Az a tény (...), hogy a tudományos élet vezető státusait (professzor, tanszékvezető, akadémikus) szerte a világon nagyrészt férfiak birtokolják, nem arra vezethető vissza, hogy értelmi képességeik felülmúlják a nőkét. Sokkal inkább arra, hogy a tudományos szakma rendkívül kompetitív: a tanulmányok közlésének, a fokozatok megszerzésének, a disszertációk megvédésének és a kutatási támogatások elnyerésének szigorú versenyére épül. Miközben a férfi tanárok túlnyomórészt teljesítményorientáltak, női kollégáik hozzájuk képest nagyobb hangsúlyt fektetnek magára a tanításra és a hallgatók előmenetelére.