„ De a búbánat is olyan, mint a verem, minél többet ás belőle az ember, annál nagyobb, mélyebb. ”
„ Bánta már az ablakon kihajigált kisebb vagyont, amibe az önismereti túrája került, bánta, hogy egy éles kanyarral kifarolt a korábbi életéből. De legjobban azt bánta, hogy nem kapott helyette valami sokkal fényesebb újat. ”
„ Hiányzik belőlünk a kellő bátorság, hogy merjük követni a jeleket és az álmainkat. Lehet, hogy ettől vagyunk szomorúak? ”
„
Akkora gödröt ásatott velem a bánat,
izomból beletolnék egy panelházat.
Pedig a boldogság is karnyújtásnyira van,
csak azt elhajtották magzat koromban.
”
„
Minden, amiben hittünk,
Oda-van, oda-van, oda-van
És szerencsés
És boldog, ki csak önmagáért
Boldogtalan.
”
„ Az ember arra törekszik, hogy azzá váljon, amiről úgy érzi, beteljesíti az életét, vagy arra vágyik, hogy mások elismerjék és elfogadják őt. De bármily keményen küzdünk ezekért a dolgokért, még ha meg is szerezzük, nem tudjuk megtartani. És ez okozza minden szenvedésünket. Eredetileg azonban e szenvedés nem létezik. Az egész az elménkből származik, úgy, ahogyan a forró útról felemelkedik a délibáb, és igazinak tűnik. Ha szenvedek valami miatt, és azután meghalok, a szenvedésem is eltűnik. Amikor ráébredünk arra, hogy a szenvedés az elménk terméke csupán, és nincs független létezése, akkor nincs többé szenvedés és gyötrelem. ”
„
Mit akar most a Nap?
Azt akarja, hogy emlékezzek
S legyek boldog,
Most már, mikor szabad
S mikor már úgyse lehetek.
”
„
Jobb volna élni messze sivatagban,
vagy lenn rohadni, zsíros föld alatt.
”
„ Olyan sok ember boldogtalan, még sincs bátorsága, hogy változtasson a helyzetén, mert arra nevelték, hogy az életben a biztonság, az alkalmazkodás és a hagyománytisztelet a fő. ”
„
És vannak mindig olyan percek, órák
olyan idő- s lélekjárási zónák
mikor az ember úgy véli, hiába
kapaszkodik, süllyed vele világa
s hogy jobbat, ennél jobbat érdemelne.
”
„
Az élet arca nem mindig nevet,
bús könnyek szántják sokszor, és a múlt
gyötörni jár még, az ég is borult,
ha visszapillant rája néhanap.
”
„ Nem tudtam, hogyan férkőzzem hozzá, hogyan találjak közösséget vele... Olyan titokzatos világ a könnyek országa. ”
„ Nincs szomorúbb, mint jó bort inni, és senkit se látni. ”
„ Azt éreztem, hogy ez a nap egészen más, mint az összes többi nap, nem hasonlít egyikhez sem, még az ég színe sem ugyanaz - sokkal szomorúbb. ”
„ A szomorúság nem olyan súlyos, mint a bűntudat, de sokkal többet vesz ki az emberből. ”
„
Kérdezed, mi a szerelem -
nem éreztem sosem -
Kérdezed, az öröm milyen -
a fényét nem látta szemem.
Kérded, mi az aggodalom -
őt ismerem -
őt barátnőmnek mondhatom.
”
„
S mintha üvegből volna könnyem,
olyan súlyosan hullanak
cseppjei, csörrennek a csöndben,
mint földhöz vágott poharak.
”
„ Mély bánat volt az, mely emberivé lágyította szívemet. ”
„ Csak egyszer élünk, mire meghalunk, rég meghaltunk már; mert ha megöregszünk, ha elmúltunk huszonöt évesek, a kutya sem vesz észre minket. ”
„
Amikor sírsz
szivárvány színűvé
lesz a szemed
és a világ összes
magánya
könnye
amely
sosem
volt a tiéd
elborít
és nem jön
ha várod
nem jön az álom
nem jön a mámor
nem jön a vég
”
„
Ha szíved ellepi, mint hófúvás, a bánat
S a szenvedély korbácsa vagdal,
E dühödt szeretőt a közönyös világnak
Zajába ki ne vidd magaddal.
Meg ne alázd magad! Átveheti-e bárki
Búdat, vagy elkeseredésed?
Lelki sebeidet könnyelműen ne tárd ki
Az emberek bámész szemének.
”
„ A boldogtalanok végső öröme a hallgatás; eszébe ne jusson elárulni, bárkinek is, ha fáj valamije, mert a kíváncsiság úgy habzsolja könnyeinket, mint a szarvas vérét a legyek. ”
„
Sötét a perc.
Még sötétebb a bú a percbe zárva,
akár bogár a borostyánba.
”
„ Ha a hozzám közel állónak rossz kedve van, akkor az enyém már nem is olyan érdekes, az a dolgom, hogy segítsek, ahogyan tudok. ”
„
Feledd, feledd a képzelt szép világot,
Nézd a magast, a fénynyel telt eget,
Vagy édesb tán a végtelen üdvénél,
Könyezni multad romjai felett?
”
„ Belém hasított a jóvátehetetlenség fagyasztó érzése. (...) Tűrhetetlennek éreztem már a puszta gondolatát is, hogy nem hallom többet a nevetését. Hiszen olyan volt számomra, mint forrás a sivatagban. ”
„ Talán együtt jár az öregedéssel, hogy az ember sajnálja a régmúlt dolgokat. Míg fiatal, változásokat kezdeményez, aztán mikor megöregszik, sajnálja, amiért a változások bekövetkeztek. ”
„ Boldogtalanság, ha elválasztanak azoktól, akiket szeretünk. ”
„ Nekem a pokol is jobb annál, mint ami itt van a földön. ”
„
Nem magamért sírok én: testvérem van, millió,
és a legtöbb oly szegény, oly szegény,
még álmából sem ismeri, ami jó.
”
„ Némelykor azért nem megbízható az emlékezés a boldogságra, mert a befejezés fájdalmas volt. Mert a boldogság csak akkor igazi, ha örökké tart? ”
„
Én annyit sírtam már, ó, de unom!
Kimarta szívem a könny,
Mint vén, erezett, rossz régi rezet
Zöld rozsda, lusta közöny.
”
„ A nyafogókkal és az összeférhetetlenekkel könnyen elbánok, de a szomorúakkal nem tudok mihez kezdeni. Úgy érzem, mintha az én feladatom lenne, hogy akaratuk ellenére felvidítsam őket. ”
„
Égre festett bús képűt,
A Holdat látom.
A kopár fáknak is feltűnt,
Ez nem a mennyország!
”
„ Csodálkoztam, hogy mások élete tovább folyik, s nem áll meg az én boldogtalanságom miatt. ”
HIBA!
Kérlek várj... az idézetek már úton vannak!
Nincs több ide tartozó idézet. Elfogyott...
Ha a hagyományos módon szeretnél bejelentkezni vagy regisztrálni, bökj az alábbi gonbok közül az egyikre: