„ Aki szabad, annak mindent szabad. ”

„ Ázott köpenyét kölcsönadta rám az ég,
Ronggyá nyűtt cipőm, amíg bírta, vitt feléd.
Éjszakák sűrűjén vágtam át,
A fényes izzó nap tüzét arcomon hordtam szét. ”

„ S mint gyümölcs a magvat,
Úgy hordozlak magamban.
Kimondanám, mint egy valódi költő,
Nem elkoptatott szavakkal,
De cukorba fullad a lángoló szív,
S azt bevonja édes sziruppal.
Ott vagy egy molylepke verdeső szárnyán,
Ott vagy a falat kenyérben,
Az esti olvasmány behajtott lapján,
A karomra harcolt névben.
Én nem látok mást, csak téged. ”

„ Hol voltál, amikor magamra maradtam,
Utolsót dobbanó szívvel, egymagamban? ”

„ Szabad vagyok! - mondta a majom a rácsnak.
Én nem! - mondta a rács. -
Engem majmok köré zártak. ”

„ Egyszer eljön majd a nap,
mikor egy rövid perc alatt,
elhagyom a széttört álmokat. ”

„ Mese, hogy volt egy öreg ember, s egyszer hullt a hó,
de az apóka s egy néni azt mondták: mégis, talán mégis,
mégis védik, ami megmaradt, hogy legyen úgy,
ahogy az élet kéri, ahogy senki sem érti, legyen mégis.
Lesz valaha egy új világ, mely megérti, mi fájt,
mely arról szól, hogy volt két ember, ki ugyanarra várt. ”

„ Aki számít, azt te sosem látod,
aki valamit is akar, az a jó barátod,
aki megesküszik, hogy jó barát vagy,
pedig többnek tart, mint egy jó barátnak. ”

„ Fáradtan mosolygok az égre,
Ma reggel köddé vált egy rémes látomás.
Elnémult minden emlék végre,
Valahol még rám is várhat végállomás. ”

„ Elromlott jó néhány hét,
És néhány hónap és év.
De nagyon vártam, hogy arcod újra lássam,
Mikor vasárnap lesz szívem mélyén. ”

„ Ment a hűtlen nehéz fejjel.
Visszamenne, de ő már nem kell.
Érzi, hálátlan lett sorsa,
Keserű könnye arcát mossa. ”

„ Az égben - a bölcsek szerint - ott fent várnak a lelkek a sorsukra mind. Mikor egy fiú s egy lány összenéz, akkor megmozdul várva egy élet, ott fönt, hogy majd erre a világra jön. ”

„ Néha kevés egy élet,
Néha elég egy perc
Ahhoz, hogy meghódítsd
Azt, akit majd a sírig ölelsz. ”

„ Mikor a tükörben idegen az arcod
És eluntad végleg a harcot
Mert tudod, hogy sohase nyertél
Akkor érzed, hogy magányos lettél. ”

„ Ha túl sok volt a dráma,
ember tragédiája,
vágjál lyukat a kádba. ”

„ Kidobtam a félelmet és elindultam tovább.
Akartam az életemmel tenni egy nagy csodát. ”

„ Ilyen a világ, szinte az egyetlen lényeg,
Hogyha összeér az övé, meg a te térded.
Akkor már érted, akkor majd érzed:
Egy pillanat alatt összerak és szétszed.
Van pár szép seb itt a hátamon,
Van pár szép év itt a vállamon.
Vele jó volt, előtted is vállalom,
Veled jó, mert itt vagy és átkarolsz,
Mindenre válaszolsz, mindig rám vársz,
Én meg rád, akár egy táncház.
Pördülök veled, nézd derekad hozzám,
Ha könyv volnál, százszor újralapoznám. ”

„ Könnyebb megszerezni valamit, mint elveszíteni,
mert ami egyszer már tied volt, nehéz azt elfeledni. ”

„ Nem felejtem el az együtt formált terveket,
A csókkal töltött forró perceket.
Nem felejtem el, hogy egyszer elhittem neked,
Hogy nem lesz május többé nélküled. ”

„ Nem számít, honnan jöttél,
Csak az számít, hogy merre mész,
És a zászlód, mit magasra tart,
Egy ökölbe szorított kéz. ”

„ Alacsony az ingerküszöb, magasak az árak,
Mindenhol az olcsó reklámokkal hipnotizálnak. ”

„ Társad a bajban, rosszban és jóban,
Magányodban, mélypontodban,
Napfényben, sárban, örömben, gyászban,
Szép napokban, vesztes harcban. ”

„ Az oroszlán gyengesége
a nyulak bátorsága. ”

„ Csend van, megyek az úton, nem szólnak hozzám,
Nincsen szeretőm, nincsen ágyam, nincs hazám,
De bárhol járok, nekem mindenütt ugyanúgy jó,
Én, a nyughatatlan világcsavargó. ”

„ Úgy sírj, mint még senki sem tette,
És aztán úgy kacagj rajta, ahogy Hold jő a Napra.
És úgy élj, ahogy lelked suttogja. ”

„ A tömegbe lépsz és csak állsz egyedül,
Majd egy porszem leszel, ami elvegyül. ”

„ Ne szólj, csak fogd a kezem,
Úgy kell, hogy védj, ne érhessen el
A kő vagy könny, vagy gyilkos közöny. ”

„ Ő ott van minden csepp könnyben,
Ő ott van minden halk szóban,
Ő ott van minden lágy szellőben,
Ő ott van minden boldog nőben,
De nem, nem az enyém. ”

„ Soha, soha, soha nem érzek együtt veletek
Könnyes lehet a szemetek, de nem érdekel a lelketek
Akkor is elmebeteg maradok, ha belegebedek
Ha síró gyereket látok, én a szemébe nevetek. ”

„ Intek, de nem látjátok
Sírok, de nem halljátok
Szólok, de nem figyeltek
Kérdezek, nem feleltek
Mindnyájan körbeálltok
Tudom, soha nem sajnáltatok. ”

„ Hegedűszó feledteti magányos világom,
Kövek sivatagában te vagy az én virágom.
Párnád kemény redőivé lett arcom ránca,
Hiányodban a Hold is csak kézzel festett tálca.
Ha szánsz rám ma, holnap, minden nap egy percet,
Maradok a hű híved, őrizem a szíved. ”

„ Gyermekként álmodtam, és azt hittem, úgy lesz,
hittem az életben, és nem fájt a szívem.
Tudtam, hogy én váltom meg majd a világot,
láttam a jövőmet, és semmi sem bántott. ”

„ Eltűnni csendben, az volna jó,
Ne fájjon többé, ha hazug a szó,
Ne kelljen látnom, ha nem esik jól,
Ne halljam meg, ha nem rólam szól. ”

„ Körkörös repülés, vagy körkörös zuhanás?
Kell, hogy érts, kell, hogy láss!
Jeleket látsz, ahol nincsenek jelek,
Ha zuhanni kezdesz, én megfogom a kezed.
Szakadék fölött mozdulatlan lebegő,
Kitárt szárnyú angyali szerető,
Jó lesz, ha figyelsz, jó lesz, ha érted,

Én itt vagyok veled, és szeretlek téged. ”

„ Ezer meg ezer év edzett apát és fiát
Elfogadni, ha kell, a hősies halált.
Ezer meg ezer év tanított anyát és leányt
Szívében viselni fekete gyászruhát. ”