„ Ha elfelejtesz, sáros lábbal
Taposol majd szívemen,
Készülj, mert meg nem bocsátunk
Sem én, sem az istenem. ”

„ Ha azt mondja valaki, te nem voltál mindig ilyen,
Gondold végig az életed: egyszer lenn, egyszer fenn.
Vedd észre magadon a változást a múlttal,
Hidd el, hogy akarod a többet és az újat. ”

„ Társaság kell, hogy tudd, mi a magány. ”

„ Egy mosolyba bújva még most is az arcodra fagynék,
Veled álmodni könnyebb, mint egyedül ébren, vagy valaki mással. ”

„ Játsszuk el, hogy most neked is kék az ég,
Hogy hinni tudsz úgy, mint rég,
Mikor gyerekek voltunk még.
Játsszuk el azt, hogy örök a barátság,
Hogy az igaz nem hazugság,
Hogy az álom is valóság! ”

„ A szabad gondolkodás sztrádáján
még ma is gyorshajtásért szállnál rám,
akkor is, ha azt mondom, hogy jól járnánk,
ha a szabadságot okosan használnánk. ”

„ Egy keserű csók ég ajkaimon,
mert veled vagyok tiltott bűnös hajnalokon, s hazudom,
hogy a másiknak ez úgysem fáj,
hogy benned s bennem ébredt egy új vágy,
s veled élem át egy másik arcom. ”

„ Egyedül vagy, érteni szeretnéd,
Keresed magad, de nem találod rég.
Árnyékban ülsz, hatalmas falak alatt,
Döntsd le a falat, döntsd le a falat,
A versből mindig szeretet fakad. ”

„ A háború egy hőse,
Igen, ez lesz belőlem,
És mikor hazatérek,
Rohadt büszkék lesznek rám.
Hordani fogom ezt a zászlót
Akár a sírig is, ha úgy kell,
Mert ez a zászló, amit szeretek,
És ez a zászló, amiben hiszek. ”

„ Itt élj, vagy bárhol,
lényeg, hogy otthonra lelj!
Így élj, vagy bárhogy,
a szíved magyar legyen! ”

„ Mint amikor a gyermekek sírnak,
Ha éjjel rossz álmot látnak,
Belül úgy izzik a bánat.
Az emlékek csendben fájnak. ”

„ Jól nézz a tükörbe, és szenvedj még,
lelkem úgy kíván szeretni, mint a tiéd.
Mindenki szorítja a félelmét,
de a könnyebb út visz az őrület felé. ”

„ Nem veszekszem veled
a szerelem zsoldján,
én szerettelek, igaz,
a magam módján. ”

„ Ne félj az elválástól! A távollét olyan, mint a szél. A kis tüzeket kioltja, a nagyokat fellobbantja. ”

„ Kezeidet el nem érem már,
Nem érzem bőröd bársonyát.
Tekinteted még bennem él,
Őrzöm hamis szerelmedért. ”

„ Láttam nevetést szörnyű helyeken,
égi jelenést szétlőtt tereken,
mennyi zokogást, féltve ölelést,
ott voltunk, te meg én. ”

„ Egyszer eljön majd az a pillanat,
Amikor mindenki mindenről számot ad,
Ha lepereg a filmed, akkor látod, ki volt az igazi barát.
Aki felrúgott, mint az ellenség,
Lehet, csak azért rohant, mert kergették.
Nem gondolta, hogy bármiben is számíthatna rád. ”

„ Szép arcát gyengéd nap csókolja,
Hozzáhajol az erdő lombja.
Szél szelíd szava búcsúztatja,
Felkészíti az útra, ”

„ Mindig azt mondják,
Hogy az ember csak tévelyeg,
Pedig valahol van helyed,
Még ha keresve sem leled. ”

„ Ha semmi nem megy többé,
akkor angyal leszek - csak neked.
Minden sötét éjszakán megjelenek előtted,
s aztán elrepülünk, messze innen,
és soha többé nem válunk el. ”

„ Nem vagyok rabszolgája egy olyan istennek, aki nem is létezik. ”

„ Minden szigorú csöndből egyszer kijut a szó,
mert mindig jön egy változás,
így tudom, hogy végül kiköt ez a hajó:
nincs örök utazás. ”

„ Magányra ítélt
Nagy darabok
Vagyunk, de én
Igent mondok,
Mert szép próbálkozás az élővilág. ”

„ Azért vannak a jó barátok,
Hogy a rég elvesztett álmot
Visszahozzák néked majd egy szép napon.
Azért vannak a jó barátok,
Hogy az eltűnt boldogságot
visszaidézzék egy fázós alkonyon. ”

„ Adj helyet magad mellett,
Az ablakhoz én is odaférjek.
Meztelen válladhoz érjen a vállam,
Engedd, hogy megkívánjam! ”

„ Hány éjszaka esélyt adsz még a véletlennek,
Hogy rád leljen a másik feled, aki téged kerget? ”

„ Hogy a múltad nélkül nem lehet jövőd,
Mert a jövődnek értelmet a múltad ad,
És neked is tenned kell valamit azért,
Hogy magyarnak nevezhesd önmagad. ”

„ Csodás álmai vannak
ennek a gyönyörű fajnak.
De annyi szörnyűségre
készteti gyengesége. ”

„ Hogy száll az ember,
ha földre rántja önmagát?
És hogy lesz szabad,
ha a saját árnyát sosem lépi át? ”

„ Eltűnt már minden, miről álmodtál,
Széthullott lassan, mint egy kártyavár. ”

„ Eszembe jutsz
És elénekellek,
Szóvá teszlek,
Újjáteremtelek,
Csak engedd meg. ”

„ Sose hagyj el, én sem adlak
Se felhőknek, sem a madaraknak,
Holdnak nem, talán a napnak,
De nem, ami elmúlt, csak a holnapnak. ”

„ Magad választod a nehezebb sorsot
És megbecsülöd az őszinte szót
Attól vagy ember, hogy különb tudsz lenni
És felismered a rosszat s a jót. ”

„ Rajzolj nekem egy házat és hagyd, hogy éljek benne.
Kívülről úgy nézzen ki, ahogyan én, mintha minden rendbe` lenne.
Rajzolj nekem egy házat, és hagyj benne haldokolni,
Csak ezt a pár vonalat a világodból hagyd nekem birtokolni. ”

„ Okosabban kéne élni, annyit mondhatok,
Nem az a bolond, ki megbámul egy csillagot. ”