„ Miért egyszerűbb megkritizálni a teremtést, mint örülni az életnek? ”

„ Távolról minden élet egyformának tűnik. Mindannyian lelkünk magányosságában vágunk neki az útnak, hogy más lelkekkel való érintkezéseinkben megalkossuk a külvilágot, amit azután valóságnak nevezünk. ”

„ Én is végigéltem egy adott sorsot. Nem az én sorsom volt, de én éltem végig. ”

„ Sosem kezdhetünk új életet, mindig csak a régit folytathatjuk. ”

„ Azt mondják, nem is éltünk igazán, ha nincs sok megbánni valónk. ”

„ Hitte, hogy az univerzum a halál országa, ahol az élet számít természetellenesnek és borzalmasnak, hiszen a világegyetem számtalan, terméketlen, sivár bolygóval teli hely, amely nem Isten teremtő erejének a testamentuma, hanem az ő meddő képzeletéé, és mindez a sötétség erőinek dicsőségét hirdeti, amelyek felsorakoztak ellene. A világegyetem egymás mellett létező két valóság – élet és halál – közül az élet volt a kisebb és a kevésbé lényeges. Az élet országának polgáraként az ember életét behatárolják az évek, hónapok, hetek, napok, órák. De a halál birodalmában minden ember halhatatlan. ”

„ Apróságokon múlhat, hogy mit hoz a jövő. ”

„ Csak átmegyek
Csak beugrom
Nem maradok
Hisz jól tudom
Az otthonom
Nem ez marad. ”

„ Akármit teszünk is, annak az a célja, hogy folytassuk az életet. Az a célja még az éhségnek, még a betegségnek is; vannak, akik belehalnak, de a többi szívósabb lesz. ”

„ Nem annyira a haláltól kellene félnünk, hanem attól, hogy még el sem kezdtünk élni. ”

„ Ha minden más csődöt mond, bújj el. A nyulaknak bejön. ”

„ Milyen furcsa az élet! Nagyon hosszú ideig kiszámítható sebességgel folyik, az események komótos tempóban követik egymást, aztán hirtelen - mint egy Porsche az autópályán, amely szédítő sebességgel húz el mellettünk - felgyorsulnak a dolgok, és egy szempillantás alatt váratlanul olyasmi történik, ami örökre megváltoztat mindent. ”

„ Valószínűleg mindenkit ér valami baj legalább egyszer az életben, amivel meg kell birkóznia, és amiben senki nem segíthet neki. ”

„ Csak a halál torkában látja meg az ember, hogyan kell élni. ”

„ Miért van annyi baj az életben, amikor éppen minden jól megy, és még boldog is vagy? ”

„ Már gyűlnek a fákon a hollók
- ijedezget a szívben a vágy -
leskelve köröznek az égen,
mint kunkorodó teagőz,
így szálldos az élet is éppen,
a tavasz meg a nyár meg az ősz. ”

„ Úgy nem találod meg a békét, ha elkerülöd az életet. ”

„ Meg vagyok győződve arról, hogy a világ bennünk van, valamint a minket körülvevő emberekben, akiket ugyanúgy betöltenek a csodák és a titkok, mint magunkat. ”

„ Mindnyájan meghalunk. (...) Az igazi trükk, hogy szelíddé tegyük az átmenetet. ”

„ Az élet egy nagy lutri. ”

„ Az élet szép. Viszonylag. ”

„ Mennyire ismerjük a jövőnket? S főleg, hogy mennyire formáljuk mi magunk, s mennyire alakítják a külső körülmények életünk eseményeit. Mi az, amit hoztunk magunkkal, s mi az, amit varázshatalmunkkal mi magunk idézünk meg? Meddig van eltervelve a sorsunk? És mennyire ronthatjuk el az életünket? ”

„ Amikor az ember mindenfélét képzel és tervez, álmodik és remél - ez a várakozás jó része. Milyen lesz? (...) Hogyan lesz? Néha megálmodjuk! (...) Ezért nehéz az álmok üzenetét megfejteni, mert nem csak a múltunk és a jelenünk, de gyakran a jövőnk is üzen. Néha bizony belenézünk életfilmünk következő, még nem megélt jelenetébe... Várakozni egy ideig jó. De amikor várunk, várunk, és hiába - az már nem. Ha például a fenti mondatot így írom: "Várunk, várunk, várunk, várunk, várunk... várunk és várunk és várunk és várunk..." eluntad volna. Szemed már a harmadik "várunk"-at is türelmetlenül átugorja; mintha egy hibás hanglemez forogna, ugyanazt az ismétlődő hangot hallanád, és ha nem történik valami, vagyis ha megáll az életed, s nem bomlik ki előtted, amit a jövőd rejt... az már nyugtalanító, sőt kifejezetten kellemetlen. Ha meghal az idő, meghal a hit és a reménység is, s megjelenik az embernek az a sötét és halálszagú ősélménye, hogy amit vár, soha nem jön el! Soha. Az ígéret nem teljesedik be. ”

„ Az életemben az a legijesztőbb, hogy élek. ”

„ Mindig azt hittem, hogy muszáj megküzdeni az élet hullámaival, legyenek bármekkorák is. De talán mégsem olyan nagy őrültség sodródni velük, amíg előrevisznek. ”

„ Isten keze nem hagyta abba azt a mozgást,
amellyel az örökkévalóságra
velünk együtt írja
hosszú vagy rövid sorokban,
a vesszőkig és a legparányibb pontig
azt a könyvet,
amelynek csak akkor lesz értelme,
ha véget ér. ”

„ Az élet (...) pontosan olyan, mint egy dal. Az eleje rejtély, a vége megerősítés, de a közepe az, ahol az érzelmek rejtőznek, amely megérinti az embert. ”

„ Hányan mondták már az élet örömeire: hát ennyi az egész?! Volt-e már, aki a szenvedéseit összegezve így csodálkozott: igazán csak ennyi az egész? ”

„ Ha az ember egy bizonyos hitben élte le az életét, eléggé földhöz vágná, ha kiderülne az ellenkezője. ”

„ A szükség sok mindenre rákényszeríti az embert. ”

„ Ha egy nap úgy adódna, hogy nem ébredsz fel, ha úgy adódna, hogy ez volt az utolsó napod a földön, mondd, büszke lennél arra, amit eddig tettél? Mert ha nem, kezdhetsz mindent jóvá tenni. ”

„ A múlt nagyon gyorsan utolér minket, akkor is, ha egész életünkben mást sem teszünk, mint megpróbálunk távol kerülni tőle. ”

„ Az életem olyan volt, mint egy álom, és az álmaim olyanok, mint az élet. ”

„ Arra gondolt, hogy megpróbálni úgy élni az életünket, ahogy elterveztük, olyan, mintha egy recepthez keresnénk hozzávalókat egy ABC-ben. Az ember fogja a bevásárlókocsit, aminek sosem akaródzik abba az irányba menni, amerre tolják, és a végén teljesen más dolgokat kell összevásárolnia. Mit tehet ilyenkor az ember? Mit tehet a recepttel? ”

„ Két világ határán élünk. A régi recseg-ropog. Több ezer éve, de ma már tarthatatlan. Mindenki tudja. A másik most van születőben. Trónfosztás történik, az élet alapjait felforgató lázadás, kétségbeesett ragaszkodás a hatalomhoz, gazemberség, hazugság, kapkodás és eszelős száguldás nem létező síneken a szakadék felé - és ugyanakkor szabadságharc és üdvtörténet. Az "anyák kora" van születőben. ”