Sebeink nem szűnnek meg fájni, égni,
nem enyhülnek, újulnak szenvedési.
Rég alva járunk, és némán vérzünk...
Hova tűnt régi dicsőségünk?
Ha mégegyszer, mégegyszer felvirradna
szabadságunk lehanyatlott napja!
Hej, ha Te, jó Urunk, meghallgatnád
a Te bujdosóidnak dalát.