„
Csak szólni kell, ha fáj. Csak mondani kell, miért.
Csak kenyér legyen az asztalon, ami enyém és a tiéd.
Kerülj be hozzám, ha téves úton jársz.
Tudod, ilyen lehetett volna
egy elképzelt világ.
”
„
Ne hivogass, de te jőjj el,
Mikor én már nem hívhatlak,
Vigy magaddal oda vissza,
Ahol ábrándjaim laktak...
”
„ Akit nem szeretnek, mindenütt egyedül van. ”
„ Tartsd az eszedben, semmi sem olyan unalmas, mint a ragaszkodás. ”
„ Érezhetném úgy, hogy az élet igazságtalan volt velem, mert elvette tőlem azt, ami a legfontosabb: a szerelmet. De más nők is léteznek, és minden szerelmi bánat elmúlik egyszer. ”
„ HA VAN szerelem, és van, megjelenik szegénynél, gazdagnál. Nagy ünnep, semmihez nem hasonlítható, gyönyörű tűzijáték. Majd e szédítő csoda, hosszabb-rövidebb varázslat után, aláhull, eltűnik a sötétben. ”
„ Kegyetlen a sors, hogy te egyre hűvösebbé és hűvösebbé válsz az ölelésemben, míg én lassan beleőrülök. ”
„ Már nem szeretlek, de még mindig veled küszködöm. Ezen az éghajlaton ritka az ilyen kemény tél, mint az idei. Mikor láttál utoljára havat? Hát ilyen vagy nekem. Te voltál a nem tipikus nő. Hány ilyen jut egy férfi életére? Egy? Kettő? Nem marasztallak, nem vagy különleges. Csak nekem voltál az. ”
„ A legtöbb házasság az elején őszinte, amikor könnyű őszintének lenni. Amikor százszor megesküszik egymásnak két ember, hogy igenis szeretlek és örökké szeretlek, s megesküszik arra, hogy ha pedig egyszer "eljön az az idő, - de az nem lehet! - hogy már nem szeretlek, azt is őszintén megmondom". És mi történik? Mikor a szerelem meghal, akkor kezdődik a hazugság még csak igazán. Egyik fél sem vallja be, hogy bizony kezd hidegedni, hanem előbb apróbb, majd egyre nagyobb hazugságokkal injekciózzák a dolgot. A végső robbanásig. ”
„ A csók úgy lobban fel, mint a villám, a szerelem úgy süvít el, mint a vihar, aztán az élet megint nyugodt lesz, s folyik tovább, épp úgy, mint azelőtt. ”
„
Mi voltál nékem? A váratlanul
talált kincs, mely koldus ölébe hull,
szelíd balzsam a lét minden sebére.
”
„
Mert a világ, az egy összetört kép
És a vonal, ami mentén összetörték
Az kettőnk között húzódik éppen
És, bár már átmentek néhányan, próbaképpen
Igazából nem megy át semmi ott
És abban ne reménykedj, hogy pont nekünk menni fog.
”
„ Van abban valami nyugtalanító, ha az ember felidéz egy szívet melengető emléket, és közben fagyos hidegség tölti el. ”
„
Volt, hogy elhittem neked,
Minden szép lesz.
Vár egy újabb állomás,
Veled egy újabb élet.
Kettőnkről szólt egy tánc az éjben,
És tudtam, nincs tovább.
”
„ A férfiak általában nem tudják, milyen váratlanul és radikálisan változhatnak szeretetteljes társból felelőtlen és távoli idegenné. ”
„
Gyere
közel, közelebb,
még közelebb, kérlek, még, még,
egészen közel, tapadóan - egészen!
- Én akarlak eltaszítani.
”
„ A válás olyan tragédia, amely egy idő után már gyanúsan hasonlít a megkönnyebbülésre. ”
„
Utáltam és szerettem,
az lett megírva, hogy elvesszen.
Ez a szív ott a porban az egyetlen,
láttam magamat a szemedben.
”
„ És akkor azt mondtad, vége. Bár voltak baljós előjelek, de engem, talán, mert nem volt megfelelő az időpont, talán, mert nem volt illő az alkalom, váratlanul ért, és egyszerűen nem tudtam mit kezdeni vele. Méltósággal mondtad, és arra kértél, fogadjam el én is méltósággal, mert nem lehet rajta változtatni, meg nem is volna érdemes. De én nem tudtam elfogadni. (...) Annyira lekötötte a figyelmemet az igyekezet, hogy nem vettem észre: amit én veszteségnek vélek, az neked már nyereség. De amikor észrevettem, hogy az, és nem részegedsz meg tőle, hanem józan maradsz, és együttérzőn próbálod, ha nem is megszüntetni - mert megszüntetni nem szüntetheted meg -, legalább enyhíteni a fájdalmat, akkor észhez tértem, és attól kezdve hagytam, hogy segíts. Noha tudtam, ez a segítség már nem nekem szól, akinek még az vagy, aki voltál, hanem egy idegennek, aki már nem az neked, aki volt, de akivel együtt kell majd élnem, hogy te is ugyanolyan idegen légy nekem, és úgy gondoljak rád, mint valakire, aki volt, de már nincsen. ”
„ Nagyon szerettem azt az embert. Ő volt az én szőke hercegem. A szél a szárnyaim alatt. Ő volt az ok, és az egyetlen ok, amiért fel akartam kelni reggelente. ”
„
Micsoda csönd, ha itt vagy. Micsoda
pokoli csönd.
Ülsz és ülök.
Vesztesz és veszítek.
”
„
Helyszín a kocsma.
Néhány abszint, mint asztaltársaság.
Meg valami vadidegenférfi. Alap.
Vajon tudsz még úgy nevetni?
Úgy, ahogy az a fülemben maradt?
”
„
Halott ez a szerelem,
Hiszen új virágot nem hajt
Szíved csak havat hint,
Néma búcsút, keserű kínt.
”
„
Nem látom a tüzet a szádon, és a füstöt sem úgy fújod most rám, mint rég,
Vedd könnyen, ha lenne könnyem, én biztos, hogy miattunk soha nem sírnék.
”
„
Mégis szerelem volt, igen!
Víz, fény szakadó szívverése -
mit kidobogtam, kidobogtál,
ami nincs még és ami volt már,
igen és nem. Mégis és mégse.
”
„
Boldogít-e nyomorúságod?
Magányos békédnek mi haszna?
Összeköt egy végső láncszem
Csak ebben találok vigaszra.
”
„
Lesz majd más, ki szeret téged,
hidd el, kislány, ez az élet,
rohanó, suhanó szó.
”
„ Nekem tilos elgyöngülnöm, énhozzám te nem tartozhatsz, nem ereszthetlek a közelembe, hurok lennél te a nyakamon, visszatartanál, visszahúznál, ne tehessem meg, amit meg fogok tenni. ”
„ A szerelem idővel szeretetté változik. (...) Vagy unalommá, esetleg gyűlölködéssé. ”
„ A vízcsepp kivájja a követ, a gyűrűt elkoptatja a viselés. ”
„ Minden szerelemnek megvan a maga természetes tartama. Legyen az néhány nap, néhány hónap, némelyik pedig kitart egy egész életen át. A miénk akkor és ott ért véget. Az én szememben a szakítás nem feltétlenül kudarc. Néha kell, hogy legyen annyi bátorság az emberben, hogy méltósággal lezárjon egy történetet, és megőrizze belőle azt, ami szép volt. ”
„ A szerelem olyan, mint a hegedű. A zene néha leáll, de a húrok örökre megmaradnak. ”
„ Lehetetlen még egyszer megszeretni azt, amiből igazán kiszeretett az ember. ”
„ Kedvesgesd, míg élvezitek egymást, és szépen engedd el, ha távozni kíván. ”
„ Igazi csókot akartam, olyat, amire érdemes visszaemlékezni, de rég megtanultam, hogy ne legyenek elvárásaim a búcsúkkal kapcsolatban. Nincs rájuk garancia, és nem is ígérte meg őket senki. Már az is szerencse, sőt áldás, ha az embertől egyáltalán elbúcsúznak. ”
HIBA!
Kérlek várj... az idézetek már úton vannak!
Nincs több ide tartozó idézet. Elfogyott...
Ha a hagyományos módon szeretnél bejelentkezni vagy regisztrálni, bökj az alábbi gonbok közül az egyikre: