Ha a szöveg vers, regény (...), akkor gyakran előfordul, hogy a versengő értelmezések nagyjából egyformán elfogadhatóak, és nagyon is nyitott kérdés, hogy melyik a legjobb, vagy melyik az igazi. Ezekben az esetekben előfordulhat, hogy a szerzőt nem tudjuk megkérdezni (...), vagy ha mégis, a válasz nem perdöntő. Mert mi van, ha a szerző momentán csak zavarosan tudja vagy netán elfelejtette, hogy mire gondolt? Sőt a szerző akkor is zavarba jöhet, ha a szöveg vadonatúj, ha épp most mondta ki, mégis kételyei támadnak a tekintetben, hogy mire is gondolt, vagy - és talán ez a legpikánsabb eset - hevesen és őszintén kiáll valamilyen kimondottan másodrendű és egyáltalán nem meggyőző érzelmezés mellett. A szöveg tényleg lehet jobb, mint ahogy a szerző érti.