„ Jelentem hát a hölgyeknek s uraknak,
Hogy míg önök itt ölébe csücsültek
Pezsgős jókedvnek s rózsás hangulatnak,
S mulatnak,
Azalatt meghalt az öreg Náthán,
Akinek bánat-batyu volt a hátán,
Meghalt a könnyet mázoló,
Vesékbe gázoló,
Rossz portékákkal házaló
Ó esztendő,
S most új, vígabb élet kezdendő! ”

„ Kedveseink! álmodjatok édes, szép siri álmot,
Őrt áll itt szeliden, s nem feled a szeretet. ”

„ Megrontott tested már búsan rejti a mély sír,
Ám emléked örök kincse szivünk vigasza. ”

„ Mint a szelíd tavaszalkony, olyan volt ifju halálod,
S gyász örök éje borult ránk a bus alkony után. ”

„ Ifju virág volt, mit se tudott a lét viharáról,
S máris törve pihen, s törve sir érte szivünk. ”

„ Ha mindig azt nézed, miért ne légy együtt valakivel, nem is jön össze. De egy adott pillanatban lehet, hogy hagyni kéne, és megélni a szív dolgait. ”

„ Azt mondják, a pokol határtalan. Egyenlő a legrosszabb rémálmunkkal, a bennünk rejlő sötétség arca. De legyen az bármi, legyen az bárhogy, szerintem a pokol üres, és minden gonosz itt lakozik. ”

„ 16 évesen vezethettek, 18 évesen mehettek a háborúba, 21 évesen ihattok, 65 évesen ott a nyugdíj. Hány évesnek kell lenni a szerelemhez? Az igazihoz... ”

„ Tudsz szeretni talán egy évig, egy hónapig, egy napig vagy csak egy óráig. És abban az órában el is hiszem, hogy valóban szeretsz, olyan őszintén, mint bárki más. De ha letelik az óra, nem szeretsz tovább. Szeretsz egy másikat, aztán egy másikat. A szerelmed igen nagylelkű, de rendkívül fájdalmas. ”

„ Ne tekints hátra, ne vájkálj a múltban, mert ami elmúlt, elmúlt. És ne aggodalmaskodj a jövő miatt, mert az messze van. Élj a jelenben és tedd olyanná, hogy érdemes legyen visszaemlékezni rá. ”

„ Tudod, mi a közös a húsvéti nyúlban és az igaz szerelemben? Az égadta világon semmi, mert egyik sem létezik. ”

„ Mindig téged vártalak,
nem volt nálad fontosabb,
azt hittem, örökre így marad. ”

„ Mellettünk szótlan alszik el a vágy.
Szemedben látnom kell,
Hogy nincs tovább.
Lehajtott fejjel kérdezem,
Hogy holnap lesz kit féltenem? ”

„ Szólsz hozzám, de én már meg se hallak,
Fal van köztünk, de nincsen rajta ablak,
Nem látlak és nem vagy itt, pedig mellettem állsz,
Úgy örülnék egyetlen kis szónak. ”

„ Minden egyes napunk csak egyszeri csoda
Használd ki minden percét, többé át nem élheted soha. ”

„ Reggelizz, ne háborúzz,
Igyál teát vagy narancsdzsúszt,
Egyél kiflit vagy kalácsot,
Ezzel váltsd meg a világot! ”

„ Van pár pillanat, amiért megéri élni,
Látszólag semmiség, az ember mégis érzi.
Jó pár pillanat, van belőle bőven:
Kettesben kézen fogva, mezítláb a fűben,
Mikor megszűnik minden, nem számít semmi,
Pont így, pont most veled szeretnék lenni. ”

„ Egy fiatal gyerek nem lesz önmagától fajgyűlölő, ilyesmit hallani kell vagy otthon, vagy szűk baráti környezetben. ”

„ Egy szülő nem adhat nagyobb ajándékot a gyerekének, mint hogy büszke rá! ”

„ Dicsőség annak az embernek, aki nem esik kísértésbe. Mert Isten mindenkit megpróbál: az egyik embert gazdagsággal, a másikat szegénységgel. A gazdagnál nézi, hogy kinyitja-e a tenyerét a szűkölködő előtt, a szegénynél pedig azt nézi, hogy a szenvedését vajon zúgolódás nélkül, alázattal viseli-e el. ”

