„ Ha én elmegyek innen, velem jön a világ. Ez a világ, amit én látok, a magam szemével, a magam hangulatain keresztülszűrődve. És se esték, se hajnalok, se felhők, se szelek, se csillagok többet olyanok nem lesznek, mint most. Mert nem látom őket többé olyanoknak. Akik utánam jönnek, már nem az én világomat látják, csupán a magukét, s az én számomra az már úgyis idegen. ”

„ Eltűnt a fény, (...) csak az idegvégződések üres, tébolyult rezgése működött tovább, mely nem áll meg, csak órákkal a halál után. (...) Futásnak eredt, és csak rohant lélegzet nélkül... legesleginkább a végső iszonyat elől - ez volt a sápadt fényben rezgő utolsó gondolat, mely sebesen oszlott semmivé az örökkévalóság sötét csatornájában, hogy ne maradjon utána, csak az idegek üres, tébolyult zümmögése. ”

„ Milyen különös a teremtett lény élet-halál szemérme: elbújik meghalni, mert úgy érzi, a természettől odakinn nem várhat semmiféle tiszteletet, kegyeletet szenvedése, haldoklása iránt - s joggal érzi így, hiszen a vidáman szárnyaló madárcsapat nemcsak hogy nem tiszteli beteg társát, hanem dühében, megvetésében csőrével vagdossa. ”

„ A sírbolt a hermetika foglalata, összessége, csakúgy, mint az edény, a jól záródó kristálylombik, amelyben az anyagot végső átváltozásra, megtisztulásra kényszerítik. ”

„ A halálhoz, az elmúlthoz való hűség csak kajánság, sötét kéj és emberellenes gyűlölködés, ha gondolkodásunkat és uralkodásunkat is meghatározza. Az ember a jóság és a szeretet nevében ne engedje a halált beleszólni az gondolataiba. ”

„ Nincs semmi. A szív kedvtelen, a béna akarat nem tervel. Az ember egy kevés jeget nyel, s aztán aludna szüntelen. ”

„ A szerelem ellenáll a halálnak, csak a szerelem erősebb nála, nem az értelem. Csak a szerelem sugall jóságos gondolatokat, nem az értelem. A forma is csak szerelemből, szeretetből és jóságból fakad: az értelmes, barátságos közösség, a szép emberi együttélés formája és erkölcse - a véres lakoma csendes tudatában. ”

„ Nagy hatalmasság a halál. Az ember leveszi kalapját, és lábujjhegyen, előrehajolva lépked a közelségében. A régvolt méltóságteljes fodorgallérját viseli nyakában, és az ember is szigorú feketébe öltözik tiszteletére. Az értelem ostobán áll előtte, mert az értelem nem más, mint erény, a halál azonban szabadság, kicsapongás, formátlanság és kéj. ”

„ A halál kicsapongása az élet, nélküle nem volna élet, és a középen van a Homo Dei állapota, a középen kicsapongás és értelem között - ahogyan helyzete is középütt van misztikus közösség és szeleverdi individualizmus között. És ebben az állapotban az ember finoman, gálánsan, és barátságosan, tiszteletteljesen érintkezik a maga fajtájával, mert csak ő előkelő, az ember, és nem az ellentétek. Az ember ura az ellentéteknek, az ellentétek csak őáltala vannak, következésképpen az ember előkelőbb náluk. Előkelőbb a halálnál, túlságosan előkelő a halálhoz: ez elméjének szabadsága. Előkelőbb az életnél, túlságosan előkelő az élethez: ez szívének jámborsága. ”

„ Gyönge az a lélek, mely az élet súlyát
Nem bírva, leroskad a pálya felén;
Nem férfi az, aki fölveszi a gyilkot,
Melyet vigaszul hagy a futó remény. ”

„ Olyanok vagyunk, mint a hangyák (...). Egész életünkben serénykedünk, és teljesen mindegy, hogy meghalunk-e vagy sem, mert a többiek nélkülünk is tovább serénykednek. ”

„ A halál nem ijesztő rém, nem is misztérium, hanem egyértelmű, szabályos, fiziológiailag szükségszerű és helyeslendő jelenség; az élet megrablásával lenne egyértelmű, ha valaki a megengedettnél tovább időzik szemléletében. ”

„ Istenem, hiszen a halál, az valami nagyon szomorú és nagyon sötét dolog. Időnként meglátogatja a családokat, és emlékeztet mindenkit arra, hogy az élet nem végtelen és ez nagyon, nagyon szomorú. Mert az embernek eszébe jut, hogy rendre mind temetések lesznek, ez is, az is meghal, a világ üresebb lesz, mind üresebb, míg végül az embert is eltemetik. ”

„ A halál semmi a halálfélelemhez képest. ”

„ Sok ember szeme láttára mindenki bátran hal meg. ”

„ A halál ott ül minden asztal mellett a kávéházakban, és beleszól minden beszélgetésbe. ”

„ Minden megszokássá válik! Csak a tulajdon halálunk nem. ”

„ Az egyetlen, amiben minden más halandóval osztozol, a halál. ”

„ A halál ellen küzdöttek, amely ügyes, hatalmas, és könyörtelen ellenfél. ”

„ Agya tudomásul vette a halál közeledtét, míg a szíve makacsul ragaszkodott a halhatatlansághoz. ”

„ Nem is tudom, mi a borzasztóbb: minden barátunkat túlélni, vagy előbb meghalni, mint ők. ”

„ Elsüllyedek
Elkeseredésem tavában
Fulladozom,
Nyakam körül saját kezem.
Haldoklom.
Lelkem tovaillan, testem elenyészik.
Nem öngyilkosság ez.
Gyilkosságnak vélem,
Az általatok teremtett világ okozza halálomat. ”

„ - A biztos halálba mennek.
- A halál mindig biztos. ”

„ - Mi van a fény belsejében?
- A szó nem adja vissza. Az egy hely. Nincs se itt, se ott, valahol a kettő között van. Mint egy meleg ölelés. Egy hely, ahol az utak véget érnek, és többé nem a kétségbeesés uralja a szívünket. ”

„ Megölsz egy embert, és gyilkos vagy. Megölsz milliókat, és hódító vagy. Megölsz mindenkit, és Isten vagy. ”

„ Nyoma sem látszott annak, hogy itt ház állott, és hogy abban emberek éltek, s azok az emberek itt elmúltak a hó alatt. Elmúlt a hangjuk és a mozgásuk, elmúlt a rosszaság és elmúlt a kegyetlenség. Minden békés lett, átalakult másfajta valamivé az egész élet. A nyelvekből üszök lett, s a sértegetésekből füst és pára. ”

„ Különös dolgok történnek velünk, amikor meghalunk. Eltűnnek az érzékeink: tapintás, ízlelés, szaglás és hallás távoli emlékké homályosulnak. De a látásunk... a látásunk élessé válik, és a világ, amit magunk mögött hagytunk, hirtelen oly tisztán rajzolódik ki előttünk. Na persze mindaz, ami a holtak számára látható, jórészt élőknek is feltűnhetne, ha vennék a fáradságot, hogy vessenek rá egy pillantást. ”

„ Mert hát, légy bölcs, légy balga, pap,
Laikus, gazdag vagy szegény,
Fösvény, tékozló, kicsi, nagy,
Úr, paraszt, szép, rút, bűn s erény,
Bármily rangú földi szirén,
Csupa nyakék, dísz, kincs, sugár,
Hiába: e föld kerekén
Mindenkit elvisz a halál. ”

„ Szükségem van a halál káprázatos csodájára, amely képes egyetlen másodperc alatt tárggyá varázsolni egy hús-vér embert. ”

„ Meghalni csak emberek tudnak, de benne nem volt már semmi emberség. ”

„ A szeretett lény életének végső pillanatai alkalmat kínálnak arra, hogy messzire, minden addiginál messzebb kísérjük az útján. Vajon hányan ragadják meg közülünk ezt az alkalmat? ”

„ Szép arcát gyengéd nap csókolja,
Hozzáhajol az erdő lombja.
Szél szelíd szava búcsúztatja,
Felkészíti az útra, ”

„ Az ember az egyetlen, halálra tudatosan gondoló állat. Az emberi előrelátás a halálfélelemmel kezdődött. Az állatok, ha fogalmakban gondolkoznának, nyilván örök életűeknek gondolnák magukat. Félni ők is félnek a haláltól, de csak a veszély pillanatában. Azaz: nem járja meg az eszüket, hogy egyszer mindenképpen meghalnak. ”

„ Születésünkkor egyformák vagyunk, halálunkkor egyedüliek. ”

„ A halált nem hatják meg a rímek és a temetők, ahogy más nyelvi eszközök és más helyek sem. Ha üt az óra, ezek a dolgok teljesen semmitmondóvá válnak. ”