„ Néha gyakorlom az elfogadást, és ez olykor sikerül is pár napra, aztán elmúlik, megint visszajön a zűrzavar. Aztán célokat tűzök ki, azzal a jelszóval, hogy koncentráljunk a jövőre, nem érdemes a múlton rágódni. Szabályokat állítok fel magamnak, de hát mivel megrögzött szabályfelrúgó vagyok, ezért aztán felrúgom őket. ”

„ Még a legszörnyűbb valóságban is mindig van valami megbékítő, ha az ember szembenéz vele. ”

„ Bárcsak bölcsebbek és fejlettebbek lennének az emberek, hogy mindenkit egyformán kezeljenek akkor is, ha más a kinézetük! Csúfok. ”

„ Rossz vagyok, de ez jó. Sosem leszek jó, és ez nem rossz. Nem cserélnék senki mással. ”

„ Lesz idő az ember életében, amikor a nagyvilág minden dámája, öröme és fájdalma elfér egyetlen kis szobában. Ahonnan ki se kell lépni. Mert minden megtörténik, ami két ember közt megtörténhet, akik szeretetük okán és a betegség okozta kényszerből egymás elfogadására szorulnak. ”

„ Nemet mondani másoknak: ez része a felébredésnek, ez gyönyörű. A felébredés része, hogy úgy éled az életedet, ahogy helyesnek találod. Értsd meg: ez nem önzés. Önzés az, mikor másoktól azt követeled, hogy úgy éljenek, ahogy te helyesnek látod. Az önzés. Nem önzés, ha úgy éled a saját életed, ahogy helyesnek látod. ”

„ Tiszteld a múltat, az eredetedet, a hovatartozásodat, s mindennek hordozóját, önmagadat. ”

„ Csak ami van, az a valóság! Ami lehetne, az egész egyszerűen nincs, ezért nem szabad Istennek szemrehányást tennem, hogy elrabolt tőlem valamit -, ami nem is létezett. ”

„ Próbáld ki: egy héten át ne ítélkezz senki és semmi felett! Amikor legközelebb találkozol valakivel, aki sokat beszél, költekezik, folyton panaszkodik vagy nem dolgozik, akkor mondd halkan magadnak: "Teret engedek neked arra, hogy úgy tapasztald meg az életet, ahogy te választod. Nem tartozik rám, hogy ítéletet hozzak feletted." Így sokkal derűsebb lesz az életed. ”

„ Mi volna, ha minden évben egyetlen napra felvennénk egy pólót, amelyre reggel felírjuk a titkunkat? Hatalmas, színes, ragyogó, harsogó felirattal hirdetnénk ki azt, ami miatt a leginkább félünk az emberek ítélkező tekintetétől. Feltüntetnénk magunkon: "Igen, én ez vagyok, és az év háromszázhatvannégy napján szenvedek attól, hogy nem fogadtok el. " Mindannyian láthatnánk egymás gyöngéit, és felismerve, hogy mindenkinek megvan a maga keresztje, az előítéleteket, a rosszindulatú pletykálást és az egymásról és önmagunkról gyártott hazugságokat felcserélné az együttérzés. ”

„ A bölcs nem úgy elégedett, hogy barát nélkül akarjon meglenni, hanem úgy, hogy meglehessen nélküle. ”

„ Nehezen értettem meg, és talán ma sem értem, csak elfogadom, hogy ez a látásdolog, a látvány maga mégsem annyira fontos a vakoknak, mint nekünk. Mert mi van akkor, ha fontos? Nem érdemes egy életet az állandó csalódásra és vesztésre pazarolni. ”

„ A jó barátok egyezséget kötnek: "Te elnézed az én szeszélyeimet, én pedig a tieidet!" ”

„ A saját közösségemről többet tudok, ennélfogva árnyaltabb képet is tudok festeni róla. ”

„ Ne ragadj le a múltban, ne ragaszkodj hozzá foggal-körömmel. Ne akarj abban maradni, ami már sohasem lesz olyan, mint volt. Fogadd el azt, ami van. Ami jön, mert az még bármilyen lehet. Csak rajtad múlik. Engedd el, és lépj egy nagyot, szállj ki, mert az, ami csak fájdalmat okoz neked, nem kell, hogy az életedben legyen. Az, akinek nem vagy elég most, aki megaláz, talán sohasem leszel az. Menj tovább, és hidd el, jön majd olyan, akinek elég leszel. Ne akarj görcsösen megfelelni. ”

„ Istennek megvannak az eszközei és a módja, hogy dolgozzon az emberek szívében és nem tudjuk, hogy az egyes emberek milyen közel állnak hozzá. De cselekedeteiken keresztül felismerhetjük, vajon a rendelkezésére állnak-e vagy sem. Az életmódunk az, amely kinyilvánítja, hogy az Övé vagyunk. Nincs jogunk elítélni, ítélkezni, olyan szavakat mondani, amelyek sebezhetnek... . Kik vagyunk mi, hogy elítéljünk másokat? ”

„ Vannak pillanatok, amikor legjobb, ha az ember megelégszik azzal, amije van, nehogy mindent elveszítsen. ”

„ Ha tudod, hogy a szüleid emberből vannak, és bizonyos szempontból hazudnak maguknak, akkor azt is tudnod kell, hogy egy csomó negatív töltetet felhalmoznak a saját életükben, és ha azokat megváltoztatni nem merik, akkor rossz szájízzel, a meg nem valósított és feladott álmaik miatti lelkiismeret-furdalással fognak meghalni... és te elfogadod, hogy így is fognak meghalni. Ha nem fogadod el, akkor te is éppúgy a homokba dugod a fejed, ahogy ők is teszik az életük fontos dolgait illetően. Ha viszont elfogadod, akkor azt is elfogadod, hogy végig fogod asszisztálni ezt a folyamatot, fel fogod ismerni, amikor haldoklanak, ahogy azt is meglátod majd, amikor a folyamat vége felé a haldokló jobban lesz, de csak azért, hogy visszajöjjön elbúcsúzni. Akkor veheted a bátorságot, hogy elbúcsúzzál tőlük, és kimondd nekik, amit ki akarsz mondani. Mert akkor már mindegy. A szüleid meg fognak halni - ez tény. Ennek elfogadásával kezdődik a felnőttség. Itt kezdődik az erő. ”

„ Ha birtokunkban van a bölcsek köve, akkor mindenkit, aki más irányban keresi a boldogulását, jogosan nézünk le. Becsületbeli kötelességünknek érezzük, hogy az ilyen embertársainkat megtanítsuk a bölcsek kövének alkalmazására, ha kell, akár megtérítsük rá. A mi kultúránkból hiányzik a "sok út vezet a Nirvánába" bölcsessége - éppen ezt helyettesítettük a tolerancia erényével. ”

„ Az ember ne sajnálja azt, ahogyan élt. Minden a javára volt, ha túlélte. ”

„ Milyen gazdag és eleven is lehetne az élet, ha elismernénk a tévedés jogát! ”

„ Én nem óhajtok olyan mennyországot, amely fehérekkel van tele, én olyan mennyországot akarok, ahol a feketék és fehérek és rózsaszínűek és sárgák mind egyenlők. De még inkább szeretném ezt itt a földön. ”

„ Szelid dörgésben, jó harmatban
csurgóra húzott rossz kalapban
nem fogok bolyongni már többé,
űlök és mosolygok örökké. ”

„ Tiszteletre méltónak a szellem lázadását a természetes ellen csakis akkor nevezhetjük, ha és amennyiben az ember méltóságát és szépségét tartja szem előtt, ellenben semmiképpen sem mondható tiszteletre méltónak az olyan lázadás, amely ha nem is kívánja, de mindenesetre maga után vonja ennek lealjasulását, megbecstelenítését. ”

„ Sose akarj rávenni senkit, hogy a kedvedért megváltozzon: az is erőszak, ha valakit a mosolyoddal kényszerítesz ki bőréből. ”

„ Az értés diadalt tud aratni ott, ahol a fegyverek csődöt mondanak. ”

„ Aki szereti a gúnyt s azt olyan szorgalmasan ápolja felebarátaival szemben, annak szemrebbenés nélkül kell tűrnie, ha olykor őt is telibe találja egy eltévedt cseresznyemag. ”

„ Talán a három legnehezebb emberi feladat: elviselhető kamasznak, elfogadható betegnek és kellemes öregembernek lenni. ”

„ Nem tehetünk úgy, mintha a világ ott kezdődne és érne véget, ahol mi meghúzzuk a határt. Néha tudomásul kell vennünk, hogy a világ, talán nemszeretem módokon, átnyúlik az életünkbe, és olyankor vállalnunk kell a kihívást. ”

„ Elcsitult a lelkem, már semmit nem akart. Köszönetet mondtam a reggelért, hogy újra felébredhettem, a napért, mert cirógatta a hajam, a lányomért és a páromért, meg azért, hogy itt lehetek, ezen a világon. Akár fájdalmaktól gyötörten is. Már egészséges sem akartam lenni. Nem vártam a szertől - amit napról napra, szorgalmasan szedtem - semmit. ”

„ Megtanulni elégedettnek lenni fontos lépés lehet nem csak abban, hogy megbirkózzunk a világban lévő választási lehetőségekkel, de abban is, hogy élvezzük az életet. ”

„ Valójában az emberiség csak azon a napon születik meg igazán, amikor az egyént a lázadásában tisztelik. ”

„ Ahhoz, hogy az ember önmaga lehessen, bátorságra van szükség. Bátorság kell ahhoz, hogy azt mondja férjének, feleségének, szüleinek, családjának, hogy nagyon szeretlek benneteket, de nekem saját életem és sorsom van, amit meg kell élnem. Ott vagytok a szívemben, de engedjetek szabadon döntenem, és közben ne ítéljetek. ”

„ Hiszen mások vagyunk, de ez nem gát, ha
nyugalomban, békességben, boldogságban,
emberségben, szeretetben, szegénységben
békén hagyjuk egymást ma. ”

„ Mindig jobb a jövőbe nézni, mint a múltba. A tulajdon nem fontos. Gondolj a gyönyörű porcelánjainkra. Hány ember kezén megfordultak, hány háborút, természeti csapást átvészeltek, mielőtt hozzánk kerültek! Csak azért lehettek az enyémek, mert valaki elvesztette őket. Míg nálam voltak, örültem nekik; mostantól majd valaki más örül nekik. Maga az élet is csupán átmeneti. A tulajdon nem fontos. ”