„ Az elkövetkező napokon, heteken át a könyvei nem voltak többek, csak bútordarabok, a barátai csak emberek, akik valami elmosódott külvilágban éltek és járkáltak, ahonnan ő igyekezett megszökni - az a világ hideg volt, és metsző szelek fújdogáltak benne, ő pedig egy pillanatra belátott egy meleg házba, ahol tüzek lobogtak. ”

„ A magány oly bonyolult
és gazdag és léha,
és nyomorú, és bele kell
halni néha. ”

„ Magamban, lassan, gondolkodva járom
az elhagyatott, a puszta, néma tájat,
s szemem vigyáz, hogy arra most ne járjak,
hol a homokban emberé a lábnyom. ”

„ Még mindig jobb, ha párja van az embernek, mintha lakása van... ha már nem lehet mind a kettő. ”

„ Szeretnélek még egyszer látni,
Meggyógyítna egy pillanat.
Mit szenvedtem, feledni tudnám,
S még egyszer örömest feldulnám
Éretted ifjúságomat! ”

„ Visszalopnék én, ha tudnék, minden órát,
De nincs erőm, hogy kiálljak még egy próbát.
Néha rám tör még az összes szép emlék,
De nélküled mind elhagyott ajándék. ”

„ Van mindenféle szó. Szúró, sebző szavak, és simogató, gyógyító szavak is. (...) Hát ha a bajt szó okozta, akkor miért ne szerezhetne békét ugyancsak egy szó, egy másik? Csakhogy (...) nem találja azt a szót. Ha tudja is, hogy van ilyen, ugyan hol keresse? Még talán fűszál és bogár sincs annyi a világon, mint amennyi szó van. És ezek a szavak még színjátszóak is, mást jelentenek, aszerint, hogy ki mondja őket, kinek, mikor, miért. (...) Néha a saját kimondott szava köti gúzsba az embert. A szó uralkodik a gazdáján, ahelyett, hogy az ember uralkodna a szaván. ”

„ Egy embernek, aki nevet - nincs szüksége a beszédre. A nevetés: maga a szó, a beszéd. ”

„ Aki nem tud megbocsátani másoknak, az széttöri azt a hidat, amelyen neki is át kell futnia, ha a mennybe akar jutni; mert mindenkinek szüksége van a megbocsátásra. ”

„ A megbocsátás luxus, pedig életmódnak kellene lennie. ”

„ Elűzlek, mint a nap az égről
A fényes hajnalcsillagot -
Habár a fájdalom terhétől
Napestig összeroskadok. ”

„ Belső életünkben mindannyian egy kísértetszerű Robinson Crusoe életét éljük. Az emberek láthatják, hallhatják és lökdöshetik egymás testét, de gyógyíthatatlanul vakok és süketek egymás szellemi működései tekintetében. ”

„ Minden embernek van két válla, de Szöszinek három van; a jobb és bal vállán kívül van őneki egy lelki válla is, amit magában szokott rángatni, olyankor, amikor nemkívánatos dolog jut az eszébe. Miért van az, hogy az ember sokszor gondol olyasmire, amire pedig nem akar? Miért nem parancsolhat valaki a tulajdon fejének? Bosszantó és helytelen. Arra, hogy mit mond az ember, hogy mit árul el abból, amit magában gondol, többé-kevésbé tud ügyelni. De mennyivel egyszerűbb volna, ha már a gondolatainak is parancsolhatna. ”

„ Pünkösd... Fényedben élek,
teremtő égi LÉLEK. ”

„ Számomra szörnyen megalázó, hogy a földrajzi helyzetem behatárolja a lelkivilágomat. ”

„ Az összes szellemek, az összes lelkek, az összes teremtett egyszerű szubsztanciák mindig testtel vannak összekapcsolva. ”

„ Minden ingoványban van egy láthatatlan út. ”

„ Felépítette magának a reményt álmainak anyagából, mely persze törékeny kis remény lett, naponta több tucatszor darabokra hullott és elpárolgott (...), de azért mégiscsak remény volt. ”

„ Ahhoz, hogy beleszeressünk valakibe, legalább egy halvány reménysugárra van szükség, hogy esetleg viszonozza érzelmeinket. ”

„ Minden csak por és hamu... minden törékeny ábránd, és a gondoskodás híján, amely sosem tart örökké, nyomtalanul elenyészik. ”

„ Mi (...) fáradhatatlanul evezünk tovább, szemben az árral, mely szüntelen visszasodor bennünket a múltba. ”

„ Mindenki ismeri az emlékezés gyönyörét - a finom szenzációt, mellyel elfog a múlt és néha ismeretlen mámorba ringat. Zenei motívumoknak, dallamtöredékeknek jellemző szerepe van itt - hozzátapadnak az életmozzanatok tömegeihez, egész életszakaszokhoz; s ha felmerülnek, gyöngéd élvezet kíséretében mindent magukkal hozhatnak az öntudatba. Milyen zsibbasztó érdekességgel hat ránk egy-egy rég elfelejtett arc, ha újra feltűnik, hogy megragad minden illat, vagy akár bűz - ha a múlt egy letört darabját képes magával hozni! ”

„ A múltat nem hozhatjuk vissza, de megjeleníthetjük (...). Csak meg kell találnunk a módot ahhoz, hogy az öntudatlan lélekben feltorlódott emlékkincset felhasználhassuk, hogy elmúlt élete emlékeiből mindenki annyit és azt emelhesse öntudatába, amit akar. Valóra ébreszteni azt a különös és még tartalmatlan szólásmódot, mely úgy hangzik; hogy egy élet, magunké vagy másoké, nyitott könyvként hever előttünk. ”

„ Gyermekkorunk jelei ott maradnak életünk helyszínein, ahogy a virág illata is ott marad a szobában, amit díszített. ”

„ Az emberek többsége nem azért babonás, mert túl sok a képzelőereje, hanem mert azt sem tudja, hogy van neki. ”

„ A puszta képzelet bárkit megölhet. ”

„ A világ lehet fantazmagória és a létezés talán csak csupa álom, de ez az álom vagy fantazmagória számomra elég valóságos, ha az értelmet helyesen használva soha nem csap be minket. ”

„ Mivel az ember él - szerelmes lesz, megél örömöket és fájdalmakat. Ezt mind beleviheted a színészi játékba. A közönség pedig értékeli ezt, mert ugyanezeken a dolgokon - örömökön, fájdalmakon - megy keresztül. ”

„ Nem a mezőknek és nem a fáknak, hanem a szívnek kell virágba borulnia, hogy minden jobb legyen. ”

„ Az érzelem, amelyekkel nem ajándékozzuk meg felebarátainkat, kárba vesznek! Az érzelmek minél bőségesebben törnek felszínre, annál fergetegesebb erővel ragadnak magukkal. Minél inkább felszabadítod magadban a forrást, annál sodróbb lesz hullámverése. ”

„ Arra, hogy szeressék, minden embernek szüksége van. Majdnem annyira, mint a levegőre. ”

„ Soha nem lehet túlzottan szeretni. Lehet csalódni, lehet rosszul szeretni, de szeretetünk soha nem lehet elég. ”

„ A szeretet éppoly problémátlan, mint egy jármű. Csak az a kérdés: ki vezeti, ki utazik, és merre visz az út. ”

„ A boldogság olyan, mint a szeretet, amit szintén ki kell érdemelni. Az ember nem követelheti a boldogságot. ”

„ S ha nevetek vagy ajkamon kel ének,
teszem, mivel egyetlen menedék ez,
hogy elrejtsem szavát a szenvedésnek. ”