„ Az élet nehéz, sokszor fájdalmas is, de annyira izgalmas, hogy én egyetlen pillanatáról se mondanék le önként. ”

„ Egy dolog egy kézikönyv és más a valódi élet. ”

„ Igazából senki nincs, aki valamilyen különleges céllal érkezik erre a világra. Szerintem azt mindenkinek magának kell megtalálnia. Nekünk kell döntenünk róla. Az életed célja lehet egy álomban, egy másik emberben vagy a munkádban. Elsőre talán észre sem veszed. Lehet, hogy homályos, zavaros és bizonytalan, de akkor is van. ”

„ Az egyetlen módja, hogy felülemelkedj az életen, ha a maga teljességében megéled, nem pedig kikerülöd vagy elmenekülsz előle. ”

„ Az élet nem küzdelem: inkább szelíd folyamat - haladás egyik ponttól a másikig; mintha egy napsütötte délutánon egy völgyben sétálna az ember. ”

„ Az élet nem egyéb, mint hiányérzetek összessége. ”

„ Aki megment egy életet, egész világot ment meg. ”

„ Legtöbbször nem tudjuk, valójában mire várunk. Vannak, akik olyan állhatatosan várnak, hogy közben elmúlik az ifjúságuk, elsuhannak mellettük a lehetőségek, elszáll az életük, és nem veszik észre, hogy valami olyasmire vártak, ami mindig is ott volt körülöttük. (...) A fenébe is! Mikor kezdünk már el úgy élni, hogy megértjük az élet sürgető dübörgését? Ez itt most - ez a mi időnk, ez a mi napunk, ez a mi nemzedékünk... nem pedig a múlt valamely aranykora vagy a jövő ködös utópiája... Ez itt az időnk... akár lelkesedünk érte, akár nem. Ez itt a mi időnk még akkor is, ha gyakran kiábrándítónak, fárasztónak, unalmasnak találjuk. Ez az élet, ami nekünk adatott... és múlik, múlik... Mi a csudára várunk hát? ”

„ Olyan dolog nem létezik, hogy megíratlan élet, csak amit rosszul írnak meg. ”

„ A sors egy híd, amit te építesz ahhoz, akit szeretsz. ”

„ Néha a letűnt időt hisszük boldogabbnak. Néha teljesebbnek az elkövetkezőt. Ám ezekből épp a sajátunk az, amely kirekeszt. Talán ezért igyekszünk jelenünk szakadozó rezzenéseiben nem figyelni a pillanatnak sem tökéletlen, sem befejezetlen voltára. Mert nem akarjuk elvetéltnek érezni a mindenkori jelen pillanatot. Hiszen az, hogy az elmúlt idő egyben befejezett pillanatok özöne, s hogy az elkövetkező tökéletesíthet önmagán, nem oldoz fel a jelenben élés elkerülhetetlensége alól. ”

„ A betegségek valósága mindig erősebb a mosolyogva elmondott prognózisoknál. ”

„ Hát igen, a betegek különbözőek. Vannak köztük könnyű, és nehéz esetek. (...) De kinek volt könnyű eset? (...) Az orvosnak, aki, ép, erős, egészséges, s aki a műtét után is egészséges marad. De annak, akinek lábát kell adnia az életéért, mindig nehéz az elhatározás. Egyik sem lehet biztos benne, mi könnyebb: elpusztulni, vagy rokkantan élni tovább. ”

„ Az életkornak nincs esélye arra, hogy várjon a fizikai világban. Egy emberi lény lényege az ellenállás az idővel szemben. A belső életeink örökkévalóak, melyekről elmondhatjuk, hogy a szellemünk fiatalos és életerős marad, mint amikor ifjúságunk teljes virágában voltunk. ”

„ A halál mindig fájdalmas, felkavaró és megdöbbentő, még akkor is, ha számítunk rá, akkor is, ha tudjuk, hogy mindenki számára a legjobb megoldást kínálja a gyötrelmek megrövidítésével. És akkor is, ha tudjuk, hogy a halál nem egyéb, mint változás a lét forgatagában. Születünk és elmegyünk. ”