„ Mi, meglett, viselkedős felnőttek, akiktől nem idegen semmi, ami eszejátszó, álnok, hamis; mi, akik már le se kapcsoljuk a suvickos üvegmosolyt, amiben nincs egy fia karát se; bármeddig elmegyünk az őszintétlenségben. ”

„ Megvallom, szerény véleményem szerint egyáltalában nem dicséretes dolog mindent elbeszélni, még ha személytelen formában tesszük is. De mivel a gondolat dermedt és béna, amíg a beszélő igazi kapcsolatot nem talál hallgatóival, megbocsátható, ha azt képzeli, hogy egy megértő, együttérző, ha nem is egészen bizalmas jó barát figyel a szavára. Így fölenged az ösztönös tartózkodás, az ember elmond egyet-mást arról, ami körülötte, és arról is, ami benne van, anélkül, hogy legbensőbb énjéről letépné a fátylat. Ilyen értelemben és ilyen határok között, azt hiszem, jogos az önéletrajz is, és nem sértjük vele sem a magunk, sem az olvasó érzéseit. ”

„ Az életben vannak olyan helyzetek, amelyeket csak bizonyos keménységgel lehet elintézni. Sokszor attól való félelmünkben, hogy kicsit kemények leszünk, és ezzel fájdalmat okozunk, elodázzuk a döntést, és ezzel olyan súlyosabb helyzetet növelünk fel, amelyet már valóban csak kegyetlenül lehet megoldani. Elhalasztjuk a kisebb feszültségek vállalását, addig, amíg elkerülhetetlen lesz egy sokkal nagyobb feszültség kényszerű átélése. ”

„ Nagy próbatételek esetén tudjuk csak meg igazán magunkról, kik vagyunk. ”

„ Az járt a fejemben, mit éreznék, ha nem jönnél vissza többé. Éreztem, hiányozna valami az életemből. Talán idővel képes lennék pótolni, de sohasem tudnám maradéktanul helyettesíteni. Megpróbáltam rájönni, mi lehet ez, és mindig ugyanarra jutottam. Bárhonnan közelítettem is meg a dolgot, egyre csak ugyanazt a választ kaptam. (...) Te... csakis te. ”

„ Az élő anyagban önmagában nincsen cél, de az élet (...) az evolúció során létrehozta a célt, és az emberben megjelenő tudatos szándék domináns tényezővé válhat a további evolúciókban. ”

„ Nem az a legnagyobb baj, ha rossz dolgok történnek velünk. A legrosszabb az, ha semmi nem történik. ”

„ Ritka nap, hogy most is ne jusson eszébe a felesége, s meg ne emlékezzék a mulandóságról, mikor egyszer csak ő is majd kifeslik az életből, csendes, mozdulatlan halott lesz, szépen elszólítják innen a temetőbe, és sohasem fogja többé látni a Brezinát, sem a veres aklot, sem a kilenc vezérkost, sem a száz bársonyürüt, miknek nincsen másuk széles e világon. És a nap azután is csak így fog sütni, mint most, s az erdő akkor is oly rejtelmesen fog susogni, mint ma, a fű nőni fog tavasszal, a patak vize fölenged meg befagy, új báránynemzedék vígan ugrándozza körül az ismerős bokrokat - csak ő nem lesz itt soha többé. ”

„ Mit hagyok itt, nem is tudom már,
Messzebb-messzebb visz minden óra.
Fekete-zöld babérfák terhe
Esőzik a bús távozóra:
Én kifelé megyek. ”

„ És ha én már nem is leszek,
Az ígéretem megmarad,
Tudom, mikor árulsz el majd,
S velem együtt önmagad. ”

„ Elég egy apró gondolat, például hogy a világod csak egy álom. Egyszerű kis gondolat, mégis mindent megváltoztat. Olyan biztos vagy a világodban, a valóságodban... vajon mi is az? ”

„ Senkinek sem kell tökéletesnek lennie. Bőven elég a törekvés arra, hogy kicsit csiszolni próbáljunk magunkon. Ez elérhető, a tökéletesség eleve reménytelen. Sok minden zsúfolódik össze egy emberben: "sugár és salak", ettől ember. ”

„ Ellenségeink legalább olyan közeli "hozzátartozóink", mint szerelmeink. A különbség legfeljebb annyi, hogy az ellenségeink iránti tűz kitartóbban éghet bennünk. ”

„ Kevés a férőhely a paradicsomban, csak a pokol kapui vannak tárva-nyitva bárki számára. ”

„ Az ember gyanakvó és féltékeny lény. Ha valaki olyannal találkozik, aki jobb nála, akkor megpróbál abban hibákat találni. ”

„ Közös szavakból, közös haragból
Mi egymás bűnét látjuk
Közös dallamból, közös rímekből
Egy másik mű szólal meg
Közös hitekből, közös lángokból
Másik tűzben égünk
Közös világban, külön irányban
Csak egyre messzebb megyünk. ”

„ Az élet nagy játszmájában azok a legboldogtalanabbak, akik nem vállalják a kockázatot, hogy boldogok legyenek. ”

„ - A remény talán nem jó dolog?
- Felemelheti az embert, de ugyanakkor le is taszíthatja, és akkor inkább ne reménykedjek.
- Hátha ezúttal fent maradsz. ”

„ Történjék bármi, egyvalami biztos: együtt kell élnünk önmagunkkal. ”

„ Tanuld meg, annak, aki győzött, mindig igaza van, és meglepően sok minden lehetséges, ami másoknak tilos. ”

„ Szomoru csillag, életátkom képe,
Sugár ecset, mely festi végzetem,
Akárhová mégysz a mérhetetlen égbe,
Te mindenütt egyetlen, idegen!... ”

„ Nem félek tőled, sors, bármit akarsz. ”

„ Holdtalan az éj, a szél sír, mint egy újszülött. Odafönt egy isten ront neki egy istennőnek, félretaszigálja a csillagokat. ”

„ Egy nő 20 évesen olyan, mint a jég, 30 évesen melegszik, és 40 évesen lesz forró. ”

„ Tudom, a múltat nem lehet megváltoztatni, de muszáj, hogy állandóan visszarántson? ”

„ A világ minden szépségéért sem akarnám elcserélni az egyéniségemet, még akkor se, ha nincs benne semmi különös. Én én magam vagyok, és ez több annál, amit néhányan elmondhatnak magukról. ”

„ Nem baj, ha elveszted szem elől az utat, a lényeg, hogy a célodat nehogy szem elől téveszd! ”

„ A sok tudás nem tanít meg a helyes gondolkodásra. ”

„ A halálbüntetéssel társadalmunk az emberi élet szentségét ismeri el. ”

„ Sötétben bolyongó, szánalmas árnyék,
Tetteiddel fájdalmat és szenvedést okozol,
Bűnben elmerült, tisztátalan lélek,
Kíváncsi vagy, milyen a halál? ”

„ Csak addig mulatságos a nő, amíg nem vagy belé szerelmes. Ha beleestél, véged. Undokká válik és körülnéz, nem talál-e valakit, aki durva hozzá. Ez a természete. Szeret csalódni a szerelemben. Ha volt egy boldogtalan viszonya, egész életében emlékezik rá és beszél róla. Ha jó vagy hozzá, elfelejt egy hét alatt. ”

„ Az életfordulók megszentelése és megünneplése nem azért volt fontos, hogy a rokonok, szomszédok, falubeliek tudomást szerezzenek róla, hanem azért, hogy az ünnepelt - például a felnőtté váló legény vagy leány - maga is jól el tudja különíteni az egyes életszakaszokat. Tudjon róla, hogy mit hagy maga mögött, miképpen arról is, hogy hová tart, és ott mire számíthat. ”

„ Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,
Fejfámra sötét lobogóul akaszd,
Én feljövök érte a síri világból
Az éj közepén, s oda leviszem azt,
Letörleni véle könyűimet érted,
Ki könnyeden elfeledéd hivedet,
S e szív sebeit bekötözni, ki téged
Még akkor is, ott is, örökre szeret! ”

„ Egy meggymag meg még egy meggymag az két meggymag. ”

„ Keress értelmet ott, ahol találni is lehet. ”