Legújabb idézetek

Elválunk most már. Te is elmégy, én is.
Hogy összeforrott a mi sorsunk mégis.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A fájdalom, a veszteség és végül az elhagyatottság külön-külön is kegyetlen hajcsárok, együtt pedig csaknem elviselhetetlen pusztítóvá válnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szánalmas, hogy milyen kétségbeesett kapaszkodással próbálok szeretetet kicsikarni valakitől. Mindegy, hogy kitől. (...) Közben pedig pont az ellenkezőjét csinálom: elriasztok mindenkit, vagy pedig én magam akadályozom meg, hogy bárkivel bármilyen kapcsolatba lépjek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akiből hiányzik a humor, abból hiányzik az alázat, hiányzik a tisztánlátás, hiányzik a könnyedség.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A harag és a neheztelés bárkit tönkretehet, ahogy a levegő, az élet is megéget, ha gomolygó füstben éljük... De hát létezik a düh, még ha nem is tapasztaljuk, és változtat minket, alakít, olyanná formál, amilyenek nem vagyunk. A harag záloga talán a jellem, amivé válunk. Ha ez a jellem felébred bennünk és elhisszük, hogy még előttünk az út, hogy az igazság leginkább egy be nem fejezett történet része, melyben a düh rendeltetésszerűen jön, akkor ez az ébredés új esélyeket ad, és a nyugalom ígéretét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bármi, amit birtokolni érdemes,
Azt megosztani is
Érdemes.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha levelet írok magamnak,
egy régi bélyeget ragasztok rá,
és bedobom a levélszekrényünkbe,
hogy a többiek azt higgyék,
van valakim, aki csak az enyém
és akiről ők nem is tudnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A költészetben megosztod magadat másokkal. Ha magányos vagy, fáradt és gyűlölöd az életet, akkor olvass el egy verset. Fel fogod fedezni, hogy te vagy a legértékesebb az egész világon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek gyakran hajlamosak rá, hogy az elveszett kedves mását keressék, ami mindent megnehezít. Lehetetlen megmaradni valakinek az árnyékában, miközben a nap mozog az égbolton.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szeretett lény életének végső pillanatai alkalmat kínálnak arra, hogy messzire, minden addiginál messzebb kísérjük az útján. Vajon hányan ragadják meg közülünk ezt az alkalmat?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet teljessége és megközelíthetetlen titka, feledtető rejtek a halál ellen, hajszolni az elérhetetlent, és menekülni az elérhetetlen elöl: ez a szerelem értelme és értéke.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A fizika törvényei egyetemesek. Semmivel sem valószínűbb, hogy beléjük van írva az "élet", mint az, hogy beléjük lenne kódolva a "laptop számítógép" vagy mondjuk a "Sziklás-hegység".

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt hiszem, végre rájöttem, az, hogy mit kezdesz az életeddel, csak az egyenlet egyik fele, a másik fele - az igazán fontos fele -, hogy mindeközben kivel vagy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A vágyakkal alapvetően nincs gond, csak ha a boldogságodat ezek beteljesülésétől teszed függővé, mert akkor önsorsrontóvá válnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Roppant buja lény a hazugság: az első beindítja a szaporodási láncreakciót, és többé nincs megállás, sorra születnek az újabb és még újabb hazugságok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Rá(nk)-vésett ránc-maszk
(évezredes büntetés):
napi látomás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legyőzhetetlen álmosság mélyéről, mely lassan erőt vett rajta, újra feltámadt benne az élet szeretete, a boldogság vágya, az utolsó ábránd, hogy még ő is boldog lehet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néhány sündisznó roppant fázik egy téli éjszakán. Összebújnak hát, hogy egymást melegítve védekezzenek a hideg ellen. De mennél jobban összebújnak, annál jobban érzik egymás tüskéit, annál jobban szúrnak. Próbálnak hát távolodni. Csakhogy akkor ismét dideregnek. Valahogy így van ez az emberrel is. Ha eltávolodik társaitól, minden kihűl körülötte, rideg lesz az élete. Ha közelít hozzájuk, némely szúrást, esetleg akaratlan tüskét el kell viselnie. De még mindig jobb szeretteink tüskés kedvét eltűrni, mint belefagyni az egyedüllétbe. Elvégre nekünk is vannak tüskéink, amelyeket a hozzánk ragaszkodók kénytelenek eltűrni. S ha él bennünk megértés, szeretet, e tüskepárbaj sosem okoz veszélyes sérüléseket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az őszinte megvallás, megbánás és megbocsátás elmélyíti a kapcsolatot. A házassági kötelék helyreállítását éppen a megbocsátás teszi lehetővé.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sohasem láttam tökéletes harmóniát két ember között. Lehetnek harmonikus pillanatok talán. Nagy pillanatok. A kegyelem nagy pillanatai. De hogy a pillanat ismétlődjön - lehetetlen. Máskülönben vakká vagy süketté válnánk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt mondják, ne azért bánkódj, ami elmúlt, annak örülj, ami megmaradt. Ez csak egy lecke, amit megtanulsz (...). Nem számít, mit vesztettél el, találhatsz értéket abban, ami megmaradt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szerettem, nagyon szerettem valakit. Egy magyart. A neve... mindegy. Az az ember nem ismert, nem tudta, ki vagyok, nem érezte meg, hogy szeretem, nem hitt bennem, boszorkánynak csúfolt ő is. Bántott, vagy ami még gyötrőbb volt, nem törődött velem. De amikor megcsókolt, elaléltam a boldogságtól, és azt éreztem, hogy egy isten ereszkedik le hozzám. (...) Ma is szeretem azt az embert, és hat év óta, soha egy pillanatra sem tudtam megszabadulni az emlékétől.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tiszteld magad, és tisztelhetővé válsz. Akkor is, ha nem mondják.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Köszönöm e borús szerelmet,
Hogy lelket ad nekem a lelked.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csodák torkollnak
a csók kettőspontján át:
közhelytengerbe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az a legmerészebb játékos, akinek nincs vesztenivalója.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elképesztő, hogy amikor az ember elveszíti az eszét, valahogy fogalma sincs, mit csináljon utána. A terv még mindig állt, hogy szeretne ura lenni saját magának, valamint annak a valaminek, ami most történik az életében, bármi legyen is az. Csakhogy nem tudott mibe belekapaszkodni, nem volt kantár a lovon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én azonban azt mondom, ha kellőképpen érzékivé váltok, még a leghétköznapibb dolgokat is érezni fogjátok: érezni fogjátok az öltözeteteket, érezni fogtok egy pohár hideg italt, egy csésze meleg kávét vagy teát, érezni fogjátok a kávé aromáját, a forrásban lévő tea illatát - és egyre gazdagabbá, egyre élőbbé váltok majd ezen érzetek által.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Senki sem ér el könnyen semmit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Te most utazol, de ugyanakkor ki sem tetted a lábad otthonról. Amíg együtt vagyunk, ez így marad, hiszen van melletted valaki, akit ismersz, és ez azt a hamis illúziót kelti benned, hogy minden ismerős. Úgyhogy ideje, hogy egyedül menj tovább. (...) Nincs két egyforma levél egy százezer fából álló erdőben. Talán két egyforma utazás sincsen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ostobák azt hiszik, hogy aki tréfál, komolytalan, és hogy a szójáték nem válasz semmire.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szürkeség időszakos, ha sokat teszel azért, amiben hiszel, az majd kiszínezi, eltünteti a fájdalmakat. De eleget kell tenni érte, mert a csodákat csak az kaphatja meg, aki hisz benne, és bízik abban, hogy megérdemli, hogy lesz majd olyan nap, amikor úgy ébred fel, hogy végre nem érzi magát kívülállónak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mélyre kell merülnünk ahhoz, hogy magasra szárnyalhassunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindannyiunknak. Szabadságában áll. Azt tenni. Amit akarunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha szerencsés vagy, gyógyulásod az elvárt formában fog történni. Ha igazán szerencsés vagy, gyógyulásod olyan formában jön majd, melyről nem is álmodtál - olyanban, melyet az Univerzum kifejezetten neked tartogat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás