A barátságban egyenrangúság van. Ha a képességekben, szerepekben, pozíciókban különböznek is egymástól, az egyenrangúság látásmódja mégis érvényesül, aminek következtében sem alsóbb-, sem felsőbbrendűségi érzés nem lesz bennük. Ez az egyenrangú látásmód engedi meg a közelséget. Olyan tiszteletteljes közelség ez, amelyben egyik sem erőszakolja rá magát a másikra, a gyengeségek láttán nem alakul ki ellenszenv bennük.