„ Ki nem akar szenvedni, kétszer szenved. ”

„ Sose értettem, mire ez a sok ezer éves harc a férfi és a nő között. Minek egyáltalán kétféle modell az emberből, mikor egy is bőven elég lenne, és kevesebb volna a probléma? ”

„ Sose lopj olyantól, aki gyorsabban fut nálad. ”

„ A nő közönséges teremtmény, akit képzeletben fölmagasztosítottál. ”

„ Amit az író nem ír meg, ugyanannyit elárul róla, mint amit megír. ”

„ Minden emberben ott lakozik az isteni és az ördögi is: mindenkiben egyaránt ott rejlik a Menny és a Pokol lehetősége. Mindenkiben kinyílhat a szépség virága, és kialakulhat a csúfság posványa is. Minden ember folyton e két véglet között ingázik. ”

„ Őrizkedjünk azoktól, akik lekicsinylik törekvéseinket! A törpék mindig így tesznek, míg az igazán nagyok azt éreztetik velünk, hogy mi is azzá válhatunk. ”

„ Eddig a pillanatig emberek milliói adták már fel. Nem bosszankodnak, nem sírnak, nem csinálnak semmit, csak várják, hogy teljen az idő. Elvesztették a reagálás képességét. Te viszont szomorú vagy. Ez azt jelzi, hogy még él a lelked. ”

„ Ha valaki nevetségessé lesz, attól akkor se félnek, ha mázsás ökle van, és a tetejébe magát az Úristent képviseli. ”

„ Mikor az ember átlépi egy másik ország határát, legelőször is nem az lepi meg, ami más, mint otthon, hanem ami ugyanaz. Talán azért, mert az utazás nagyon is felkelti az emberben a gyermeki képzeletet, a naiv csoda-várást és csupa rendkívülire, sose látottra, csupa "más"-ra készíti fel. ”

„ Ha sokat zörgetsz az ördög ajtaján
Egyszer kinyitja neked majd talán
Öröme fájdalom
A szava bánt nagyon
Vigyora biztos, gyilkos és kaján. ”

„ Egyetlen titkom van csak: szeretek élni!
Nem takargathatom tovább, mert elmúlik az élet. ”

„ Hogyha most tanulnék írni,
és ha megint tudnék sírni,
talán megfogadnám jó anyám szavát. ”

„ Mindannyian kapcsolatban állunk egymással, egy láthatatlan szál köt össze bennünket, mely a végtelenbe nyúlik és ugyanakkor sérülékeny. Bár összetartozunk, mégis mind külön egyéniségek vagyunk. Üres porhüvelyek, megtöltve végtelen számú lehetőséggel. Gondolatok kavarognak bennünk, hit, meggyőződés, emlékek és tapasztalatok összefüggéstelen foszlányai. Lehetünk-e ezek nélkül önmagunk? Lehetsz-e te önmagad? Ha ez a láthatatlan szál, ami összetart minket, megsérülne vagy elszakadna, mihez kezdenénk? Mi lenne a sorsa a magányos és elszigetelt lelkek milliárdjainak? Életünk nagy küldetése hát ez. Keresünk, kötődünk, kitartunk. Ha a szívünk tiszta, a gondolataink őszinték, és együtt cselekszünk, képesek leszünk beteg világunkat meggyógyítani, és egy végtelen lehetőségekből álló univerzumot felépíteni. ”

„ Elfogadni tudni a boldog napokat,
de az örömteleneket is.
Sem kicsordulni, sem elsivárulni.
Sem elcsorbulni, de túl sokat sem érni.
Sem szónokolni, sem elnémulni.
Nem megtenni gyorsan, de nem is késlekedni.
Nem hivalkodni, és nem tetszelegni -
sem az éles kést, sem a díszes cserepet nem kíméli az idő.
Az előbbi elcsorbul, az utóbbi színét veszti.
Utat választani, de nem a sikerét, hanem a boldogságét.
Az úton járni, majd végigmenni,
a nagyságot az erénnyel, és nem a szerencsével mérni.
Egyszerűen boldognak lenni – dísz, ragyogás, külcsín nélkül. ”

„ Minden viszontagság, kudarc és fájdalom magában hordja valamilyen vele egyenértékű jótétemény csíráját! ”

„ Legfőbb ideje, hogy a nagyanyja arra az unokájára legyen büszke, aki van neki, és nem arra, akit elképzelt magának. ”

„ Hajszolva éled az életed, bízva abban, hogy (...) megkapod majd azt, ami eddig elmaradt. Valahogy így tesszük tönkre a kapcsolatainkat ahelyett, hogy vágyakozás nélkül élnénk meg azt, ami jut. Azt, amit az élet hoz, amit eléd rak, amibe botlasz. Szeresd, fogadd el, bármilyen nehéz is, mert a vágyakozás mindent megöl, leginkább a kapcsolataidat. ”

„ Láttam magam, ahogy ott ülök a fügefaág hajlatában, és éhen halok, pusztán azért, mert nem tudok dönteni, melyik fügéért is nyújtsam a kezem. Kellett volna mindegyik, de ha valamelyiket választom, ez azt jelenti, hogy a többit elveszítem, és ahogy ott ültem, tanácstalanul habozva, a fügék egyszerre ráncosodni kezdtek, feketedni, és egyik a másik után pottyant le a földre, a lábam elé. ”

„ Átmentem a fél világon, hogy táncolni tanuljak, de egyvalami hiányzott. A táncpartnerem. Te vagy az irányom. Amíg együtt vagyunk, én sosem tévedek el. ”

„ A reklámozás az az ár, amit azért kell megfizetnünk, mert termékünk vagy szolgáltatásunk csak középszerű. ”

„ A szépség elfedheti bűneinket, de mélyen legbelül mind egyformák vagyunk. ”

„ Minden vallás egyetért abban, hogy lelkesen hirdeti az istenség végtelen bölcsességét és hatalmát; de mihelyt feltárja viselkedését, nem bukkanunk másra, mint oktalanságra, az előrelátás hiányára, gyengeségre és ostobaságra. ”

„ Kétféle lény létezik: a gyarló és a tévedhetetlen. Az anyagi világban minden lény gyarló, a lelki világban pedig mindenki tévedhetetlen. ”

„ Minden megelőző intézkedésem és odafigyelésem dacára megfertőztem őt a legkellemetlenebb és legfájdalmasabb kórsággal - a szerelmemmel. ”

„ Tudsz szeretni talán egy évig, egy hónapig, egy napig vagy csak egy óráig. És abban az órában el is hiszem, hogy valóban szeretsz, olyan őszintén, mint bárki más. De ha letelik az óra, nem szeretsz tovább. Szeretsz egy másikat, aztán egy másikat. A szerelmed igen nagylelkű, de rendkívül fájdalmas. ”

„ Nem bizonyítja-e a történelem, hogy mennyire reménytelen az emberek azon igyekezete, hogy önmagukat megismerjék - Isten nélkül? Nem bizonyítja-e a történelem, hogy valóban nincsen bennünk semmi jó? Vajon nem vérrel, halállal, könnyel és rémülettel írták-e a történelmet? (...) Milyen reménytelen dolog azt képzelni az emberről, hogy humanista! ”

„ Nem hiszem, hogy az emberek igazán ismerik önmagukat. Ha új helyzetbe kerülünk, nem tudjuk, hogy mit vált ki belőlünk. ”

„ Sokféle szerepet játszunk. Van, amelyik szórakoztat, és van, amelyiket azért játszunk, mert mások elvárják tőlünk. Legtöbbször azért, hogy védjük magunkat. ”

„ Minden cselekedet következményei benne vannak magában a cselekedetben. ”

„ Minden embertől elvárják (...), hogy a benne lakó lélek embertársai közt járjon, távoli vidékeken utazzon; és ha életében elmulasztja, akkor halála után arra ítélik, hogy vándoroljon a világban - ó, jaj nekem! - és tanúja legyen annak, amiből nem vette ki a részét, bár kivehette volna a földi életében, és boldogságra fordíthatta volna! ”

„ Tudod, mit csinál az ember, ha ejti a szívszerelme?! Fogja magát és megkéri valaki másnak a kezét, csak azért, hogy megmutassa a lánynak, nem ő az egyetlen galuska a levesben. ”

„ Ha te nem volnál, érzéseim csak a régmúlt érzések árnyképei volnának. ”

„ Szentül hiszem: velünk is úgy van ez, mint a tengerrel, a sima tükör puszta látszat. Belül csupa forrongás, mozgás, változás az egész. Ezért nem lehet soha igazán elégedett az ember, s nem nyugodhat meg lelke. Mihelyt elérte célját, már más kell neki, másra vágyik. ”

„ Ha egy szép élet vágyát őrzöd,
A múlttal nem szabad törődnöd,
S mindig úgy tégy, ha veszteség ér,
Mint hogyha újjászülten élnél.
Mit akar? - kérd meg minden naptól.
És minden nap felel majd akkor:
Tetteidnek tudjál örülni,
Más tetteit tudd megbecsülni;
Főként ne gyűlölj egy embert se,
S a többit hagyd az Úristenre! ”