Ami a földönkívülieket illeti, meg voltam róla győződve, hogy közelebb áll a józan észhez azt gondolni, hogy a végtelen (vagy akár véges) nagy világmindenségben szétszórva máshol is lehetnek értelmes lények, mint pöffeszkedően azt képzelni, mi vagyunk az egyetlenek. Egyedüliek és kivételesek. Ez legalább olyan gyerekes, mint amikor azt hittük, Nap és Égbolt, minden a mi Földünk körül forog.