„ Ha nincs ellene kifogásod, jobb szeretném, ha nem takarnád el az arcod. Már eddig is túl sokáig nélkülöztem... tovább már nem bírnék meglenni nélküle. ”

„ Olyan vagyok, mint egy öreg ház,
Ha nem fűtesz, tönkremegyek. ”

„ Magamban hordom a szívedet,
a szívemben hordom.
Mindig itt van velem.
Bárhová megyek, mindig kell nekem.
És akármit teszek, bármi lesz,
Te ott leszel, kedvesem.
A sors nem riaszt,
mert Te vagy a sors nekem.
Nem kell világ ennél szebb,
mert Te vagy a világ, igen. ”

„ Múlt éjjel egy ismeretlen férfiról álmodtam, ő volt a férjem. Csak vele tudtam magányos lenni, előtte voltam nyitott, egészen nyitott, egészen előtte, egészét egészen magamba fogadtam, és körülzártam a közös boldogság labirintusával. Tudom, hogy te vagy az. ”

„ Le tudnám élni
veled az életed, de
az enyémet nem. ”

„ Mindenekben megtalállak,
s öröm markol meg, ha látlak.
Nézz rám, szólok a szemednek,
ne fuss el, nagyon szeretlek! ”

„ Látom szemed: a hűt, a jót, a tisztát,
Mintha a menny kapuját reám nyitnád.
A hangod lágy, mint selyem, úgy cirógat,
Tudom: enyém vagy, s egyedül való vagy,
Ki lelkembe sugarat, rózsát szórhat,
És üdvösségem forrása a lelked.
Tudom: a nevem imádságnak ejted.
Tudom: több vagyok néked minden szentnél,
- Ó, meg is halnék, ha nem így szeretnél -
De néha sírok. Akkor ne kérdezz.
Meghalnál értem, de meg nem értesz. ”

„ Hirdettem: van utam külön
a világ zavarában s örömében,
de gyöngeségem most elárult,
s nem élhetek, csak arcod közelében. ”

„ Óh mennyire szeretlek téged,
ki szóra bírtad egyaránt
a szív legmélyebb üregeiben
cseleit szövő fondor magányt
s a mindenséget. ”

„ Kitárulkozva
te nekem, én tenéked,
egymásba hullva te belém én tebeléd,
mámorosodva
te bennem és benned én,
akkor
vagyok én én
és vagy te te. ”

„ Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért, aki én vagyok melletted. ”

„ Mindig szerettelek azért, mert nem vagy olyan, mint mások. De gondold el, milyen kétségbeesésemre szolgált megtudnom, ezen a durva és közönséges stíluson keresztül, hogy te mennyire más vagy attól az ideáltól, amit egy férfi az én hitemmel és az én karrieremmel magáénak vall. ”

„ Bármikor meghalnék érted. De érted élni nem tudnék. ”

„ Hogy szeretlek-e? A szívem közepe vagy! Úgy őrizlek benne, mint egy ékkövet! Nem megígértem, hogy sosem hazudok neked? Hogy szeretlek-e? Minden porcikámmal! A szívemmel, a lelkemmel, az agyammal. Minden sejtemet, a szellememet átjárja az édességed! Nincs számomra a világon más, mint te. ”

„ Látod, ezért szeretlek én,
mert az Élet Ősmagja kél
egyszerű jellemedben,
mint Nap a változó egekben,
s mert hitem általad él.
Nagy utunkon nem tudhatom,
mit hoznak majd az évek,
csak azt tudom, azt vallhatom,
hogy holtomig kísérlek... ”

„ Mióta szeretlek, eszméletem
minden percében rád emlékezem,
álmomban is te őrzöl meg talán,
rólad tudósít munka és magány,
veled lep meg hajnalom, alkonyom,
s hozzád megyek, ha tőled távozom. ”

„ Magamon nincs mit csodálkozni, ezt megteszi helyettem ő, hálásan issza fel szavaimat; tudtam, féltem, és nem bánom, hogy egyszer elmondom, kikiabálom szerelmemet - neki, magamnak. ”

„ Ha nem gyötörsz, én meggyötörlek,
Csak szép játék vagy, összetörlek,
Fényét veszem nagy, szép szemednek.
- Ó nem tudom. Nagyon szeretlek. ”

„ - Szerelmes vagyok beléd.
- Azt hiszem, te vagy a világ legkedvesebb embere - de én nem vagyok beléd szerelmes.
- Majd teszek róla, hogy belém szeress.
- Az nem jó. Nem akarom, hogy tegyél róla. Én jobban tudok gyűlölni, mint szeretni. ”

„ Mondani akarom, hogy te vagy az én kicsikém, hogy öregen és ősz hajjal is szeretni foglak - akkor is, ha ez biztosan nem történik meg. Meg még azt is, hogy tudom, hogy örökké hűséges leszel hozzám - pedig ez sem történhet meg. Folyton falakba ütközöm, ha ki akarom fejezni, hogy szeretlek. ”

„ Nem érezhetném irántad ezt, ha nem szeretnél te is engem. Mert szeretsz, ugye? Ez túlságosan hatalmas érzés ahhoz, hogy egymagam érezhessem. A legnagyobb érzés, amelyet valaha ismertem. És most először voltam elég nagy ahhoz, hogy kifejezhessem. ”

„ Szeretem, ahogy van, amilyennek látom.
Szeretem, szeretem.
És ha egészen más, mint ahogy szeretném.
Akkor is, akkor is szeretem, szeretem. ”

„ Talán szörnyeteg is vagyok, erre nem tudom a választ. Azt viszont tudom, hogy még ha démonok vére is folyik bennem, akkor sem hiányzik az ereimből az emberi vér sem. És nem szerethetnélek úgy, ahogy szeretlek, ha nem lennék legalább egy kicsit ember. Mert a démonok akarnak, de szeretni nem tudnak. ”

„ A részvét, Jane, sokszor sértő. Attól függ, kitől ered. Az ember sokszor hajlamos a részvétet kereken kikérni magának. De az ilyenfajta bántó részvét csak kemény, önző szívekben fogamzik meg, valami megvetéssel vegyes érzés azok iránt, akik bizonyos megérdemelt szenvedéseken vergődtek át. A maga részvéte, Jane, az a részvét, amely e pillanatban arcán tükröződik, egészen másfajta. Látom, hogy szeme könnyes, érzem, hogy keze remeg, tudom, hogy szíve csordultig tele szánakozással. A maga részvéte, drágám, a szerelem szenvedő szülőanyja: amit most érez irántam, az ennek a fenséges érzelemnek szülési kínja. Elfogadom a részvétét, Jane, hadd szülje meg a szerelmet: tárt karokkal várom. ”

„ Szeretlek, szeretni is foglak,
Míg be nem dobnak egy jéghideg sírba.
De ha megtudom, hogy ott is van élet,
ott sem fogok mást szeretni,
egyedül csak téged. ”

„ Pontosan elég vagy ahhoz, hogy örökké és megmásíthatatlanul magadhoz láncolj. ”

„ Kétség és remény közt gyötrődöm. Ne mondja, hogy elkéstem, hogy örökre elszálltak oly drága érzései. Hadd kínáljam fel ismét magam és szívemet, mely ma sokkal inkább a magáé, mint volt akkor, mikor nyolc és fél esztendővel ezelőtt majdnem összezúzta. Ne állítsa azt, hogy a férfi hamarabb felejt, mint a nő, hogy szerelme hamarabb kihűl. Soha nem szerettem mást, csak magát.  ”

„ Át- s átalakult vérem, bőröm, minden
sejtje testemnek, bánatom, reményem.
Mily lakócsere az agyban, a szívben!
Bár nekem is a vakitó veszélyben
a hűség daca volt a menedékem:
más a jövőm, a járásom, beszédem!
Egy nem változott, szívem egy lakóját
nem cseréltem: úgy szeretlek, mint régen.
Te vagy bennem a biztos állandóság.
Te vagy - romolhatatlan láng!- a lényem. ”

„ Tudod (...) azt hiszem, tökéletes házasság lesz a miénk. Szeretjük egymást, de túlzások nélkül. Barátok vagyunk. Az ízlésünk nagyjából egyezik. Mindent tudunk egymásról. Élvezzük a rokoni kapcsolat minden előnyét, anélkül, hogy a vérrokonság hátrányaitól szenvednénk. Én téged soha meg nem unlak, olyan megfoghatatlan lény vagy. ”

„ Soha nem tudtak más szavai úgy ütni, mint a te szavaid. Hogy tudott fájni minden ékezet, minden magánhangzó, mind megütött és bántott, és mégis, úgy szerettem őket, annyira, ahogy téged. ”

„ Ha krízis van, te nem fagysz le, mész tovább és minket is továbbrugdalsz, mert láttál rosszabbat, túléltél rosszabbat. Ezért tudod, hogy nekünk is menni fog. Azt mondod, hogy sötét vagy és ijesztő. Ez nem hiba, hanem erő. Ettől vagy az, aki vagy. Nem fogok letérdelni, és nem kérdezek semmit. Szeretlek, és nem kell nekem senki más, csak te. ”

„ Nem tagadom, milyen szörnyen kívánlak;
szívem pokol, megmutatom, hogy ég;
de hisz tudod, választóvíz szerelmem,
melyben megtisztul az érzékiség.
Nekem szabad egyedül Érted égnem;
mindenki bűnös, ha kíván, csak én nem. ”

„ Álmomban, esti séta közben,
Hogy a virágok halkan bólintgattak:
Egy édes, hosszú, forró csókkal
Örökre eljegyeztelek magamnak. ”

„ Azt hiszem, hogy szeretlek;
(...)
De láthatod, az istenek,
a por, meg az idő
mégis oly súlyos buckákat emel
közéd-közém,
hogy olykor elfog a
szeretet tériszonya és
kicsinyes aggodalma. ”

„ - Korai szívkamra-összehúzódást kapok tőled.
- Remélem, az jó dolog.
- Kihagy tőled a szívem. ”