Legújabb idézetek

- Hogy köszönsz el valakitől, aki nélkül el sem tudod képzelni az életed?
- Nem köszöntem el. Nem mondtam semmit. Csak elsétáltam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kesergés azt bizonyítja, hogy leragadtunk a múltban. De csak egy életünk van, ne pazaroljuk el.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szerinted mi alakítja az életet? A véletlenek és egyéb történések sorozata valahogy csak összeáll. Az emberek élete valahogy kölcsönhatásba kerül egymással, és szerinted az egész ok és okozat nélkül történik? Ha nem lenne semmi oka, mi értelme lenne! Szerinted miért történik bármi is? Eredménye, utóhatása és következménye van minden egyes találkozásnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Fáj néha minden,
fáj néha az egész életem,
fáj, hogy az élet véges,
Fáj, hogy sosem, sosem végtelen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akit az istenek szeretnek, fiatalon hal meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Magunk vagyunk minden: a gondolataink, az életünk, beteljesült álmaink. Magunk vagyunk minden, amik csak lenni akarunk. Határtalanok vagyunk, akár a végtelen univerzum.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A múlt nem számít. Ami a múltban nem vált be, nem befolyásolja azt, amit ma tehetsz, itt és most. Ma, itt és most pedig annyit fogsz tenni, hogy irányítod az életedet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Miközben a halál teljes önfeladást követel, aközben változtathatatlanná teszi, örökre véglegesíti önazonosságunkat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha az ember forró napsütésben vándorol, nem áll meg útközben, hogy leszakítsa a legszebb virágot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mit fogsz tenni? Hogy döntesz, amikor eltévedsz a sötétben? Hogy lehetsz benne biztos, hogy a döntéseiddel nem teszed tönkre valaki életét? Csukd be a szemed. Zárj ki mindenkit és mindent körülötted. Imádkozz, hogy a belső hangod helyes legyen. Mert ha egyszer döntöttél, már nincs visszaút.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha valaki gyilkosságot követett el, nagyon magányos lesz. Szeretné valakinek elmesélni, de ez lehetetlen. És ettől csak még jobban szeretné. Ha tehát arról már nem beszélhet, hogyan követte el, beszél legalább magáról a gyilkosságról - megvitatja, elméletekkel hozakodik elő, rágódik rajta.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak még néhány nap és lerakjuk nehéz terhünk
Mindegy, igaz, `sz sose lesz könnyebb
Csak még néhány nap, míg utunkon megyünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha Krisztus megváltását a világ nem fogadja el, a világ tényleg elvész és nem tartatik meg. Ezt nem lenne szabad feledni. A világot nem azért kell megváltani, mert jó vagy rossz, hanem mert ha nem tartjuk meg, elenyészik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Két régi levél a gyártól: a tejet a lótrágyalével ígérték!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Tudod, mit? - Hirtelen teljesen oda nem illő módon kacarászni kezdtem. - Nagyon jóképű vagy. Nagyon-nagyon jóképű.
Bones rám pillantott.
- A fenébe. Reggel utálni fogod magad ezért.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet másból sem áll, mint elvarratlan szálakból. És néha a fonalról, ami olyan kétséget kizáróan a labirintus közepébe vezet, kiderül, hogy csak összegubancolódott madzag, és ott maradunk rémülten a sötétben, és egyre jobban eltölt bennünket a meggyőződés, hogy az igazán érdekes események tőlünk egy kőhajításnyira folynak továbbra is, de már nélkülünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem tudod megakadályozni, hogy a szomorúság madarai a fejed felett repkedjenek, de azt igen, hogy fészket rakjanak a hajadban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden kamasz és ifjú felnőtt bizonyosra veszi, hogy teljesen eltér a többiektől, ugyanis megakaliberekkel kiválóbb és magasabb rendű társainál. Ám a zöm idővel mégis a homogén masszába olvad, ráadásul önként és trillázva.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A félelem időnként figyelmeztetés. Olyan, mintha valaki a vállunkra tenné a kezét, és azt mondaná: ne menj tovább.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van-e még magyar ebben a Balzac szamárbőréhez hasonlatosan mind összébb-összébb zsugorodó országban, aki Ignácra merje kereszteltetni a gyermekét?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Eljön az az idő, amikor rádöbbenünk, hogy a szüleink nem tudják megmenteni magukat vagy minket, hogy mindenkit, aki átgázol az időn, előbb vagy utóbb elragad a hullám, és kisodródik a tengerre - vagyis rövidesen mind elmegyünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A képzelődés szép játékai,
Az érzemények édes ömledési
Szépítik ámbár boldogságodat,
De nem tehetnek boldoggá magok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amíg hullanak a könnyek, addig nem értük el a fájdalom tetőpontját, csak ha majd újra mosolygunk, akkor válik a fájdalom legyőzhetetlenné és végtelenné.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs út a férfiúsághoz. A férfiúság az út. Tehát: nevezd meg a sebet! Érezd és sirasd meg! Keresd az apa látványát! Ez nem passzivitás, ez aktivitás. Vállald egészen a felelősséget az életedért és a tetteidért! Ne panaszkodj, ne bújj el szemérmességedben, ne várj meleg érzelmekre vagy csodákra! Cselekedj, mintha! Indulj az útra! Kockáztass valamit!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak akkor indulnak be ezek a csajozások, ha egy pasi elégedetlen az életével, vagy az életének egy nagyon fontos szeletével, amelyen nem mer változtatni. Ha bizonytalan, miközben erősnek mutatja magát, vagy erősnek kell mutatnia magát, ha apjától ugyanezt a mintát látta.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Varázslatos dolog hinni a sors kezében.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A Világegyetem egységes, önálló egész, minden elkülönített elemét a teljességével összevetve kell definiálni. A múlékony életjelenségek, még ha abból a tudatos és intelligens fajtából valók is, amit értelmesnek szoktunk nevezni, csalóka kapaszkodókkal rendelkeznek csupán a teljesség egyes, tetszés szerinti részelemein.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak idő kérdése, ha fullánkodat valakibe beledöfted, meddig élsz még utána.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Maga szerint a gépek idővel átveszik az ember helyét?
- Az emberét igen. Azét, aki csak a munkaerő egysége. De a nagybetűs Emberét soha. Létezik ugyanis irányító ember, gondolkodó ember, aki a gépnek készít kérdéseket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha mi árnyak nem tetszettünk,
Gondoljátok, s mentve tettünk:
Hogy az álom meglepett,
S tükrözé e képeket.
E csekély, meddő mesét,
Mely csak álom, semmiség,
Nézze most el úri kegy,
Másszor aztán jobban megy.
S amint emberséges Puck
A nevem: ha megkapjuk,
Hogy most kímél a fulánk,
Jóvátesszük e hibánk,
Máskint a nevem ne Puck
Legyen inkább egy hazug.
Most uraim, jó`tszakát. -
Fel, tapsra hát, ki jó barát,
S Robin megjavitja magát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nagyon jól ismerem azokat az embereket, akik a közjóért hozandó áldozatokról szónokolnak. De sohasem magukra gondolnak! Ha azt halljátok valakitől, hogy "előre, bátor elvtársaim!", biztosak lehettek abban, hogy ő lesz az, aki a mögé a bazi nagy szikla mögé fog kuporodni, és ő viseli majd az egyetlen igazán nyílálló sisakot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az orvosi kezelés csaknem olyan szolgai módon divatfüggő, mint a női öltözködés.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A jószívű, de esztelen bolond éppen olyan szerencsétlen bolond, mint az eszes, de szívtelen bolond.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudja, mi a baja? (...) Boldog! Olyan boldog, hogy titkon azt gondolja: meg sem érdemli. És ez félelmet fecskendez a szívébe. Fogadja el a szerencséjét, nem kis része volt benne. Élvezze, amit elért, ne rettegjen attól, hogy mindez elmúlhat, véget érhet. Ha egy sikeres ember effélén rágódik, az olyan, mintha a Nap kevesellné fényét-melegét. Pusztító luxus.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha a közhelyek a megfelelő helyen használva a legnagyobb igazságtartalmú kijelentések. Mindenki a maga sorsának a kovácsa. Én régebben sokszor próbáltam embereket - néha erőszakkal, néha szeretettel, de mindig a megfelelő indoklásokkal - a víz fölött tartani önerőből. Kinn is voltak. A saját egómat úgy simogattam, ahogy akartam. (...) Tartottam, tartottam őt, majd elmentem szabadságra. Ha az ember elmegy szabadságra, nem tud tartani. Elmentem, ő meg azt hitte, hogy a saját lábán áll. Pedig én tartottam. És amikor visszajöttem, akkor szembesültem azzal, hogy az illető újra összerogyott. Akkor rájöttem arra, hogy én nem tarthatom őt. Mindenki egyedül saját magát emelheti ki, máskülönben csak a segítő önmaga egóját simogatja azzal, hogy ő milyen jó és milyen zseniális megmentő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás