Legfrissebb idézetek

Egyetlen perc elég, hogy az emberi alkotmány összeomoljon, hogy valamely fölismerés okozta sokk következtében elsisteregjen belőle a vér, elszálljon erő és kedv, s mindaz a hatalom, ami állni, menni, futni késztetett bennünket. Hanem aztán egyetlen perc elegendő, hogy az összeomlott ember fölemelkedjen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha képes vagy rá, mindig zárd le azokat az időszakokat, melyek használhatatlanok a számodra. Csak hátráltatnak a jövő elkövetésében.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halhatatlanság fűzi borostyányát azoknak, akik arra méltók. Az idő egy nagy folyó, amely kihányja kebeléből a gazt, és (...) csak azt tartja meg az örökkévalóságnak, ami megérdemli az örökkévalóságot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szép a telő idő! Csak a múlót nem szeretem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mit számít egy könyvnek negyvenöt év! Csak az emberek cserélődnek folyton.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A jövőben nincsenek gondok, csak a jelenben vannak. Aki a jövővel küzd, a jelent veszíti el.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hiszem, hogy úgy szabadulhatunk meg legjobban a múlttól, hogy fejbe lőjük, eltemetjük mélyre, és leöntjük lúggal.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legfélelmetesebb valami az idő. Igen, az idő. A másodperc, amelyet élünk és mégsem vagyunk urai.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A múltat nem lehet kiradírozni. El lehet rejteni, szép simára csiszolni, fényezni, de az ember akkor is tudja, hogy mi van a felszín alatt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő megszűri az ember érzéseit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A virághabos fák alatt
Ölelkezik két pillanat,
Elillanunk, elomlunk porrá.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azok az egész élmények, melyek alatt teljesen megsemmisül bennünk az idő mellékgondolata. (...) Oly pillanat, amikor mindegy, ha közben eltelik az élet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő a nagyobb úr, valami olyasféle dolog, ami fölötte áll az emberi akaratnak. Jön, megy, rohan, fut, telik, késik, múlik, száll, vánszorog, és mindezt egy kényúr önkényességével teszi.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A múlt és a jelen tünedezik - megtöltöttem, kiürítettem őket,
És továbbmegyek, hogy a jövő legközelebbi redőjét megtöltsem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs olyan mából fúvott palack, amibe bezárhatnám magam, lubickolhatnék benne. Valamennyi igeidőre szükségem van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő nem szegheti egy madár szárnyát semmiképp. Madár és szárnya együtt, egy dologként hull alá. Ha szárnyaltál valaha, te vagy a pacsirta, s annak nem lehet közönséges halála.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kezében óriás rostával
Áll az Idő, és rostál egyre,
Világokat szed ki és rostál ki
Vidáman és nem keseregve
S búsul csak az, akit kihullat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Annak, aki várakozik, van ideje, amit nagyon sok mindenre lehet használni. Egy másodperc alatt van idő elmosolyodni. Egy perc alatt lehet nevetni és nevettetni. Egy óra alatt lehetséges akár kacskaringós beszélgetést is folytatni. Egy nap alatt sok csendes pillanatra kerül sor, amikor egyáltalán nem történik semmi. Egy hét alatt icipici növekedés figyelhető meg. Egy hónap alatt az icipici is egy kicsit többet nő. Egy év már olyan hosszú idő, hogy abba nem is szabad belegondolni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha a múlton rágódunk, nem megyünk előre. Engem az foglalkoztat, mi lesz holnap, és nem az, hogy mi történt negyvenkilencben meg ötvenben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Távollevő ismerőseinket szeretjük megrögzíteni egy ponton, egy határozott helyzetben, akár a halottakat, megállítjuk fölöttük az időt, jámbor öncsalással elhitetjük magunkkal, hogy képzeletünknek az az önkénye, mely őket fotográfiákká merevítette, reánk is érvényes s azóta mi magunk sem haladtunk előre a megsemmisülés felé vivő úton. Ilyenkor tudatára ocsúdunk annak, hogy alaposan becsaptuk magunkat és zavarunkban mosolygunk, mintha bizony valami nagyon kellemest látnánk s nem a legkellemetlenebbet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A múlt nagy előnye, hogy maga is elmúlik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idővel minden kísérletünk kudarcot vallott. Mindössze arra vagyunk képesek, hogy mérjük, de kilépni nem tudunk belőle. S kiváltképpen: nem tudjuk megállítani vagy visszafordítani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki folyton a múltját fürkészi, nem érdemli meg, hogy jövője legyen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A múlt fáj-e vagy hiánya? Ahogy
kékes lánggal a kettő összeolvad.
A jóvátehetetlen múlt s a semmivé
porló visszateremtő látomás?
A képlékenyen ránk fagyott idő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő becses ajándék, azért kaptuk, hogy okosabbak, jobbak, érettebbek és tökéletesebbek legyünk általa. Az idő maga a béke, míg a háború az idő durva elutasítása, az időből való kitörés valamiféle esztelen türelmetlenség következtében.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idők változnak, és mi is megváltozunk bennük, mint már a régi rómaiak megállapították. Ugyanezen forrás szerint a változatosság gyönyörködtet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő néha észrevétlenül halad, áramlik, szalad, és semmi sem függ attól, hogy egy óra múlt-e el, vagy kettő, vagy három, máskor pedig néhány rövidke másodperc, az időnek egy parányi töredéke olyan fordulatot hoz, aminek következményei hosszú éveken át éreztetik hatásukat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő nagyobb kincs az aranynál, a gyémántnál, az olajnál és minden vagyonnál. Az időből sosem jut elég, az idő vihart kavar a szívünkben, az időt csak okosan szabad eltölteni. Nem lehet becsomagolni, szalaggal átkötni és a karácsonyfa alá tenni. Időt nem lehet ajándékozni. De ami van, meg lehet egymással osztani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az időt nem az évek számítják, hanem amit szenvedünk alattuk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A tegnap csak árny a holnapról álmodó ma fényében...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor kettesben vagyok vele, mindig csak kapkodom a fejem, hogy már megint este van, már megint haza kell menni, már megint a holnapra kell várni, már megint olyan rövid volt a délután, mintha összement volna a mosásban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Rohanó világunkban az idő a legfontosabb dolog, amit adhatunk valakinek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A jó memória csodálatos képesség, mert így a múlt mindig a jelenünk része.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szellemek közötti érintkezésben ismeretlenek a tér és idő korlátai.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás