Abban a világban, ahol mindenáron kötelező megőrizni a látszatot, abban a világban, ahol az ember sem igazi társat, sem hű barátot nem talál, abban a világban, ahol senki nem beszélget őszintén, hanem csupán az elvárásnak megfelelően társalog, cseveg, mű-mosolyog. Ebben a világban valóban a ruha teszi az embert.