Legfrissebb idézetek

A szerelem tizenöt éves korban játék; a babákkal való játék szeretetének utolsó megnyilvánulása; a madárfióka szárnypróbálgatása, hogy kiröppenjen fészkéből, szemét azonban le nem venné anyjáról, aki a legközelebb eső fán hívogatja: az egyik éppannyit tud az igaz szerelemről, mint a másik a repülésről.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak a szerelemre érdemeseket szeretik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki téged hallott, az többé már nem hall meg mást!
Aki téged ismer, az benned látja a folytatást!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Legyek én neked az, a mi te nekem vagy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én vagyok az első nővéred,
egy darab földed vagyok,
mit virággal te ültettél be,
és most élek, virulok.
Kis tó van benne, mit te ástál,
és füves domb, két szép virágágy:
mind a tied, gyönyörködj bennük! -
Ha fekszem, mint most, veled együtt,
szívem tele tiszta örömmel,
minden ízem tele gyönyörrel -
mint mustot, iszom leheleted,
hallom szavad s feléledek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szaladnék feléd, akár egy kisgyerek.
Megfognálak, megmondanám: megkerestelek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Takarj be engem
Meleggel boldogsággal
Nekem ez elég.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,
Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék, áruld el nekem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem érek többet nélküled a holdnál, amely az égbolt éji útjain csak a leszállt nap fényét veri vissza.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Álmodik a Vágy
szép napot és éjszakát
Hold vigyázzon Rád.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincsen hétmérföldes csizmám,
nincsen varázsköpenyem,
S hogy holnap is még veled leszek,
sajnos nem ígérhetem.
De ha eltűnne az arcodról
az a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Íme a legnagyobb titok amiről senki sem tud! Íme a gyökerek gyökere, a rügyek eredője és az életnek nevezett fa alapja, mely magasabbra nő, mint lélek vagy szellem elrejteni képes! Íme a csoda, mely szétválasztja a csillagokat! A szíved az enyém, szívemben lesz nyugvóhelye!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Rád borulnék ősszel, takaró avarral
És ha tél lehetnék, behavaználak.
Beléd olvadhatnék nyíló szép tavasszal
Forró nyár, ha lennék, beragyognálak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kezemet nyújtom, kérlek, ismerj fel,
Értsd meg, amit mondok, kérlek, fogadj el.
Ha nálad lesz egy kérdés, nálam biztos lesz egy válasz,
Ha választanod kell, kérlek, engem válassz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

S mert szív, felezve, alig-alig élhet,
én egész szívemet átadtam néked;
így maradok, mint ismersz,
egyre csonkább.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Melléd simulok, elmesélem:
butaság volt az elmenésem,
de jó volt a távol.
ott égett belém: hiányzol.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Te vagy a zene a néma csend után,
Te vagy nekem a május délután.
Te vagy a sziget az élet tengerén,
Te vagy nekem a perc, mit vártam én!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha százszor születnék, akkor sem lennék boldogabb,
Ha százszor születnék, akkor is félnék néhanap,
De ha százszor születnék, akkor az idő lenne a cinkosom,
Ha százszor szeretnék, nem kéne folyton-folyton játszanom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Adj helyet magad mellett,
Az ablakhoz én is odaférjek.
Meztelen válladhoz érjen a vállam,
Engedd, hogy megkívánjam!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Végtelenül, kimondhatatlanul, halálosan szeretném magát még egyszer látni egypár pillanatra. Okát sem tudnám megmondani, miért - mondanivalóm nincs semmi, csak egyszerűen látni óhajtanám egy-két percig, és menni tovább újból. Talán nyugodtabban mennék...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A világ tele volt új lehetőségekkel, de nem tudtam gondolkodni, még levegőt sem venni, úgy vártam, hogy visszatérjen. Mert mindent ő jelentett.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Rólad beszél az este, a szél
A beálló csönd, a hajnal, az éj,
Az ima, az álom és minden szavam,
Várlak haza, ajtóm nyitva van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bármennyire is fontos a lélegzetvétel, nem ad élményt, nem ad örömet az embernek. (...) Legtöbben nemcsak nyugalmat akarunk, de vágyunk arra a múlékony, bolydult állapotra, arra a zaklatott boldogságra, aminek szerelem a neve.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A hazájokat szerető népek halhatatlanok. Élni fognak azok, midőn már nem léteznek is és példáikon utókorok lelkesülnek. Az ő emlékezetök egy nemes sugárt bocsát a késő maradékok lelkébe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A viszonzatlan szerelem a magány leghűségesebb barátja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha az elválás ilyen iszonyú kín, jobb lett volna, ha sosem találkozunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A család mint intézmény nem egyszerű tükörfelület, átszűri és saját logikájába illeszti a történeti-társadalmi változásokat, miközben maga is folyamatosan alakul és alkalmazkodik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A családokon belüli kisebb fordulatok többsége az élet természetes antropológiai eseményeihez kötődik: az ismerkedésekhez, a szerelemhez, az esküvőhöz, a születésekhez, a betegségekhez, balesetekhez, halálozásokhoz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A tágabb család a távolságok és a szeparáltság következtében szimbolikus családként működve olyan állandóan változó családképet közvetít, mely a megjelenített életpályákon, életmódokon, mintákon át a társadalmi környezetre, a családi ás az egyéni jellegzetességekre egyaránt reflektáló bonyolult rendszert hoz létre.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem tudom, szerintem a férfiak romantikusabbak, mint a nők. Amikor mi megnősülünk, egyetlen lánnyal tesszük. Sok idő eltelik, amíg megismerjük a lányt, és arra gondolunk, hogy idióták lennénk nem elvenni ezt a tökéletes lányt. De úgy tűnik, a lányok, amikor odaérnek, hogy választaniuk kell, a legjobb lehetőséget választják. Ismerek olyan lányokat, akik férjhez mennek, mert a fiúnak jó állása van. Az egész életüket elszórják, keresvén a fehér lovon érkező herceget, de a végén ahhoz mennek hozzá, amelyiknek jó állása van, és aki mellettük lesz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A házasságkötések jobbára azonos társadalmi csoportból vagy közeli társadalmi csoportok között köttetnek, és gyakran státusmegtartó vagy (...) státus-visszaállító funkciójuk van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nyelv pontosan felfedi, mit gondolunk az egyedülálló nőkről - mindent elárul az "agglegény" és a "vénlány" közti különbségről. Az agglegények méltóságteljesek. A vénlányoknak viszont bele kell húzniuk, mégpedig gyorsan. A piaci kereslet elárulja a nő értékét: ha egyedülálló, bizonyára nem kell senkinek - akármennyi ideig is tart ez az állapot -, tehát kevésbé kívánatos.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mióta azonos a feminizmus a buddhizmussal? Attól, hogy nő vagyok, mi a fenének kellene mindenkihez kedvesnek lennem? És miért kellene a nőknek különösen ügyelniük arra, hogy mindenekfelett "kedvesek" legyenek egymással, és "támogassák" egymást? Őszintén logikátlannak találom ezt a "nővériség"-elképzelést. Senkinek sem adok automatikusan 20 százalék "genitális egyezés alapú bónuszt", csak mert ő is melltartót hord.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nőknek sokkal jobban meg kell dolgozniuk az elismerésért. Nagyon dühít, hogy a nők nem jutnak egyenlő esélyekhez, ahogy pénzhez sem, mert a férfiak a pénz révén veszik kézbe az irányítást, a férfiak a pénzzel határozzák meg az értékeinket, hogy mi a szexi és mi nőies.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy csúnya nő könnyebben kacérkodik, mint a szép; az ingerli a férfiakat, ez várja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás