A kategóriához 729 idézet tartozik (bővebb infó)


Fekete szívem vörös fájdalomra éhezik,
Szivárvány arcodba fájón beletemetkezik,
Fekete hold, fekete ég, fekete erő,
Csak rajtad áll, hogy mit hoz ránk a vaksötét jövő!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi másról szól az emberi élet a maga meztelenségében, mint a reményről? Mi másról, mint a szeretetről, amit az emberek, a világ legszerencsétlenebbje is, a legmeggyötörtebbek is, nyújtani képesek egymásnak?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Meddig él a vágy
s a vágyban a félnótás remény meddig él
meddig él az emlék
és emlékedben meddig élek én.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ingajáratok kötik össze a szenvedés meg a felejtés szigetét, sőt egy távolabbit is, a reményét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szíved keres, amíg csak heves reakcióba nem lép.
Hiába zártad a fiókba, úgysem adja fel a reményt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha valami véget ér, azt mondják, az utolsó időkben még egyszer teljesen virágba borul.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha a jelen eltörpülésének közepette távoli fény után kapkodunk, azt nem dicsvágy- és önfitogtatásból tesszük, mert a valódi érdem szerény szokott lenni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Holnap rám új nap virrad,
Holnaptól minden más lesz,
Vagy (talán) ugyanaz,
Mégis én valahogy azt érzem itt bent, hogy
Rám egy új nap virrad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A reményt kiiktatni azt jelenti, hogy a testbe szorítom vissza a gondolatot. A test sorsa az elrothadás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt mondják, az ember nem élhet remény nélkül. Nos, nem is él, hanem meghal.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az a lényeg, hogy azt csináld, amit érzel. És csak bízni kell. Majd jön, majd lesz, ahogy akarja az élet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet egy pontján minden ember elkerülhetetlenül elveszíti a hitét. Ha szerencséje van, visszakapja. Lesznek még olyanok, akik átölelik a hálószobában a paplan alatt, megfogják a kezét az asztal alatt, és az ő társaságukban újra megtanulja azt, amit elveszített.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ne félj, szivem, egyszer megleled őt még,
És nemcsak a függönyön lépte szellőjét,
És nemcsak fekhelye illatát,
Vagy fodra tükörből vissza ha int
S ujját virággal ekózza a váza!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mennyi szín és furcsaság és élet (...) és mennyi emlék és mennyi remény.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha volt valaha tűz, maradhat még parázs.

pont 1 kedvenc 0 hozzászólás

Ha nehéz is, ha kemény leckét adott is a tapasztalat, ha drágán kell is fizetni a tévedésért, mindig újra lehet kezdeni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mert törvénye van itt az életnek, a sorsnak,
mert a holdtalan éj majd megleli a holdat,
mert minden mély apály új hullámot dagaszt,
mert szélnek kell a fa, szellő a leveleknek,
mert annyi kín után mosolyod rámvetetted,
mert múlóban a tél meghozta a tavaszt!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Eltűnt időnkben mennyi révület!
És mennyi szép remény zenéje benned!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szív szeret, az ész tudja, nem lehet. Így ketten örök ellenfelek Az ész már lemond, a szív még remél, ám hiába az okos ész, az érző szív ezerszer többet ér.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Indulj felém bizalommal, én viszem őszinteségem: talákozzunk félúton.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A remény nem azonos az örömmel, melyet akkor érzünk, amikor jól mennek a dolgok, vagy a tettrekészséggel, amellyel belevágunk egy jónak ígérkező üzletbe. A remény semmiképpen nem azonos a derűlátással. Sokkal inkább munkálkodás egy ügy sikeréért. Nem abbéli hitünk, hogy valami jól fog sikerülni, hanem a bizonyosság, hogy valami értelmessel foglalkozunk, akár sikerrel járunk, akár nem. Ez a remény erőt ad, hogy éljünk, hogy kipróbáljunk új dolgokat, még reménytelennek tűnő körülmények között is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sose búcsúzz el, minden új nap egy új remény,
Van, hogy elveszítesz mindent, mégis élj a holnapért!
Sose búcsúzz el, mert az éjszaka véget ér,
Újra eljön majd a hajnal, van, ki vár, hogy visszatérj!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vársz valakire. Egy Angyalra. Szeretnéd látni szemeinek csillogását, vágysz erőt meríteni mosolyából, kívánod hallani hangját. Mert... de nincs "mert"... nincs magyarázat, nem is kell. Vársz rá, szükséged van rá. Igen, vársz rá. Az Angyalra. Az Angyalra, pici szárnyakkal. De nem érkezik. És szomorú vagy... Ám történik valami. Az Angyal küld valamit. Egy pici tollacskát a szárnyaiból. És már tudod, amit eddig is éreztél: gondol rád, fontos vagy neki. És már nem vagy szomorú... a pici tollacska szárnyakat ad... neked is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vannak olyan zugok az ember szívében, amelyek még nem élnek - azért költözik beléjük a szenvedés, hogy életre keljenek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Képzeld el, hogy ott van, benned él,
hogy néha bármit megtennél,
hogy végül megtaláld a fényt az alagút végén.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Eljön az a pillanat, amikor életünk örökre megváltozik. A pillanat, amikor örökre beismerjük gyengeségeinket. A pillanat, amikor elébe állunk a kihívásnak. A pillanat, amikor elfogadunk egy áldozatot vagy elengedünk egy szerettünket. És megesik, hogy a változás épp válasz az imádságainkra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Legalább keressem, amire vágyok,
bár nincs,
az örökös ifjuság italát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha megáll egy pillanatra az idő. Egy-egy jelenet úgy marad meg bennünk, mint egy kimerevített kép. Elhalkuló hangok, lelassult mozdulatok. Semmi sem változik. Aztán elmúlik a pillanat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ezen a világon nincs más dolgunk, mint a legjobbat remélni, a legrosszabbra felkészülni és közben elfogadni, amit Isten ránk mér.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi felvilágosult emberek, nem hiszünk a babonákban, és állítólag nem fűzünk reményeket a csodákhoz, bár, ha valaki egy kicsit megkaparná a lelkünket, feltétlenül rábukkanna valamire, amit naiv és tudattalan őseinktől örököltünk, s olykor- olykor hideg és számító tudatunkban felcsillan a lehetséges csodához fűzött remény.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élő még bízhat a szerencsében, de a halott csak halott marad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én nem tudom mi az, mi hátra van, az ismeretlen,
De tudom, ha eljön, jó lesz s el nem kerülhető.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha feladod az álmaid, meghalsz,
Élve halsz meg!
De boldogságot vagy szép halált,
Csak e föld adhat neked!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A jövő egyszerre nyitott is, zárt is. Mindössze egyetlen "lesz" létezik, de gyakran számtalan "lehet" van mellette.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az életnek nincs tartalma - mégsem lehet csak úgy elhajítani, mint egy kilőtt patront! Talán még használható lesz a harcban, ha eljön majd annak az ideje, és akkor rá is szükség lesz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás