Ok és okozat úgy követi egymást, miként húrpengetést a hang. Az egymásra ható hangok, az okozatok összessége pedig egyéni létünk életdallamát adják, melyet sorsnak szokás nevezni. Sorsunk tehát nem a véletlen vagy a pillanatnyi behatások szüleménye, hanem miként bebizonyítottam, gondolataink, érzéseink és cselekedeteink, szóval önalkotta létkörünk reflexiója.