A kategóriához 486 idézet tartozik (bővebb infó)


Amikor fiatal lányok jönnek az emberhez, és kedves szóval szólnak hozzá, ó, de milyen kedvesen... az a vég! "Szegény öreg - mondják magukban - kedvesnek kell lennünk hozzá. Olyan borzasztó lehet neki."

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bizonyos értelemben persze semmi sem a régi már. Az ember okolhatja a háborút (mind a két háborút), vagy a fiatalokat, vagy a munkába álló nőket, vagy az atombombát, vagy egyszerűen a kormányt - de igazából arról van szó, hogy az ember öregszik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha megöregszünk, nincs borzalmasabb, mint visszanézni fiatalságunkba!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Istenem, milyen kár, mondja az ember, s arra gondol, hogy milyen szép is volna, ha a csikók mindig csikók maradnának, s a gyermekek örökké gyermekek. De az csak afféle langyos gondolat, felelőtlen gondolat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Senki sem annyi idős, amennyi a születési dátumából kiszámolható.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik, tudod, lassan minden olyan valóságos lesz, mindennek megismered értelmét, minden olyan félelmesen és unalmasan ismétlődik. Ez is öregség. Mikor már tudod, hogy a pohár semmi más, csak pohár.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Még a legjobbak is megöregszenek és elfáradnak közülünk, és ha ez az állapot bekövetkezik, mindenkinek szüksége van valakire, akinek átadja a fáklyát, hogy továbbvigye.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember változik a korral: (...) megjön a kedve az állandóságra!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ötven esztendő még nem a vége, hanem a fele az életnek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Még mi, akik nemrég kölykök voltunk, még mi sem menekülhetünk az idő könyörtelenségétől. Így a nemzedékek elmúlnak, hamarosan rajtunk a sor, hogy gyermekeinket elküldjük a világba, hogy elvégezzék a munkát, amit el kell végezni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kor tiszteletének fogalma furcsa, (...) az emberek születéstől fogva hordozzák.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olyan erőszakosak vagyunk, nem? Úgy félünk az öregedéstől, hogy megteszünk ellene mindent. Nem vesszük észre, hogy az a legfontosabb, hogy legyen kivel megöregedni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Heverni valahol egy mezőn. Nyírfák. Fehér, nyári felhők. Az ifjúság kék ege. Mivé lett a kalandos szív? Megölték a lét zordon kalandjai.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Idős korban az emlékeknek olyan értékük van, mint fiatal korban az álmoknak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van valami varázslatos abban,
hogy megöregedtem, hisz
bölcsebb vagyok, mint valaha.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha már nem érzel vágyat arra, hogy egy hógolyót elhajíts - öregszel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az öregség a legváratlanabb dolog, ami az emberrel történhet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem tudom, mások hogy vannak vele, de egyáltalán nem aggódom a korom miatt. (...) Miért is kellene bárkinek aggódni a kora miatt? Nem tudunk ellene mit tenni, nem leszünk fiatalabbak. Nem aggaszt, csak ki akarom élvezni az életet. Szerintem a kor jó dolog, mert egyenlő azzal a tapasztalattal, amit megéltél, és én az összes tapasztalatot, amelyre szert tettem az életem során, az előnyömre használom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ahogy az ember öregszik, egyre több fogódzót keres. Egyre erősebben markolja a lépcsőkorlátot. És arról is egyre gyakrabban akar megbizonyosodni, hogy még mindig önmaga.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csodát ugyan ki látna abban,
hogy vénülünk - itt ez a rendje -
csak a víz jár a végtelenbe
meg az Idő. Mert mind elmúlunk,
a gyökerünkből kifordulunk;
mi termő volt mibennünk itten,
magához hívja majd az Isten.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha az ember egyszer rákapott az öregedés gondolatára, akkor nincs menekvés. Az élet hirtelen olyannak tűnik, mint a vakáció, amely félidőtől begyorsulva közeledik a vége felé.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A déli nők olyan hamar elvirulnak, mint a déli virágok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az eltelt idő nem változtatott azon, milyen ellenállhatatlanok számomra arcának tökéletes vonásai, és biztos voltam benne, hogy soha nem fogok hozzászokni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy öregedő ember hajlamos némi hisztériával átélni az érzelmeit, például a szeretetet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ökölvívásban van egy mondás: az idősödő, korosodó ökölvívót először a reflexei, utána a kondíciója és az ereje, legvégén a barátai hagyják cserben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az asszonyoknál az öregedés legbiztosabb jele, tudod mi? (...) Amikor házasságközvetítésre adják a fejüket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A gyermekkor távoli földrész. Aki egyszer elhagyta partjait, örökké gondol reá, de szíve mélyén nem vágyik igazán vissza e vad világba. Ha visszagondolok gyermekkoromra, nem tudom megmondani, "jó" volt-e vagy "rossz"? Csak azt tudom, hogy soha, semmilyen áron nem volnék hajlandó visszatérni oda.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sosem gondolkodtam a jövőn. Arra, hogy megöregszem. Mert talán a jövő sosem volt kegyes a hozzám hasonlókhoz (...). De hirtelenjében a jövőm nagyon is valóságosnak tűnik. És megöregedni nem csak elkerülhetetlen, hanem most már vonzó is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem csak testünket kell istápolnunk, hanem elménket és lelkünket még sokkal inkább, mert az ész fénye is, mint a lámpás, ha olajat belé nem csepegtetünk, kialszik öregkorban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Érdekes, hogy megváltozik az ember a múló évekkel. Emlékszem, iskoláskoromban délután öt körül gondolkodás nélkül elcseréltem volna a lelki üdvösségem egy tál rántottáért és szardíniáért, de ahogy elértem a férfikort, ez irányú érdeklődésem valahogy megcsappant.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vén szatyor, vén trottyos, vén hülye, (...) vén roncs, vén totyakos, öreg vaskalapos, vén disznó, vén kecske, undorító vénember: a szavak, a nyelv, a konyhakész kifejezések bizonyítják, hogy lehetetlen könnyű szívvel átlépni az öregkorba.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember először a fiatalságához ragaszkodik, görcsösen küzd a szépségéért, aztán egy idő múlva már csak az egészségéhez ragaszkodik, végül már csak az életéhez.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt hiszem, az életben egészen pontosan meghúzható a fiatalság és az öregség közötti határvonal. A fiatalság az egoizmussal ér véget, az öregség a másokért élt élettel kezdődik. Az én véleményem a következő: a fiatalok sok élvezetet és sok szenvedést kapnak az élettől, mert csak magukért élnek. Minden vágy és minden ötlet fontos nekik, minden örömbe belekóstolnak, de minden kínba is. (...) Ez a fiatalság. A legtöbb ember számára azonban elérkezik az idő, amikor mindez megváltozik, amikor elkezd másokért élni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki nem tud már dolgozni, az álljon odább, és ne vegye ki a dolgozni tudók szájából a kenyérnek még egy morzsáját sem.
De - tudod, hogy a te sorsod is ez?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amit az ifjú évek alatt vetettetek, azt fogjátok aratni, amikor megvénültök...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás