A kategóriához 957 idézet tartozik (bővebb infó)


Az idő nem rögzít, hanem elhalványít. De nem olyan kényelmes - hasznos - ebben hinni; nem segít abban, hogy továbblendüljünk az életben, ezért aztán inkább figyelmen kívül hagyjuk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha rajtakapjuk gondolatainkat, hogy az emlékmezőnkön szeretnének legelészni, rántsuk vissza, zabolázzuk meg őket, mondván, hogy nincs ott semmi keresnivalójuk. Az emlékmező hervadó füvétől és halott virágaitól csak felfúvódni lehet. Mert először is a múlt irrealitás, hiszen már nincsen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A családi idő addig terjed, amíg az emlékezet elér.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ki az, akit nem fogott el hirtelen valami fájó érzés, amikor újra átélt hajdanvolt élményeket, vagy újra hatalmába kerítette egy régi szenvedély?
Ezt már megtettem valamikor...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha megfosztasz egy embert az emlékeitől, megváltoztatod őt magát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Legboldogabb az az ember, ki életének végét a kezdetével kapcsolatba tudja hozni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Idővel a gyász sajgó fájdalma átadja helyét az emlékezésnek, s az ember lényének üresen kongó részei újra megtelnek hangokkal, beszéddel, nevetéssel...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vajon lehet-e jövőnk, ha a múltunk a jelenünk?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Mi köze a múltnak a jelenhez?
- Az ember azt hinné, semmi. De mindig marad hátra valami, ami nem feltétlenül kellemes.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vannak olyan arcok, amelyek úgy megmaradnak bennünk, mint az olajfestmények a falon. Nem változnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem szeretem a fényképeket. Túlságosan is a múlthoz kötik az embert. Pedig meg kell tanulnunk felejteni. Le kell vágnunk az elszáradt ágakat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mire jó folyton csak a múltba zárkózni?! Miért kell ilyen görcsösen az elmúlt dolgokba kapaszkodni?!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emlékezés csodajármű, oda is elvihet, ahol még sohasem voltam. Az is meggyökeresedhet az elmémben, amit többször elmeséltek nekem, és arra is emlékezhetem, amit nem éltem át.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Jó emlékezni arra, amin keresztülmentünk. Az ilyen emlékezésben erő van mindig, és bizonyságtevés csüggedések ellen. S van benne bölcs tudása annak, ami emberi megpróbáltatások fölött magasan lebeg, és méltóságos tisztán. Isteni igazságnak. Mely abban áll, hogy élünk. Mégis élünk. És süt reánk a nap.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Soha nem létezett semmiféle "azok a régi szép idők", mindig is csak a mindennapok voltak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csapdában vagyok. Rám törnek a régi dolgok, emlékek, napok, az életem darabkái. Minden apró kockákra hullott szét, és most falként vesz körül, és egyre jobban bezárul körülöttem. Nincs semmi. Próbáld megérteni. Próbáld meg felfogni, hogy mi történik. Semmi nincs a térben. Minden áttetsző.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emlékezet számtalan odújában (...) szundikálnak a szomorú emlékek. Akár egy életen át vagy évekig ott vannak, aztán egy szép napon a felszínre törnek, s a fájdalom is, mely végigkísérte őket, újból jelen van. Erőteljes és szúrós ugyanúgy, mint azon a bizonyos napon egy jó pár évvel az előtt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ma szeretnék visszaemlékezni
életem pár boldog pillanatára.
Biztosra veszem, ilyenek is voltak
s valahol meg is vannak még talán.
Fagyott csöppekként ott, ahonnan
most a könnyeim szivárognak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az esemény jön és elsuhan
s az emléknek száz ideje van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy kút csak fölülről kap fényt. Az öregség csak a múltból. Az öregek, mint azok a szegény kisgyerekek, akiknek csak egy képeskönyvük van, mindig ugyanazokat a lapokat forgatják.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi remény volt régen,
Emlék ma csupán,
De legalább sírhatsz
Tűnt szépek után!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Visszahozhatatlan és megnevezhetetlen élményt rejtenek e pillanatok. Ha újraélhetném őket, elmondhatnám, hogy legyőztem az időt, legyőztem az életet. Az ember azonban nem erre teremtetett: legföljebb arra, hogy emlékezzen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emlékezés bennem olyan, mint egy tó hullámverése. Körökben, egyre táguló körökben jön, feltartóztathatatlanul, míg el nem simul a tükre. S aztán másutt bomlik meg a víztükör, más emlékek tódulnak fel, s nyomában ismét mások. S ami kicsit kimagaslik, olyan, mint egy-egy szirt az elfelejtett múlt tengerében.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem fűzött össze bennünket barátság,
és karom éjjel mégis átkarolt.
S mikor már bebújtunk a közös ágyba,
messzebb voltunk egymástól, mint a hold.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretném visszakapni a gyerekkoromat. Tudom, hogy ezt a kérésemet senki nem fogja teljesíteni, de ha nagyon igyekszem, talán legalább az emlékével meg tudom ajándékozni magamat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sohasem hal meg az, aki az emlékeinkben él.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olyan éles és részletszegény
a jelen, mint megannyi emlék:
szép és vigasztalan.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ő volt az első igaz szerelmem. Az első szerelem pedig belemarja magát a lélekbe. Aztán időnként a felszínre tör.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindannyian arra vágyunk, hogy valaki megőrizzen minket az emlékezetében.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudod, mindenkinek van egy-két sebe, amit nem akar felszakítani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha nem tudod, ki is vagy, ne másokat okolj, amiért elfeledted. Ha emlékezni akarsz, mindig másokban kutatsz. Ha emlékezni akarsz, menekülsz önmagad elől, de hiába, mert mindig ugyanott találod majd magad. Az emlékezéshez kell egy támpont, de azt neked kell felismerned.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt mondják, hogy soha ne nézz vissza, de ha nem tudod, hogy mi van előtted, akkor mi más marad, mint a visszatekintés?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt akarom, hogy érintetlenül maradjon meg bennem azoknak a helyeknek az emléke, amelyeket az idő megédesített és megtisztított minden fájdalomtól. És nem is lesz baj, ha egy napon az emlékezet elveszti azokat a képeket is, és hagyja, hogy feloldódjanak a feledésben. (...) Ha soha semmit sem felejthetnénk el, az elviselhetetlen volna.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minek a múltat felidézni, mikor a jelen annyival biztosabb, és a jövő annyival derűsebb.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha újra elölről kezdhetné, ha maga szabhatná meg a sorsát, akkor sem akarná kihagyni mindazt, amit vele megélt. Még úgy sem, ha tudja, mi lesz a befejezés.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás