A gitártokokban gyűlnek az aprópénzek,
Boldogan dalolnak az utcazenészek,
Az élettől részeg az az öreg csavargó, az a padon alvó,
Csipp-csepp, egy esőcsepp cseppen a földre,
Csak figyelem csöndben, hogy a tócsát kitöltse,
Csak fel ne költse, hisz jobb, ha nem látja,
Hogy újságpapírral van bevetve az ágya,
Pedig valaha szerették, de a magányba menekült,
És pont azokon a napokon marad rohadtul egyedül,
Mikor kéne egy társ, akivel mindent megoszthat,
Örömöt, bánatot, jót és rosszat.