Legújabb idézetek

Azért írok a gyerekeknek, mert gyerekkoromban a könyvek mentették meg az életem. Megmutatták, hogy ha akarom, erős lehetek, akár új bőrt is növeszthetek, ha az enyém túl vékony, vagy nem megfelelő színű. A könyvek révén az lettem, ami a valóságban soha: bátor, merész és természetfeletti módon gyors. Ezt akartam visszaadni. Azoknak a gyerekeknek, akik számkivetettnek érzik magukat, akiknek a tehetségét még nem fedezték fel, akiknek a képességei még nem nyilvánultak meg - meg akartam mutatni nekik, hogy egyszer eljön az ő napjuk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Arra tanítanak, hogy csak a jelentős pillanatokra emlékezzünk, pedig a kis lépések, amik odáig elvezettek minket, ugyanolyan jelentősek. Visszatekintve észrevesszük, hogy nem csak a jó dolgok, hanem a rosszak is meghatározták, hogy kik vagyunk és hogy kik leszünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A gazdagoktól lopok, és nagyjából ugyanazon indíttatásból, mint Robin Hood: a szegényektől isten szeretetén kívül nem sok mindent lehet ellopni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem olyan véletlenül és hirtelen történik meg egyik rezdülésünk után a másikig, hogy bele sem gondolunk, és már szerelmesek is vagyunk. Bár ez az állapot csak egyetlen pillanat óta tart, mégsem tudjuk elhinni, előtte is éltünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem tudom, vajon igazi vagyok-e, vagy csak az egyik regényem hőse.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valószínű, hogy a szeretetnek nincs határa. De ez nem olyasmi, amit tanulnunk kellene, mert bennünk van. Lelkünk mélyén, eltemetve. A tanulás nem egyéb, mint kiszabadítás. Ahogy egy mentőosztag felszínre hozza egy bányaomlás mélyéről az élőket, úgy szabadíthatja ki az érlelő szenvedés a még élő és dobogó szívünket az önzés romjai alól.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kutya már nem állat, még nem ember.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig boldogtalanabb és kiábrándultabbnak éreztem magam. Isten akarta így. Mintha csak azt mondta volna: "Ha ezt akarod, kapsz belőle még többet." Ezért elhalmozott az élet hiábavalóságaival. De valahányszor egy-egy meghívást lehetővé tett - amely emberileg teljesen kilátástalan volt -, ismételten azt bizonyította be előttem, hogy nincs semmi, amit nem tehetne meg értem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Időnként, amit nem mondanak, ugyanolyan fontos, mint amit hallunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Életed során nem csupán egy hegyet, hanem egy egész hegyláncot kell megmásznod. Ez olyan, mint a színes karateövek. Hiába szerezted már meg az egyiket, de a feketéért még keményen meg kell küzdeni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szeretet a mindent arannyá változtató csodaláng. A láng heve a gyönyörület. A gyönyörületet kincsünknek érezzük: tehát mentjük az elmúlástól. A festő menti festékkel, a költő tollal. A képnek az a része a mesteri. A könyvnek az a lapja halhatatlan.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ostobának kell lennie annak a férfinak, aki nem veszi észre, ha egy nő boldog a közelében.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Most mondd meg, ha belenézhetnél egy kristálygömbbe, látnád a halálod, és tudnád, hogy holnap, vagy a jövő héten történik, mit tehetnél? Leülnél rágni a körmödet, átkoznád a világot és gyűlölnéd az életet? Vagy úgy élnéd le utolsó néhány órádat, mintha a halál nem számítana? Úgy értem, jobb életet élnél addig? Vagy inkább sajnálnád magad, el lennél keseredve és megátkoznád a napot, mikor világra jöttél?
Nyilvánvaló, hogy senki sem tudja, mikor fog meghalni. Nem is tudhatja. Nem is akarná tudni. Egyetlen dolga marad: bátor, teljes életet élni, minden egyes nap.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Borzasztó dolog meghalni (...).
- Nem olyan borzasztó az, Teofil. Az ember elalszik lassan, és nem ébred föl többet. Csak pihen és pihen. Pihenni jó... De az élet! Soha többet nem látni erdőt, és soha többet nem hallani madarat! Pedig olyan szép az élet... Itt maradsz te, Teofil, ezután is. Csak nem láthatnak többé az emberek... Te hinted le éjtszaka a harmatot a fűre, és te rázod le a fák leveleit ősszel. És amikor az első virág kinyílik az erdőn, ott állsz majd mellette, és megfested a szirmait, amilyenre akarod. Együtt szállasz a pillangókkal, és ujjad megérinti a fenyőtűk hegyét, és azok csillogni fognak tőle a napban, és te hordod majd, mint a szellő, a jó illatot üverből üverbe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bűnös vagyok, mert a földi méltóság teendőit nem lehet előmozdítani súlyos vétkek nélkül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak az változik egy trauma után, aki a trauma előtt is változni akart.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A művész igazi hivatása: eljuttatni a fényt az emberi szív mélyébe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem tarthat mások akaratja,
Én elmegyek, ha kedvem tartja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeress belém, és viselj el. Vagy hagyj el. De ne változtass meg. Fogadj el.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Él egy legenda a makacs hetedik hullámról. Az első hat kiszámítható és kiegyensúlyozott. Meghatározzák egymást, építenek egymásra, nem okoznak meglepetést. (...) De vigyázat, jön a hetedik hullám! Ez kiszámíthatatlan. Sokáig fel sem tűnik, benne van az unalmas végjátékban, igazodik az előtte kifutó hullámokhoz. De néha kitör. Mindig csak ő, mindig csak a hetedik hullám. Mert gondtalan, gyanútlan, lázadó, mindent elsöprő, mindent újjáalakító. Számára nincs azelőtt, számára csak a most van. Ami után minden más lesz. Hogy jobb-e vagy rosszabb? Azt csak azok tudják, akiket elragadott magával, akiknek volt bátorságuk szembemenni vele, engedni, hogy a bűvkörébe vonja őket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A felismerés, hogy halott vagy, (...) agresszívan tör rád, mint egy kemény, kérges csizma rúg arcodba, és jajgatni sincs időd, sírni sincs időd, semmire sincs időd, mert épp az időd vész el.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A társadalom nem szereti a bajba jutott embereket. És ha segít is rajtuk, utálja őket, és haragszik rájuk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Felséges királyom! keserű az nékem,
Amit jelenteni gyász kötelességem;
Keserű, mert vízzé csak nem válik a vér,
Csak testvér marad az, aki egyszer testvér.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Segíteni vagy szeretni, majdnem ugyanazt jelenti, hiszen ha segítek valakinek, akkor szeretem, ha pedig szeretem, akkor nyilvánvaló, hogy segítek neki.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ami tömegnek látszik, az sorsokat rejt magában; a legszürkébb, legszűkszavúbb ember is emlékeket, vágyakat, indulatokat, szenvedélyeket hordoz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem vagy a körülmények áldozata. Válassz! Csak döntsd el, hogyan szeretnél élni, kivé szeretnél válni és hogy akarod megcsinálni! Csak döntsd el! És attól a ponttól kezdve az Univerzum félreáll az utadból. Pont úgy, mint a víz, amikor egyszerűen átfolyik az akadályokon. Lehetőségekké akarok válni, és egy olyan eszmét akarok képviselni, amely arról szól, hogy tényleg megtehetsz bármit, amit csak szeretnél.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Két ember, egy férfi és egy nő között végül mindig olyan szánalmasan egyforma a "miért" és a "hogyan"... Megvetnivalóan egyszerű képlet ez. Mindig azért és úgy, mert éppen lehetett és megtörtént, ennyi az igazság. Nem érdemes firtatni a részleteket a végén.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Evolúció (...), olyan erő, amit úgy lehet irányítás alá venni, ha maga ellen fordítjuk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden embernek csak egy sorsa van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Miért is ragaszkodtam ennyire ehhez a férfihoz, aki nem is érzett semmit irántam? Mintha egy százéves kapcsolatnak lenne vége. Vagyis nem. Már a legelejétől tudtam, hogy semmit sem jelentek neki (...). Inkább olyan ez, mintha száz évig aludtam volna. Hagytam, hogy édes szavakat suttogjon a fülembe, hogy bármikor ágyba vigyen. És úgy kapaszkodtam belé, mintha el akartam volna hitetni magammal, hogy tényleg belém szerethet, pedig tudtam, hogy igazából ez lehetetlen. De végre felébredtem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha kis dolgokban nem vagyunk türelmesek, akkor a nagy álmainkat hiúsítjuk meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Te értetted meg velem,
hogy milyen rejtelmes mély
és csodálatos a férfinak és a nőnek a viszonya,
hogy nem véletlenül akadnak egymásra.
Hogy a szerelem nemcsak ölelés és csók
és az érzések tavaszi mámora,
hanem a léleknek csendes boldogsága,
láthatatlan és mégis ott van mindenütt,
mindenben.
Néma és mégis sokatmondó,
még ha az ajkak meg sem rebbennek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A saját lábnyomaidat követve sohasem térhetsz vissza a múltba, de ha elég türelmesen várakozol, a múltad előbb vagy utóbb visszatér hozzád, és ha azt már nem is változtathatod meg, bármikor újra élheted. Olyan ez, mint egy csúfos vereség a kártyában, mindig érezni fogod a kárát, és addig gyötrődsz majd ebben az állapotban, amíg végül visszaülsz az asztalhoz, ahol mindenedet elvesztetted.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak sekélyes emberek nem ítélnek azután, amit látnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás