

„ Mindig a fénybe nézz,
Mert szebbet még soha nem láttál,
Biztos a fénybe érsz,
Ha fel tudsz állni, mikor elbuktál. ”

„ Mosolyog a nap
fénnyel betemet
sugara vakít
mégis vele nevetek. ”

„ Nem kérhetem a telet, hogy meghagyjon egy rózsabokrot,
Nem kérhetek egy szilfát, hogy körtét teremjen,
Nem kérhetem az örökkévalót egy halandótól,
És ezer gyöngyöt csináljon, mielőtt mocskos lesz.
Ó, szerelmem, nagyon fáj,
Hogy többé már nem hiszel az ígéreteimnek. ”

„ Miért kell harc, miért nem élsz?
Hisz` az álmod más: ott fényt remélsz.
Miért kell harc, ha a könnyében félsz?
Csak bánat vár rád, ha az örvénybe lépsz. ”

„ Az lesz a győztes, aki talpon marad,
Gátat nem ismer, mindig előre halad.
Nem tartja vissza soha semmilyen ellenfél,
Aki nem fél, és mindent túlél. ”

„ Sírsz, hisz a szíved mélyén elhiszed,
Hogy szebb, ha együtt mondjuk ki: Ég veled!
Az út most kettéágazik, sok minden változik,
Hát ég veled, nehéz lesz nélküled. ”

„ Mikor a nevem meghallod, könnybe lábad a szemed,
Ahol az ég és a föld összeér, ott nevetek feletted!
Szemem vértől izzik, haragomtól óvjon meg az ég,
Mikor a szikrából vad tűzvihar lesz, nincsen menedék!
Szeretlek gyűlölni! Gyűlöllek szeretni! ”

„ Akarsz-e együtt ülni házad küszöbén majd?
És arra nem gondolni, hogy meddig is tart?
Akarsz-e rám találni, őszbe rohanó üres vonaton?
Akarsz-e bennünk hinni, ahogy én akarom? ”

„ Te vagy a kezdet, és te vagy a vég,
Nélküled nem bírnám, érzem, feladtam volna rég,
Csak annyit kérek tőled, hogy mindig itt legyél,
Mindig velem legyél! ”

„ A szemed takard el, és úgy számolj el egész` százig,
én meg a korlát mögött bújok el, úgy, hogy csak a szívem látszik,
és onnan fogod tudni azt, hogy én vagyok az egyetlen ember,
akivel jó lenne egyszer. ”

„ Szeretlek, mondom, ő meg mondja:
Szeress nyugodtan, majd nem
figyelek oda. ”

„ A szívedben érzed
Hogy van még mért élned
A tűz újra éled
És újból megéget
De nem kell, hogy félj
Nem kell több szó
Engedd, hogy fájjon
Engedd, így jó
A szíved újra érzed, hogy szabadon száll. ”

„ Szeretlek, tudd meg, hiába titkolom,
A lakat zárva, de a kulcsát itt hagyom. ”

„ A hajnal nyomában fehér lovamon ülve
Keresem a nőt, ki még meg sincs születve.
Egy dombon állok az álmok hegyén,
S mondogatom: ez nem is oly nehéz. ”

„ Sok mindent nem lehet,
De van, amit jobb még ma szavakba önteni,
Amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig. ”

„ Egymagad a lelkeddel élsz igazán.
Tudod, a sors nagy magány. ”

„ Ne nézz hátra, mert valaki könnyen visszahúz.
Az igazi bátrak: nekik a jövő kell és nem a múlt. ”

„ Ez a nap más, mint a többi, ezt te is jól tudod,
Másként kelt fel reggel a Nap, és másként járt a Hold.
Köszöntünk hát téged, ha már így együtt vagyunk,
És ajándékul fogadd el vidám kis dalunk:
Boldog, boldog, boldog születésnapot,
Kívánjuk, hogy legyen még sok ilyen szép napod. ”

„ Fönn van a sorsunk az ég tetején, nappal ki sem derül,
csak éjszaka látni fényeit, mikor a józanság szenderül,
aztán reggelre lehull az ég, és hajtogat másikat, kék
színű ábrándokat, fehér bárányokat. ”

„ Az élet nagybetűje
még hátba vág elégszer
ahhoz hogy ne fájjon
úgy sincsen elég szer
a részed vagyok én is
de a tiéd a történet
nem téged faragnak
hanem te meséled. ”

„ Várni rád nem nagy áldozat nekem,
Egy életen át köti a vágy a lelkem.
Csak az fogy el, mit együtt végigélhetnénk,
És sose leszünk, akik együtt lennénk. ”

„ Nevetni akkor is kell, ha már nincs senkid, nincs is hol és nincs miért. ”

„ Teérted hajtok, hogy mindened meglegyen,
Nem akadt jobb neked, ezért vagy mellettem. ”

„ Láttam a holdat, a napot az égen,
Láttam a könnyeket az Ő szemében,
Láttam az arcát, ahogyan elrohant,
Lassan megértettem miért boldogtalan. ”

„ Tudod, az első pofon a legnagyobb,
aztán a többit lassan megszokod. ”

„ Nehéz ismét belátnom,
Hanyatlik szép világom.
Divattá vált a vakság,
Újra pedig ész kell manapság.
Hazugsággal irányít,
Hatalmat így szilárdít
Magának most a rendszer,
Hiába küzdesz, úgyis nyer egyszer. ”

„ Ha elhagy is minden remény,
Akkor sem változhat vízzé a vér.
Legyek inkább üldözött,
Mint áruló, latrok között.
A haza minden előtt! ”

„ Azt hitted, hogy elhagyott a múltad,
tőled elfújt minden rosszat a szél.
Indulnál egy új úton előre,
ahogy minden ember újat remél. ”

„ Szomorúnak kéne lennem, de nem vagyok,
mert nekem az számít, aki velem van, nem az, aki elhagyott. ”