„ Ha túl rövid az élet, akkor lassabban kell leélni,
De akkora a tempó, hogy azt nem is tudom leírni.
Te hová rohansz, így a fal rohan a fejednek,
A fejetlenek világában sziszegnek, nem szeretnek. ”

„ Magányos sebekkel hajtom le a fejem,
Por vagyok, pedig pár voltunk hajdan, ne feledd! ”

„ Milyen jogon vettek rám követ, és köptök szemembe?
Azt mondjátok: "ne menj el", és mégsem álltok ki mellettem. ”

„ Megtanultam szeretni, és te segítettél ebben,
Még mindig szeretlek, nem tudom kifejezni szebben.
Már csak ennyire vagyok képes, már csak ennyi telik tőlem. ”

„ Nekem rejtvény vagy, amit nem tudok megfejteni,
Nekem egy vers vagy, amit nem fogok elfelejteni,
Nekem egy ajándék vagy, amit nem tudok kibontani,
Nekem te vagy az egyetlen szó, amit nem tudok kimondani. ”

„ Az otthon ott van, ameddig ellát vaksötétben két szemünk. ”

„ Te vagy a legszebb ajándék,
amit valaha kaptam,
tán jobbat érdemelsz,
de neked én maradtam.
Csak nézem az arcod,
ahogy melletted fekszem,
talán nem vagyok jó,
de hidd el, nagyon igyekszem. ”

„ Ahogyan mások, én is kerestem,
Milyen a boldogság, ha végtelen.
S jónak hittem, ha behunyt szemmel,
Vadulva, csapongva repdestem
A színesre hazudott mennyben. ”

„ Mikor árnyékod egy rózsára emlékeztet,
Oly szorosan ölelnélek,
Még ha töviseid meg is szúrnának,
Nem engednélek el.
Nem bánom, a fájdalom
Édes, gyötrelmes nektárrá válik. ”

„ Úgy engedj el, hogy nem sebzel mélyen.
Úgy engedj el, ne fájjon visszanéznem.
Úgy váljunk el, hogy más válasz nincsen.
Úgy engedj el, hited ne lássam térden,
s mindig a hősöm leszel. ”

„ Régóta csak hazudtam, hiába bánom,
Hogy becsaptak, nem mentség; nincs, ki megbocsásson.
Én csöndben várok, de meddig tűröm a láncot?
Legyen vége, halkul a zene... állítsuk le a táncot! ”

„ Egy páratlan páros voltunk mi ketten,
Két gyönyörű félhang egy kottafüzetben. ”

„ Szeretem az élet hajnali dalát,
Szeretem a fények nappali szavát,
Szeretem az est otthon-melegét -,
Szeretem a csókod éjjeli tüzét! ”

„ Sosem kérdezted, mégis soha nem tagadtam:
saját magam hite vagyok magamban. ”

„ Reszket az idő a tornyok fölött.
Ártatlan vágyam még ünnepel. ”

„ Tudnom kell, jön veled a vágy?
És vajon örökké tart-e a varázs?
Tudnom kell! A jövő nem felel:
Ugye mindig, ugye mindig itt leszel? ”

„ Isten előtt ki-ki bűnei szerint,
méltó módon elszámoltatik,
nem marad semmi véka alatt,
mi megtörtént a nap alatt. ”

„ Ha nem marad más utánam,
Csak partra vetett hordalék,
Kertembe gyűljetek, és ott szórjátok szét,
Hogy növesszen egy fát, újabb életeken át,
S majd engem éreztek, mikor ontja illatát. ”

„ Megtörni nem fogok, itt éltem, itt halok,
Áldom az Istent, hogy magyar vagyok. ”

„ Valaki mondja meg, a hosszú évek
Mért tűnnek úgy, mint egy pillanat,
Valaki mondja meg, mi az, hogy elmúlt,
Valaki mondja meg, hol maradt. ”

„ Holtig terem az élet a fán,
ha mindig csak eleget markolsz. ”

„ Tudom, többször kéne átölelni téged,
és jobban kéne vigyáznom rád.
S neked többször kéne átölelni engem,
mert az mindig, mindig visszavisz hozzád. ”

„ Kezemet nyújtom, kérlek, ismerj fel,
Értsd meg, amit mondok, kérlek, fogadj el.
Ha nálad lesz egy kérdés, nálam biztos lesz egy válasz,
Ha választanod kell, kérlek, engem válassz. ”

„ Fogadj el mindenkit,
Szeress úgy mindenkit,
Mintha a testvéred volna,
És akkor nem lesz több bomba. ”

„ A nagy folyók mind elérik a tengert,
Az álmaim velük futnak tovább,
Úgy szeretném, ha gyors lehetnék én is, mint a szél,
És az otthonom lehetne a nagyvilág. ”

„ Szabadon élek, szabadon érzek,
A szívemnek nincs akadály,
Csak hagyom, hogy égjen
És vigyen a vérem, mert szabadon semmi se fáj. ”

„ Tudom, több, mi bennünk volt, lehet, fel se fogtam még,
Hogy ez az én kudarcom, én engedtem, hogy falakat húzz elém.
Tudom, több, mi bennünk volt, csak a szívem robban szét,
Hisz ami nélküled van, nem vigasztal, nem hoz lázba rég. ”

„ Hogy mi volt rég, hogy mi volt igazán az édes
Felvázolni már csak nagyapáink meséje képes
Az biztos, hogy van, volt, lesz mindig is rossz és szép
Valami virágzik, majd elrohad, amit az idő széttép. ”

„ Kell a társ két nagy szemmel,
ha másért nem, csak, hogy kivegye azt a golyót,
s a folyód keskeny medrét az útba vájja,
és veled lépjen a sárba,
s ha kell, hát szóljon rád, ha szöknél,
egyik más világ sem jobb ennél. ”

„ Érted vagyok, és te értem vagy,
te értelmet és fényt adsz minden napnak.
Szeretlek én, és kettőnk dolgán
nem változtat többé senki már. ”

„ Te vagy a napfény sebzett szívemen,
viharban állva lettem nincstelen,
a felhőkkel indultam, ahogy más átutazó.
Az érzés itt él még, de szólni képtelen
a büszkeségem, ha visszaenged,
többé nincs mit féltenem. ”

„ Szerintem a szerelem egy olyan kis izé,
Amit senki sem látott, de valaki már érzett.
Széles vásznú, igazi élvezet, vagy lerombol,
Mint egy katonai gépezet. ”

„ Kell egy kis áramszünet
Időnként mindenkinek,
És aztán megint mehet
Minden tovább. ”

„ Bárki jönne, aki helyemre lép,
Mondd el neki, milyen szép volt a nyár! ”

„ Keserű a bánat, keserű, de elfojtom én,
Valahol még vár egy kis remény. ”