A kategóriához 577 idézet tartozik (bővebb infó)


Ha szüleidet elveszíted: elveszíted gyermekkorodat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha egyvalamit megtanult ebből az egészből, az az volt, hogy milyen könnyű elveszíteni valamit, amiről azt hitte, hogy örökké az övé lesz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha elfeledkezel mások szívéről, a magadét veszíted el.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki fél a vereségtől, már vereséget is szenvedett.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A tűz elhamvadása után kopárság, az új tavaszban új élet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden veszteség
fájdalomba csomagolt
megkönnyebbülés.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig nehéz elengedni azt, amit szeretnénk megtartani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden egyes alkalommal, amikor azt mondod, hogy megteszel valamit, és a végén teljesen mást teszel, önmagadból pattintasz le egy darabkát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak az agyunk volt fejlett! Túl okosak voltunk, túl értelmesek, már mindent tudtunk… csak élni és szeretni nem!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak azt vesztheted el, ami sosem volt a tied.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Önmagát az ember nem tartja csodának, inkább esendőnek. De akit szeret, abban meglátja a soha nem ismétlődő csodát, az egyetlent és egyszerit. Ezért elviselhetetlen elveszíteni azt, akit szeretünk. Ezért nem lehet betölteni utána az űrt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember csakugyan egyedül marad, ha elmegy az utolsó is, aki emlékezni tudott.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem szabad elszalasztanod valaki fontosat a félelmeid meg az ócska kis büszkeséged miatt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Magad, belőlem haltad el,
de vagy, míg nekem vanni kell,
mert egylétünkben, anyagtalan
nincsed súlyát hordozom magam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van egy perc, amikor életünkben először a szeretet kényszerít arra, hogy higgyünk a halálban. Felismered azt, akinek elvesztését, akár csak gondolatban is, örökre hordozni fogod, mint egy alvó gyermeket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az őrület ellenérvei lágy, susogó hanggal zuhannak a semmibe. (...) Néha az ember tényleg hallja, ahogyan a dolgok eltűnnek, nem igaz? Van, amelyik lehullik, szintről szintre egyre lejjebb zuhan, és csak egy lyuk marad utána, amin keresztül az ember lenézhet a mélybe. Vagy ha nem vigyáz, maga is belepottyanhat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A veszteségeket nehezebb volt elviselni, ha az embernek nem volt hazája.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hány boldog pillanatot veszít el az ember, miközben a veszteségeire gondol csupán?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A végén minden olyan egyszerű lesz - minden, ami volt és ami lehetett volna. Pornál és hamunál is kevesebb lesz minden, ami egykor tény volt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A helyreállíthatatlan veszteségeket meg kell gyászolni, meg kell siratni, de utána sokkal könnyebb szívvel tudunk majd továbblépni a jövőbeli lehetőségek gazdagsága felé. Sohasem késő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Behunytam a szemem, megpróbáltam fölidézni annyi elveszett szépséget, amennyit csak tudtam. Közelebb húztam őket, beléjük kapaszkodtam. Közben mindvégig tudtam, milyen röpke az életünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kifejtette nézetét a magyarok és az írek hasonlatosságáról. - Mind a két nép az ügyesebb szomszéd fojtó gyámja alatt állt évszázadokon át. Mind a két nép nagy volt addig, amíg a zsarnok ellen kellett küzdenie, mind a két nép valahogy zavarba jött, elvesztette az útját abban a pillanatban, amikor megszerezte a függetlenségét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ezt hívjuk dominó effektusnak, az egyik ledől, a másik követi, mielőtt észbe kapnál, minden összeomlik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amit testközelbe enged az ember, azt meg is akarja tartani. És megtartani semmit nem lehet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A zene, amely valamikor megdobogtatta a szívüket, a műalkotások, amelyek megérintették a lelküket, személyes tragédiájuk után hatástalanok rájuk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Keveset szenved füstbe ment reményei miatt az, aki begyakorolta képzeletét arra, hogy a multat elrútítsa.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mivel Isten kegyes, mindennek megvan a maga oka. Meg kell ismernünk a veszteség fájdalmát, mert ha nem így lenne, nem éreznénk könyörületet mások iránt, és önző szörnyetegekké, rideg, számító lényekké válnánk. A veszteség fölött érzett mérhetetlen fájdalom alázatra tanítja gőgös fajtánkat, meglágyítja érzéketlen szívünket, és jobb emberekké tesz minket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az a legnagyobb kudarc, ha soha nem ragadod meg az alkalmat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ami megtörtént, örökre összetört.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elmentél húsz éve
Megbotló, nyomasztó csendben
Sohasem és mindig
Készülve a végre
Anyám, hallasz még engem?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Addig semmit sem kapsz, amíg nem is kérsz. Ha már kérted, de nem kapod meg, akkor talán nem is volt érdemes várni rá. Van, ami sosem lehet a miénk, hiába is szeretnénk, hogy az legyen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az igazi, a jóvá-nem-tehető és megmérhetetlen veszteség az, ami érték félelemből, reménytelenségből, elgyöngülésből egyáltalán nem született meg. S ezt csak ki-ki maga tudja, ha lelke mélyére néz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ami nincs, arra nem lehet gondolni, ami nincs, az nem fájhat, ami nincs, az: nincs. Legfeljebb a hiány, az üresség titokzatos mélysége szédít néha, de ebbe a mélységbe napok hullanak, kitöltik lassan a feneketlennek látszó szakadékot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj,
Hidegen hagy az elhagyott táj,
Hogy eltemettük: róla nem tudunk,
És mégis mondom néktek:
Valamitől mi mindig búcsúzunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy tréfa soha nem szerzi meg az ellenséget, de gyakran barátságot öl.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás