„ Ahol a fejedelem isten, ott a nép sorsa pokoli. ”

„ Tudod, amikor még nagyon ifjú voltam, attól rettegtem, hogy jaj, csak középszerű ne legyek! A mostani kultúrnívón inkább ez a szlogen dívik: jaj, még csak középszerű se legyek! Ez az ars poetica sír le az irodalmi, zenei, filmes, satöbbi tevékenység zöméről. ”

„ A biztos rosszat is jobb tudni, mint a bizonytalan legrosszabbra várni. ”

„ Les femmes, mind hajlamosak a féltékenységre, s néha leginkább azok, akikről legkevésbé hinné az ember. ”

„ Semmibe venni a filozófiát azt jelenti, hogy igazán filozofálunk. ”

„ Minden ajándék, amit az élettől kapok, felelősséget hordoz magával. ”

„ Egyszerűen csak a zene szépségeit élvezem és csodálom Mozart bámulatos művészetét, amely a hat hang mindegyikének megadta a maga saját és különleges karakterét és minden egyes cselekvő személyt éles árnyalással választott el a többitől, úgyhogy - teljesen megfeledkezve az abszolút valószerűségről - a feltételezett valóság mélységét csodálom, s a józan emberi értelmem elhallgat. ”

„ Miért van az, hogy a legtöbb dolog, amit más körülmények között önként megtennél, utálatos lesz, ha nincs más választásod? ”

„ Mi sem hasonlít annyira az emberi lélekhez, mint a méh. Virágról virágra száll, ahogy a gondolat száll csillagról csillagra, és úgy gyűjti a mézet, ahogy az emberi lélek gyűjti a világosságot. ”

„ Azt hiszem, a felnőttek azért járnak terápiára, mert addig is telik az idő, amíg ott vannak. Nem azért lesznek jobban, mert beszélnek róla, hanem mert közben telik az idő, és lassan megtanulják folytatni az életet, mert muszáj. ”

„ A lehetőségek száma mindig több egynél, csak alaposan meg kell vizsgálnunk a kérdést. ”

„ Az nagy szó, ha egy gyereket nevel valaki. A gyerek elkezdi figyelni azt a felnőttet, apróra szétszedni a jellemét, próbára tesz, mennyire lehet neki hinni, bízhatik-e benne, igaz ember-e vajon? S ha olyan, amilyennek remélte, egyszeriben úgy érzi, megtalált valakit, akit már régen keresett. ”

„ A hangjából sugárzott a magány. A bánat, a fájdalom. A múltról énekelt, amely fogva tartja, és amelyből nem is akar szabadulni. ”

„ Élesebben bírálunk egy gondolkodót, ha számunkra kellemetlen tételt állít fel; pedig ésszerűbb akkor tenni ezt, ha tétele számunkra kedvező. ”

„ Azt mondják, a tisztességes alku után mindkét fél boldogtalan. ”

„ A férfiakról alkotott képe egyoldalú volt, de hiteles: a férfiak a nemi szerveik foglyai, a nők pedig a paradicsomba vezető kapu kulcsának birtokosai. A férfiak és nők kapcsolatáról alkotott elméletei brutálisan őszinték és állatiasak voltak, és egész életében kitartott mellettük. ”

„ Lehet, hogy azért maradtok együtt, mert egyikőtök sem tudna találni egy másik embert a világon, akivel ilyen édesen tudnátok kínozni egymást. Ha mindketten mazochisták vagytok, akkor ez egy remek helyzet. ”

„ Vannak emberek (...), akikkel mélységesen együtt érzünk... akiket mélységesen sajnálunk, mert hatalmas terhet cipelnek. ”

„ Gyermekek jelenlétében meggyógyul a lélek. ”

„ Csak száll a por a finom esti légbe,
S örökre egyesülve benne réved
az elmúló - kifogyhatatlan élet. ”

„ Minden erőd börtönné is válhat. ”

„ Szelíd fény vagyok annak, aki nem gyötör, de gyilkos sugár annak, aki megbánt. ”

„ Vannak izgalmak, melyekből a kevés is sok, s vannak gyönyörűségek, melyeknek az adja meg az igazi értéküket, hogy csak ritkán és akadályokon keresztül lehet hozzájuk jutni. ”

„ A végletes fájdalom, csakúgy, mint a végletes öröm, oly szertelen érzés, hogy nem tarthat sokáig. Az emberi szív nem élhet sokáig végletekben. ”

„ Nincsen a földön semmi jó, amelynek forrásánál ne találnánk valami ocsmányságot. ”

„ A sorsuk ellen vétők többszörösen fizetnek a türelmetlenségükért. ”

„ - Nem küzdök többé a sorsom ellen!
- De nincs olyan, hogy sors, hát nem érted? Te is tanúbizonyságot szerezhettél arról, hogy az életünk a döntéseink szerint változik. Felelős vagy azért, hogy miként alakulnak a dolgaid. ”

„ Klingsor a bűvös szemüveg segítségével átlátott a takarón, az ingen, a bőrön, bele Lancelot testébe, és figyelemmel kísérhette a kis életszellemek pajzán játékait, amint a vérerek labirintusain kergették egymást fel-alá. Sokáig tartott, amíg a Szerelmet megtalálta közöttük. De végre rálelt: ott ült a Szerelem lovagló helyzetben Lancelot hátgerincén, és egy kicsi tollseprűvel csiklandozta. Azután elunta ezt a játékot, ügyesen bebújt a tüdő lebernyegei közé, és összeszorította a lovag szívét. De ezt is régi tréfának találhatta, mert beült az aortába, és a vérfolyamon felszállíttatta magát az agyba. Itt egy ideig babrált a finom tekervények között, kivett mindenfélét a fiókokból, meg visszatette, azután belezavarodott a vonalkák rendszerébe, ásított egyet és Lancelot száján át kiugrott az ágyra. Leült az ágy szélére lábát lóbálva és kis tükörben nézegette magát, mert a Szerelem nagyon hiú. Pedig nem volt szép a Szerelem: sovány volt és sápadt, nyugtalan és idomtalan, és a sok erőlködéstől kidagadtak az erei. De ő nem látta, hogy milyen csúnya, mert köztudomású, hogy a Szerelem vak. ”

„ Buddha azt mondja: úgy mozogj az életben, mint egy méh - örvendezve, ünnepelve, táncolva, énekelve, de úgy, mint egy méh - egyik virágról a másikra. Legyen mindenről saját tapasztalatod, mert csak tapasztalatokon keresztül lehetsz érett. De ne birtokolj semmit és senkit, ne ragadj le sehol. Áramolj, mint egy folyó - ne légy állóvíz. Belül - természetesen - telepedj le, nyugodj el, kristályosodj ki, de kívül maradj egy vándor. ”

„ Ma élsz. Holnap kiolt egy pillanat.
Vajon csak e pillanatért vagy?
Azon túl vár időtlen önmagad. ”

„ Elfogadtam, nem az a dolgom a világon, hogy önmagamon kívül bármin változtassak. Tehát nem akarom megjobbítani az igényteleneket, bunkókat, részvétleneket, tudatlanokat, aberráltakat és sorozatgyilkosokat, valamint sokan másokat. Azt viszont megtehetem, hogy széles ívben elkerülöm a rühelletes fazonokat, nemde?! És most mondok valami fájóan profánt: nem karmolom az úgynevezett emberiséget. Egyes emberpéldányokat szeretek vagy kedvelek, ám őket is csak azután, ha már meggyőztek arról, hogy a köreimbe tartoznak. Ez persze azt jelenti, hogy kasztosodom. Oké, ezt is vállalom. ”

„ Olyan volt ez, mint amit a fiatal rizshajtásokkal csináltunk kora tavasszal; szétszakítottuk két növény egybefonódó gyökereit, hogy a növények önálló fejlődését biztosítsuk. A legtöbb hajtás túlélte a műveletet, néhány azonban belehalt. Amikor elszakítottam a gyökereket, hallgattam a szakadás neszét, és azon gondolkodtam, vajon érez-e a gyökér fájdalmat. Jen sosem figyelt így oda. (...) Eldobott magától, hogy megmentsen. Elküldött, hogy emlékezhessek rá. Én pedig emlékeztem. ”

„ Jobb messziről tisztelni a múltat, mint visszahozni. ”

„ Az, hogy nyomorult vagy, még nem tesz jobbá másoknál. Csak még nyomorultabbá. ”

„ Ami fáj, az nevel. ”