A kategóriához 2 556 idézet tartozik (bővebb infó)


Bármilyen nyelven is beszélsz, sosem tudsz mást mondani, mint ami vagy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kicsit utálom magamat, hogy olykor hiúságból teszek jót.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az egymástól látszólag teljesen különböző, párhuzamos cselekménysorozatok oka mindenképpen bennem van. Az én emlékeimmel, problémáimmal függnek össze akkor is, ha szereplői idegenek nekem. A helyzetek is csak bizonyos hasonlóságokat mutatnak, de nem azonosak saját múltbeli átéléseimmel vagy jövőbe vetülő, szorongásos képzeteimmel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindnyájunknak hinnünk kell, hogy szerethetők vagyunk, és hogy szeretnek is minket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A fene gondolná, hogy néha mekkora galibát tud okozni egy istenverte törött tükör! Jobb lenne tán, ha az ember sohasem nézne szembe önmagával, csak tenné a dolgát, dolgozna, enne, inna meg aludna.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vízöntő vagyok. Mindent és mindenkit meg akarok érteni, és elfogadni, ebből fakadóan pedig rettentően kikészít, ha ugyanakkor valaki nem akar megérteni és elfogadni engem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha nem vagyok jó ember, és úgy tűnik, ez nem is javul.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az embernek eljön az a pont az életében, amikor rájön, mindent, amit addig hitt, csak belenevelték. Ritka az, aki tudja, ki ő valójában.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az írás annyit tesz, mint magunkat olvasni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem szeretjük azt, aki arra kényszerít bennünket, hogy ne azok legyünk, amik vagyunk, de azt sem szeretjük, aki arra kényszerít, hogy azoknak mutatkozzunk, amik vagyunk. Azt szeretjük, aki azt hiszi, hogy azok vagyunk, amik lenni szeretnénk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kihívások nem arra valók, hogy győzz, hanem hogy megtudd, milyen ember vagy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Magunk vagyunk minden: a gondolataink, az életünk, beteljesült álmaink. Magunk vagyunk minden, amik csak lenni akarunk. Határtalanok vagyunk, akár a végtelen univerzum.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha a közhelyek a megfelelő helyen használva a legnagyobb igazságtartalmú kijelentések. Mindenki a maga sorsának a kovácsa. Én régebben sokszor próbáltam embereket - néha erőszakkal, néha szeretettel, de mindig a megfelelő indoklásokkal - a víz fölött tartani önerőből. Kinn is voltak. A saját egómat úgy simogattam, ahogy akartam. (...) Tartottam, tartottam őt, majd elmentem szabadságra. Ha az ember elmegy szabadságra, nem tud tartani. Elmentem, ő meg azt hitte, hogy a saját lábán áll. Pedig én tartottam. És amikor visszajöttem, akkor szembesültem azzal, hogy az illető újra összerogyott. Akkor rájöttem arra, hogy én nem tarthatom őt. Mindenki egyedül saját magát emelheti ki, máskülönben csak a segítő önmaga egóját simogatja azzal, hogy ő milyen jó és milyen zseniális megmentő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minél inkább lehetőségünk van, hogy kezünkbe vegyük a sorsunkat, annál többet várunk el magunktól.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mélyre kell merülnünk ahhoz, hogy magasra szárnyalhassunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ahhoz, hogy az ember valamit jól meglásson, belásson, feltérképezzen, felismerje az összefüggéseit, ahhoz el kell távolodnia attól. Erre szükség van ahhoz, hogy megértsük önmagunkat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én-tudatunk nem egyéb, mint egyetlen hullám a tengeren, mint egy falevél az Életfán - mint valami isteni Egésznek a része. A Lélek csak ebben a határtalan összefüggésben érthető.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha kinézek az ablakon, és hosszan szemlélem a csillagokat. Ilyenkor egy idő múlva azt gondolom, hogy a dolgoknak talán nem is az az igazi értelmük, amit mi tulajdonítunk nekik. Engem nem érdekel, milyen távolságra van tőlem a Nap meg a Hold. Nekem az teljesen mindegy. Beérem annyival, hogy láthatom és szerethetem őket. És ilyenkor az a különös érzés fog el, hogy nevetni van kedvem, amikor mások sírnak, és sírni mikor nevetnek!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amint észreveszed, hogy nem vagy jelen, máris jelen vagy. Valahányszor képes vagy megfigyelni az elmédet, már ki is léptél annak csapdájából.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ami pedig a gondolkodásodat illeti, barátom, mi köt gúzsba jobban: az, ahogy a világ lát téged, vagy az, ahogyan hiszed, hogy lát?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A pozitív gondolkodás tehát azt jelenti, hogy felismerem: minden, ami van, engem szolgál, és nekem segít még akkor is, ha kifejezetten kellemetlen vagy fájdalmas. Ennél fogva minden jó, úgynevezett negatív nem is létezik, csupán olyan kellemetlen jóról beszélhetünk, amelynek bekövetkeztét én tettem szükségessé.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak akkor harcolhatsz,
ha kibújsz magadból,
kalitkáidból és bozótjaidból
ha kitörsz
éned "zárt" és "mámoros"
bódulatából.
A rózsa mindenkinek nyílik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akinek mindene a harc, a háborúskodás, annak legfőbb ellensége elsősorban önmaga.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha egyszer meglátod az ego nélküli pillanat szépségét, akkor utána már könnyű lesz meglátnod az egóval járó boldogtalanságot is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sok mindent megtudott önmagáról - azt például, hogy fontosabb számára a szépség, mint a hírnév, s hogy ha mégis híres akar lenni, ezzel inkább csak Ruth kedvében szeretne járni. Az ő kedvéért vágyódik olyan nagyon hírnévre. Azért akar a világ szemében nagyra nőni (...), hogy a nő, akit szeret, büszke legyen rá és méltónak tartsa önmagához.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Befelé nézzen! A külső tükörkép csak árnyéka a valóságnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember sohasem látja helyesen a sorsát, míg az ellenkezőjét is nem tapasztalja! És csak azt tudja igazán értékelni, ami már elveszett.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A fény harcosának szeretetre van szüksége. A szeretet és a gyengédség a természetének részei. Hasznára fordítja a magányt, de nem válik a rabjává.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Persze félelmetes,
hogy akivel vitázok, én magam vagyok.
Teremtek, rombolok, pusztítva, nemzőn játszok.
Honnan szabadult ide e gonosz kölyök, aki vagyok?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem vagyok boldogtalan, és szánalmat sem akarok kelteni senkiben. Vagyok, amilyen vagyok, s ennyivel meg is elégszem. Nagy vigasz, hogy van, akinek még nálam is rosszabb a sora. Lehetséges, hogy van Isten, de az adott történelmi pillanatban, s mindazok után, ami megtörtént velünk, ugyan mi jelentősége van ennek? A világ talán jobbá lett annál, amilyen? Igen, talán, de mivégre annyi kérdés? Sikerült megmaradnom, s noha a látszat csal, része vagyok az emberi nemnek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha senki sem látja, őszintén önmagunk lehetünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem ismerjük magunkat. Ez teszi az embert kiszolgáltatottá.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha önmagunkban nem találunk nyugalmat, fölösleges a nyugalmat másutt keresnünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hibáink mindig megbocsáthatók, ha megvan a kellő erőnk ahhoz, hogy beismerjük őket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás