„ Azt hiszem, azt sem tudjuk igazán, hogy mi kik vagyunk, akkor meg honnan tudnánk, hogy ki az igazi? ”

„ Azt hiszem, az ilyen pillanatokért élnek a szülők: amikor a gyereküket maradéktalanul boldognak láthatják. ”

„ Ismerd meg a vágyakat,
Álmodd meg az álmokat,
És közben idd a valóság borát! ”

„ Az élet örömei a hétköznapokban rejlenek, s apróságokból tevődnek össze. Aki magán hordja a világot, s mint Atlasz, emeli minduntalan a Földet, képtelen ezt észrevenni. ”

„ Úgy tűnik, sokkal nehezebb legyőzni a láthatatlan szenvedélyeket, mint fegyverrel meghódítani a látható világot. ”

„ Nyíljanak kertedben
A misztrikus rózsák,
Legyen szebb e versnél
A boldog valóság. ”

„ Semminek sincs értelme.
Ezt régóta tudom.
Ezért semmit sem érdemes csinálni.
Erre most jöttem rá. ”

„ Az asszony viselkedjék úgy, mint egy feleséghez illik, az otthona pedig legyen otthon. Ha máson jár az esze, ne menjen férjhez. ”

„ Nem tudom, meddig tarthat ez az álom, de elhatározom, hogy minden pillanatát úgy fogom megélni, mintha az lenne az utolsó. ”

„ Az ember sohasem azért lesz szomorú, mert a bánat kívülről rátör - hanem mert belülről csinálja. Az érzéseink sohasem kívülről szakadnak ránk, hanem belülről. És belül mindig azt érezzük, amit megengedünk magunknak! ”

„ Miért kell a szívünkre hallgatnunk? Azért, mert ahol a szíved lesz, ott lesz a kincsed is. ”

„ Mennyi fájdalmat vagyok még képes elviselni, amíg egyszer végleg érzéketlenné válok? Mi a fájdalom, ha nem félresiklott és félreértelmezett öröm? Fájdalom és öröm, az érem két oldala. Mindkettő csak a másikkal együtt létezik. ”

„ Vajh` honnan e misztikus és csudás,
Szemhez szóló, beszédfestő tudás?
Elég húzni pár varázsvonalat,
Máris testet ölt a gondolat? ”

„ Elrejtem magam hogy megtalálhass
alkonyatból vetek neked ágyat
kiszólok érted az éjszakámból
elengedlek ha a hajnal lángol
tűnődő ujjaimmal vigyázok
ne riassza el a csönd az álmot. ”

„ Az élet nem más, mint egy villámlás az égen. Elszalad, mint gyors hegyi csermely. ”

„ Aki elhiszi a hazugságot, táplálja azt. ”

„ Az idő elmossa lassacskán az emlékeket, és mi hajlamosak vagyunk arra, hogy szívünkben hamis vagy megszépített illúziókat hordozzunk. ”

„ Minden nap, minden perc változást hoz. (...) Az ember a pillanatok felismeréséből tanul. ”

„ Miért volt, hogy úgy szólt hozzá, úgy érintette, úgy szerette, hogy az volt az egyetlen lehetséges út őfelé, amire senki sem volt képes, hogy bármilyen halál megérje azt az elementáris pillanatot? Talán jobban kellene vigyáznunk a pillanatainkra. ”

„ Sok világ van, s mindig az a valóságos, amelyre ráhangolódunk. ”

„ Az élet százszor rövidebb annál, hogy unatkozhassunk. ”

„ Az "elfelejtés" és "újratanulás" ára lehet megerőltető és nehéz. Előfordulhat, hogy dühösek vagyunk miatta, félünk tőle, összezavar, és egy kicsit kiábrándulunk mindenből, ami körülvesz bennünket. ”

„ A határai tartják egyben az ócskát. A jót a határtalansága élteti. ”

„ Az a legrosszabb, amikor a végére jutnál egy kirakósnak, és rájössz, hogy hiányzik néhány darab. ”

„ A szerelem irracionális, emlékeztettem magamat. Minél jobban szeretsz valakit, annál kevésbé bírsz ésszerűen viselkedni. ”

„ Az asszonyi tekintetet semmi se kerüli el, akár a vércséét. Az asszonyok éles szeműek. ”

„ És újban hittem, mikor láttam,
hogy egy-egy álmom messze hagy,
de álmaimnak legszebb álma
te voltál - s a végső te vagy. ”

„ Fájdalom során az ember egyfajta belső ködbe burkolózik, hogy ne kelljen éreznie egy természetes reakciót. Ilyenkor célszerű kilélegezni a ködöt és utánajárni annak a kérdésnek, hogy milyen érzések bújnak meg a köd mögött. ”

„ A szerelem hülyét csinál belőlünk: elcseréljük az egész életünket egyetlen boldog napért. ”

„ Van, amit ki kell engedni. (...) Minél inkább magadba fojtod, annál rosszabb lesz. Ha kiengeded, elszáll máshová. ”

„ Nincs fantasztikusabb, nincs rejtélyesebb, mint a mindennapi ember, az élet maga - s az a kiirthatatlan, belénk vésett törvény, hogy az őrjítő viszonylagosságban és a megakadályozhatatlan változásban is rendíthetetlenül, csak-csak keressük a rendíthetetlenséget. ”

„ Ez a könyv soha be nem csukódik, ez az írás soha fel nem göngyölődik előlük, mert te vagy könyvük, írásuk örökké; mert magasra emelted őket írásod erőssége fölé. A Szentírást a lent lakó emberi nem gyöngesége fölé rendelted, hogy legyen mire föltekintenie, s megismernie könyörületességedet, amely az idők beláthatatlan folyamán keresztül folyton tanúságot tesz rólad, az időknek is alkotómesteréről. ”

„ A bánat, mint egy betegség, az egész testére hatással volt. Megborzongott, pedig nem volt hideg, a gyomra felkavarodott, pedig üres volt, ízületeiben és mellkasában pedig furcsa fájdalmat érzett. Soha nem tartotta az érzelmi mélypontot igazi szenvedésnek, pedig az volt, és tudta, még egy jó ideig nem fog túljutni rajta. ”

„ Légy jó, és ne várj ezért jutalmat sem a földön, sem a túlvilágon. A szem sem vár jutalmat azért, mert lát, a láb sem azért, mert jár. ”

„ Ha élsz, de elfogadod lényed azon oldalait is, amelyeket legszívesebben letagadnál, akkor a most elfojtott részeid a felszínre fognak törni. Lehet, hogy nem lesz kellemes, meglehet, hogy a legszívesebben üvöltve fordulnál el saját magadtól, de ha bátran kitartasz, akkor a mélyből felszabaduló szörnyek előbb elvakulnak tudatos figyelmed fényében, utóbb megfürdenek benne, levetik eltorzult formájukat, és erejükkel valódi szabadságot, boldogságot adnak neked s az összes körülötted élőnek. ”