Nap mint nap ültem a sötétben,
Szorongtam, féltem egyedül.
Nap mint nap akárhová néztem,
Körbevett egy űr.
Megjöttem, minden olyan szép itt,
Remélem, utam véget ért.
Itt állok, egy jelt várok,
Hogy szívem célba ért.

Kategóriák:

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás