„ Arra törekedj, hogy egyedül is jó társaságban légy! ”

„ A magány az elmének az, ami a diéta a testnek. ”

„ A magánosság az ördög országai közt a legkedvesebb. ”

„ Ha nem érzel magadban szeretetet embertársaid iránt, akkor ülj csendesen, foglalkozzál a magad dolgával, amivel akarsz, csak az emberekkel ne. ”

„ Vállald a hallgatást.
Akár gyors eltűntödet.
Hogy szószegény a létezés,
a csönd mutatja meg.
S hogy hiányod mily beszédes. ”

„ Odavetsz hanyagul a mindennapoknak
és én mindezt hagyom eljön az én időm
eljön tudom de mit kezdek majd vele: mióta ismerlek
nincs bosszúnak helye a szívemben kitöltesz mindent
bokrokat nevel a csend bennem erdőket hiányod
hegyek gyűrődnek arcomon és a forró magma a szívemben kihűl. ”

„ Én nem akarok senki lenni, ha nem vagy itt,
Így elfogyok, ahogy a láng.
Én nem tudok valaki lenni, ha nem vagy itt,
Egy út kéne még hozzád. ”

„ Arra gondoltam: ez a félelem. Elveszítettem valami fontosat, és képtelen vagyok megtalálni, pedig nagy szükségem van rá. Olyan félelem ez, mint amikor valaki elveszíti a szemüvegét, és elmegy szemüveget vásárolni, és azt mondják neki, hogy a világon mindenütt kifogyott a szemüveg, és most már anélkül kell élnie. ”

„ Százhatvan óra szerelmes magányban
Sivárabb, mint százhatvan óra máskor. ”

„ Nincs értelme szívvel-lélekkel harcolni, ha nincs kiért. ”

„ Aki tele van sebzettséggel és hiánnyal, arra törekszik, hogy a hiányait betöltse, a sebeit meggyógyítsa, és alig marad ideje arra, hogy növekedjen. ”

„ Talán nem is akarok semmi mást
Csak egy multból jövő símogatást. ”

„ Túl régen volt, már majdnem nem emlékszem rád,
Csak az éjszakákkal akad néha baj,
Ahogy mindig rosszkor szól egy bizonyos dal,
S minden hangban ott egy másik kép.
Te gondolsz rám,
Vagy az ördög van velem még? ”

„ De verseim hangoddal telve még,
s a tieid az én lélegzetemmel.
Van tűz, amelyet eloltani nem mer
felejtés, félelem se: égten ég.
Ó, hogy emlékezem most, félve-vágyva,
rózsaszín, száraz ajkad vonalára! ”

„ Van az a nyugtalanság, ami akkor sem múlik el, ha az ember agyonhajtja magát. Vannak dolgok, amelyek akkor is hiányoznak az életéből, ha ájulásig gyűri az edzést, és addig folytatja, amíg az izzadság már gyorsabban folyik rajta, mint a vér az ereiben. Igen... mire az ember felocsúdik, már el is vesztette önmagát. ”

„ Minden jó volna, ha a lelkemet is valami viharállóbb szerkezettel lehetne kicserélni, és ha nem szoktattál volna arra, hogy csak veled, melletted és általad tudjam elviselni az életet. ”

„ Szólítottam. Nem válaszolt. Makacsul és többször megismételtem. Csak a csend felelt. Hol van? Mi történhetett? Miért nem jelentkezik? Hülye vagyok! Hol lenne? Mindig itt és mindig mindenütt. Újra hívni akartam, amikor rádöbbentem, hogy nem tudom a nevét. Nem tudom megszólítani. ”

„ Sohasem tudom, melyik részén vagy a világnak. (...) Kérlek, gondolj rám. Olyan egyedül vagyok, és jólesne a tudat, hogy valaki gondolataiban velem foglalkozik. ”

„ Földrészek kéklő távolsága,
tengerek zölden gyűrődő hullámai,
az idő és a tér közöttünk. ”

„ Keresni foglak, ezer világon át és tízezer életen át, míg meg nem lellek. ”

„ Ahelyett, hogy azért aggódsz, mit csinálsz, ha nem jön el, talán elkezdhetnél azon tépelődni, mi lesz, ha eljön. ”

„ Nem történik semmi, nem jön senki, te sem jössz már,
nem értenek szót velem az utcák, minden sarkon valami
kacatba botlok, ami rád emlékeztet, közben pedig próbálom
megfejteni, hogy vajon a kötelesség, a kényszer vagy
talán a túlzott ragaszkodás rémisztett meg annyira, hogy.
Végül elindulok a lángossütödéhez, várok majd a soromra
a koraesti, üvegtesti homályban, az lesz a tökéletes béke. ”

„ Sokkal könnyebb a semmitől, mint a fájdalomtól meghalni. A fájdalom ellen fel tudsz lázadni, de a semmi ellen nem. ”

„ Anyámtól tanultam, aki bölcs nő volt, az élet ismerője. Főleg a női lét ismerője. Ő egyszer azt mondta nekem, ha egy nő keres, néha vállalni kell a méltatlant is. Olykor lejjebb kell adni. Bele kell menni kis megalkuvásokba. Nagyokba nem szabad, de kicsikbe igen. Amikor megkérdeztem, hogy miért kell néha kompromisszumokat kötni, azt felelte: "Azért, mert a magányban berozsdásodsz. Hozzászoksz. Megvastagszik a bőröd, érzéketlen leszel. Nem veszed észre, hogy lassacskán egyre vastagabb és magasabb falakat építesz magad körül, amiken nincs ajtó. Azt hiszed, önszántadból vagy egyedül, de ha sokáig őrzöd ezt az állapotot, börtönné válik, s azt veszíted el a magányban, amit kerestél benne: a szabadságodat." ”

„ Nem a fájdalommal van baj. A fájdalom kínoz, de nem pusztít el. A gond a magány, melyet a fájdalom szül. ”

„ Érezted valaha ezt az érzést? A magányt olyan emberek láttán, akik boldogok együtt. Amikor te teljesen egyedül vagy... mikor mész az utcán... kocsiban utazol... vagy hajóra szállsz. Egyedül, bárhol is vagy. Sokszor gondolok arra, hogy ez a világ milyen magányos és szomorú. ”

„ Az embernek csak akkor szabad egyedül lennie, amikor ő akar egyedül lenni. ”

„ Hiszem, hogy nincs rosszabb a magányosság érzésénél. ”

„ Szobám a csöndé.
Kiabálnak agyamban
gondolataim. ”

„ Az egyedüllét előhívja az önsajnálat és a paranoia pillanatait. ”

„ Magam vagyok mindenütt a világon,
magam vagyok jártomban s megpihenten,
magam vagyok, hogy nincs ebben se párom,
magam vagyok mindentől elfeledten,
magam vagyok, ha sértést kell viselnem,
magam vagyok, ha könnyem elzokogtam,
magam vagyok hívemtől elhagyottan. ”

„ Amíg kettesben él az ember, elviselhető a lét. A magányos úgy érzi, nem bírja tovább vonszolni. Le is mond róla. Ez a kétségbeesés első állomása. Később az ember megérti, hogy a kötelességteljesítés nem más, mint beletörődések sorozata. Az ember szembenéz a halállal, szembenéz az élettel, aztán beletörődik. De vér fakad a beletörődésből. ”

„ Egyszer úgy kopoghatnál,
Mintha nem is te volnál,
Aztán nagyot nevetnél,
Mintha mégis te lennél.
Egyszer eljegyezhetnél,
Gyémántgyűrűt vehetnél,
S akkor úgy is tehetnél,
Mintha tényleg léteznél. ”

„ Nem a kedvenceket szokták mindenféle néven szólítani. Az árvákat, a mostohákat, akikről nem tudod, hogy kicsodák, honnan jönnek, akik csak lebegnek a légüres térben. ”

„ A világ tőlem
elvonultan él. Oka
biztosan van rá. ”