„ Keressünk újat a napsugárban,
jó lenne hinni, hogy megtaláltam.
Az álmot, a kincset, a swaget, a yolot,
a világom csak körülötted forgott. ”

„ Kiterít, mint prémet az orvvadász, s árul az élet a standon, kinn,
Az éveink piacán millió szív... itt van mind.
Ne beszélj arról, mi a jó, mi a rossz! Ugyanaz a vége, bárhogy kezd...
Akit anya szült, tudja, az út vége mit rejt, mindegy, hol megy. ”

„ Tegnap rólad álmodtam,
Pedig már régen nem szoktam.
Tudom én, lejárt lemez, és
Mégis fáj, hogy így van ez. ”

„ Véletlennek hittem, hogy újra látlak,
Vártam és nem szóltam, de félek, elhibáztam.
Éreztem, több, mint más, szívembe vágó régi pillantás! ”

„ Unom már, hogy azt mondod, hogy "minden rendben van",
unom már ezt a szar dumát, hogy "érezd jól magad",
annyira unom már, hogy úgy csinálsz, mintha minden rendben lenne.
Unom már, hogy azt játszod, hogy élvezed... ”

„ Amikor ezt az életnek hívott játékot játszod, emlékezz arra, hogy senki nem mondta, hogy igazságos lesz. ”

„ Ha bármikor szükséged van rám, csak szólj, és ott leszek, hisz érted jöttem e világra. ”

„ Várok mindenhol rád, és
bármikor megtennék bármit,
ha kéred, harcolok érted!
Ez mindenhonnan szól,
lélekhangokból születtem és
ez az, ami éltet! ”

„ Bánom, nem bánom, mástól nem várom,
Tőled sem várom el.
Tettem, megtettem, éltem, ha élhettem,
Többet nem értem el.
Félek, nem félek, mást már nem kérek:
A végét ne rontsam el.
Adtam, nem kellett, kértem, nem tellett,
Menj Isten "hírivel"! ”

„ Mi vagyunk a múlt és bennünk a jövő,
a mából születik a holnapi erő.
Messze még a cél, de távol már a rajt.
Mindig volt erő, és talán lesz is majd! ”

„ Nagy a te nemzeted,
Nagy a te végzeted,
Az Úr oltára te vagy,
Nagy a te nemzeted,
Nagy a te végzeted,
Emeld fel a fejed! ”

„ Ha volna választásom, az csakis te lehetnél,
Mert nincs is szebb dolog egy nyári szerelemnél,
A parti fűben fekve, a csillagunkat csodálva,
Így álmodjuk magunkat a földöntúli szobámba,
És ha hiányzol néha, csak lehunyom a szememet,
Ha azt kérném, hogy maradj itt, mi lenne a felelet?
De ne is mondj semmit, álmodozzunk tovább ma,
És örökké emlékezzünk majd erre a csodára! ”

„ Kezeim közül szöknek az évek,
arcomra új és új jelet vésnek.
Visszaforgatnék oly sok percet,
újrajátszanám, mint egy filmet. ”

„ Egymásnak adott gondolatok,
erőt adsz és én erőt adok. ”

„ Persze, nem jó folyton csak menekülni,
De megállni még egyedül nem merek.
Segítség kéne, ugyanúgy, mint régen,
Mikor fiatal voltam, vagy egészen kis gyerek. ”

„ Ne feküdj mellém, mert ez itt most csak az én városom.
Macskakő matracom, járdaszegély rajt a vánkosom,
és ne hidd, hogy nem puha, olyan, mint ti soha még nem,
meghallgat, szétfagy és esőben is ázik értem. ”

„ Még egy újabb gyertya, néhány jó barát,
az Isten óvjon téged még sok-sok éven át.
Néhány könnyű óra, egy nehéz év után
legyen most szép az Ünnep, egy jobb év jön talán. ”

„ Soha nem elég jó,
és sose lesz elég.
Csak elfáradni tudok,
pedig élvezni szeretnék. ”

„ Lesz, mikor én hazaérek,
És egy szép napon azt fogom nézni,
Hogy az életben nem bánok semmit,
Hogy a lényeget észre kell venni. ”

„ Holnaptól félsz, a mától mit remélsz?
Ha a tegnapban élsz, másod sincsen, csak a remény.
Múltban az okok, jövőben a vágyak,
jelened a tükröd, de gyáva vagy, hogy lássad! ”

„ Ha alszik a szeretet, ki kelti fel? ”

„ Ha nincsen meló, nincsen pénz.
Ha nincsen pénzed, gallyra mész.
Ha gallyra mentél, nem kapsz melót,
Cigit, piát, ennivalót. ”

„ A gondokat most falhoz kell vágni
és élni egy percig, mintha nem lenne holnap. ”

„ Nézz körbe, amit hagytál az út mentén,
megtalál,
Minden, amit elhagytál, míg új lettél,
régi már.
(...)
Csak intünk az égnek,
míg tudjuk, hogy várnak
helyek, amik belőlünk
új embert csinálnak. ”

„ Egyszer lobban, robban, dobban, ilyen a szerelem!
Csak néha fáj, ilyen a szerelem! ”

„ Isten kísért utamon, de néha megbotlottam,
Sokszor kezdtem a nulláról, mert volt, mit elrontottam,
Hálás vagyok, hogy egészséges lettem,
Én akiket szerettem, azokért mindent megtettem. ”

„ Nem kell az eskü, a gyűrű kevés,
ez véreddel írt szerződés. ”

„ Feszül a csend, ma is hazakísért,
ül az ágyamon.
Lebben a függöny, játszik a fény
a vállamon.
Ide csak állni jár az idő, vagy meg sem
érkezik.
Ó hogy várlak, csak várlak,
miért nem vagy itt? ”

„ Egyetlen gondolat nem hagy megnyugodni rég,
Egyetlen élet nekem nem lesz elég... ”

„ A bíró legbelül, szívemben törvényt ül,
irgalmat nem ismer.
Készül a számvetés - sok volt vagy túl kevés?
Kérdezem, nem felel... hát csendben mondom: ”

„ Azt hittem, ő jó lesz,
lyukakat tömköd szívemben,
fáj, de késő már. ”

„ A legszebb ajándék az élet,
Amit e Földön adnak át.
Ki él, és nem boldog, az téved.
Ne búsulj hát! ”

„ Egyedül vagyok, a magány a vendég nálam.
Hajnal van, hallom, horkol a város.
Hiába hívom, nem jön a szememre álom,
Persze minek is jönne, én nem vagyok álmos! ”

„ Elengednélek, de félek, ez nem így megy,
nyomnám a féket, mégis a gázra lépek.
A túl hosszú hajnalok mögött megszöknek a napok,
elengednélek, de képtelen vagyok. ”

„ A szar dumáknak te ne dőlj be, mer`
A jövőjét senki nem
Láthatja előre - de ha áthatja a hit és
Képes, ha kell
Reggelire is fájdalmat enni, az
Megtanul majd
Minden akadályokon keresztül menni! ”