„ Viszonyom a hagyományhoz olyan, mint a fürdővízhez. Ha jól akarom érezni magamat benne, akkor állandóan a keverőcsapot kell csavargatnom, hogy se elidegenítően hidegnek, se nyomasztóan forrónak ne érezzem. ”

„ Csak hát a körülmények! Azok ugyanúgy lehetnek rombolóak, elembertelenítőek, mint ahogy építőek és embert formálóak is. ”

„ Ha mindenki ül, a magas emberek akkor is jobban látnak, mint az alacsonyak, éppúgy, mintha mindenki állna, de az ülésnek megvan az az előnye, hogy mindenki számára kényelmesebb. A probléma akkor kezdődik, amikor egy magas ember mögött ülő alacsonyabb feláll, hogy jobban lásson. Abban a pillanatban a mögötte ülő is feláll, hogy egyáltalán lásson valamit. Az egész lelátón végigsöpör a "felállási hullám", míg végül már mindenki áll, így az összes néző rosszabbul jár, mintha mindenki ülve maradt volna. ”

„ Senki sem törődik azzal, hogy megmentse a világot, mert mindenki fütyül a világra. ”

„ Mint a szerelem, a magánélet is akkor a legnyilvánvalóbb, amikor nincs. ”

„ Azt szeretem a rajzolásban, hogy amikor rajzolsz, olyan, mintha az egész világ megszűnne létezni körülötted. Csak te vagy, a papírlap, meg a ceruza, esetleg még a halk klasszikus zene a háttérben, vagy ilyesmi, de igazából azt nem is hallod, mert annyira belemerülsz abba, amit csinálsz. Amikor rajzolsz, nem érzékeled az idő múlását, sem azt, ami körülötted történik. Mikor igazán jól megy a rajzolás, megeshet, hogy leülsz egykor, fel sem nézel egészen ötig, és még csak fogalmad sincs, hogy mennyi idő telt el, amíg valaki fel nem hívja rá a figyelmedet, annyira magával ragad, amit alkotsz.
Semmi, de semmi sincs a világon, ami ehhez fogható. A filmek? Az olvasás? Nem igazán. Ha csak a történet nem valami hihetetlenül jó. De ilyen igazán kevés van. Amikor rajzolsz, akkor a saját világodba kerülsz, a saját alkotásodba. És nincs annál jobb világ, mint amit te alkottál magadnak. Ezért van, hogy amikor elmerülsz egy rajzban, és valami történik, ami kizökkent abból a világból, az százszor olyan bosszantó, mint ha a matekleckédet csinálod, vagy ilyesmi, és a nővéred beront a szobádba, hogy kölcsönkérjen egy hajgumit, vagy mit tudom én. Amikor rajzolsz, és valaki aközben zavar meg ezekkel, hát azt hiszem, az a valaki még azt is megérdemelné, hogy kinyírják. ”

„ A tél nem egy évszak, hanem elfoglaltság. ”

„ Az ember nem juthat semmihez anélkül, hogy ne kelljen adnia valamit cserébe. Amit megszerzünk, azzal valami egyenértékűt el is vesztünk. Ez az egyenértékűség elve. ”

„ Fény nélkül nincsen árnyék. De a fény nem felelős az árnyék létéért. ”

„ A lázadás szikra a szélben, de olyan szikra, amely a lőport keresi. ”

„ A napok sorát fűzd fel egy nyakékre. Minden egyes nap egy újabb gyöngyszem lesz ékszereden. A csiszolatlan gyöngyöket finoman illeszd egymáshoz, hogy kezed nyomán ragyogjanak csöndes, békés fénnyel. Mintha ékszerészmester volnál, aki különös gyöngysorok alkotására született - így éld az életed. ”

„ A horgászás csak az amúgy is nyugodt emberre hat nyugtatólag. Az izgága természetűt halálra idegesíti az is, ha van kapás, az is, ha nincs - és különben sem szereti a halat, mert nincs türelme kiszálkázni. ”

„ Ébredni alszom;
lefeküdni kelek föl:
napmintnapmintnap. ”

„ Gyöngéd-szelíddé tette őt a szépség; ám attól fél, hogy hazajutván, a nagyvárosban bizonyossá lesz sejtése: a huszadik századi ember életmódja talán nem embertelen, de nem is emberi. ”

„ Egyesek hajlamosak elfelejtkezni arról, akivel mindennap találkoznak, sokkal inkább, mint bárki másról. ”

„ Szánalmas, mennyire nem tudunk együtt élni a talányainkkal (...). Ha nincs valamire magyarázatunk, inkább elutasítjuk. ”

„ Kihúzott minden eltelt napot vastag, fekete filctollával, és érezte, ennél rosszabbul nem is igen viszonyulhatna az élethez. ”

„ Az ember egyedül üldögél itt esténkint, könyveket olvas vagy gondolkozik, vagy miegyebet csinál. Néha elgondolkozik, és nincs senkije, aki megmondja neki, mi igaz, mi nem. Lát valamit, de nem tudja, helyesen látja-e vagy sem. Nem fordulhat senkihez, hogy megkérdezze, látja-e ő is. Nem mondhat el semmit. Nincs, amihez mérje a dolgokat. ”

„ Bármi, amiről nem tudsz lemondani, mikor az már nem hasznos számodra többé, hatalmába kerít téged, és ebben a materialista korban óriási számban vagyunk tulajdonunk rabjai. ”

„ Csak mert nem engedek a kísértésnek, hogy megkóstoljam a bort, ez még nem jelenti azt, hogy nem tudom méltányolni a bukéját. ”

„ Vonzalom nem vész el, az alkoholista akkor is alkoholista, amikor épp nem iszik. ”

„ A hétköznapokat csak azért teremtették, hogy az ember a vasárnap unalmát kiheverje. ”

„ Általános az, ami elég közönséges ahhoz, hogy általános legyen. ”

„ Különös, neked még nem tűnt fel, hogy mennyire nem foglalkozunk az érzelmeinkkel a közönséges napokon? Mintha nem is volnának. ”

„ Aki éjnek évadján telefonál, jó ember nem lehet. Oké, megengedem neki: embernek esetleg még elmegy. De biztosan nem kellemes hírt akar közölni. A barátságos közlendők ráérnek reggelig. Rendszerint. ”

„ Az embernek akkor kell felkészülnie a rendkívüli helyzetekre, amikor béke van. ”

„ Varázslatos világ a báboké (...), láttukra a gyerekek fantáziája magasan szárnyal, a komolykodó felnőtt pedig megint gyerekké lesz, ahogy felidéződnek a valaha átélt élmények. ”

„ Amikor még nagyon az elején vagy a dolgoknak, elvállalsz mindent, és sokáig mindent akarsz, de aztán eljön az idő is, amikor elkezdesz válogatni. ”

„ Odakinn nyugovóra készül a Nap, ezt orgiával óhajtja megünnepelni, csipkés-fodros felhőkből tépdes magának ágyruhát. Narancsszínű, pompakék, flaskózöld, vérpiros hátteret pingál a levonuláshoz. ”

„ Ha azt akarjuk, hogy az emberi élet ne legyen szürke és érdektelen, tudatosítanunk kell azt, hogy vannak dolgok, melyeknek értéke nem a hasznosságuktól függ. ”

„ Aki szelet vet, vihart arat. Vagy tájfunt. Ízlés szerint. ”

„ Az igazi magyar lecsó olyan, mint az Úristen: egy, mégis annyiféle, ahányan hisszük. ”

„ A Jóisten a piszkosszürke hétfői létben néha azért tesz engedményeket, ad vasárnapi naplementéket, ad hagymát és paprikát, badacsonyi kotyogó pintes üvegeket, ha van elég türelmesség bennünk, hogy meglássuk a csodát. ”

„ A remény elég hamar elkorhad, utána többnyire csak az összeszorított fogú rutin marad. Valami gyávaságból és megszokásból gyúrt galacsin, amit szinte öntudatlanul morzsolunk az ujjaink között. ”

„ Egyáltalán nem olyan egyszerű az emberek szokásait, vágyait és határvonalait időben és térben összehangolni. ”