„ Szerelemmel múlik az idő, idővel a szerelem.
Úgy látszik, tényleg igaz, nekem is ez lett a végzetem.
Én nem akartam, hogy ez legyen, kérlek, ne haragudj érte,
Az érzéseim irányítani nem tudom, a szívem lépett félre. ”

„ Nem felejtem el az együtt formált terveket,
A csókkal töltött forró perceket.
Nem felejtem el, hogy egyszer elhittem neked,
Hogy nem lesz május többé nélküled. ”

„ Ha arcomra nézel, üvölt róla a fájdalom,
Mert akit szeretek, soha többé nem láthatom.
Lelkemen áthatol egy érzés és átkarol a magány,
Kivel örökké együtt leszel, nem én vagyok az a lány. ”

„ Elképzeltem egy világot, melynek részese voltál,
Aki benne vár engem, az nem te vagy most már.
Neked adtam a szívem, de te eldobtál magadtól,
Legbelül rég féltem minden egyes szavadtól. ”

„ Megélni nehezebb, mint beszélni róla,
Elfogynak a kedves szavak, ha itt az óra.
Nincs mosoly, csak harag,
Egy hosszúra nyúló múló pillanat, ami a fejben benn ragad.
Ha elhagy a szeretet, sohse nem gyógyul be a seb. ”

„ Ellök magától, lehetek bárhol,
Bármi is történt, ő engem vádol.
Hisz kését szívembe szúrja újra,
Majd útnak indul, dalát dúdolva.
Kézen fogva egy másik lánnyal,
Az enyém a mélyben, az ő lelke szárnyal. ”

„ Holnap hajnalig ébren őrizzük álmunk,
Holnap hajnalig mindent rendben találunk.
Érintsd meg a lelkem még egyszer,
Érintsd meg, és aztán engedj el!
Holnap hajnalig őszintén ölelj még...! ”

„ Én kölcsönadtam játszani,
Te meg elhagytad a szívem,
Sajnálom, de egy kis időre,
Most jobb, ha elteszem. ”

„ Vártam, hogy megmaradsz,
Nyeltem a sok panaszt,
Jónak már nyoma sincs,
Magas lett a fal, ”

„ Nem az idő az, ami átlépett rajtad,
észre sem vetted, hogy elveszett
egy haszontalan kis apróság,
ami nélkül élni nem lehet. ”

„ Gondolsz-e rám,
amikor magányom nem érdekel?
Gondolsz-e rám,
amikor messze jársz már,
s valaki másra vársz talán? ”

„ Bár közel vagyunk egymáshoz,
úgy érezzük, mérföldek választanak el. ”

„ Szerelem, szenvedély,
Sírni mindig van miért.
A végén persze győz a jó,
A gonosz megfizet mindenért. ”

„ Mindent máshogy látsz,
mindig máshol jársz,
mint én.
Az utunk eltűnt rég,
az összes emlék szép,
a miénk.
De minden perc, mit éltem
veled, tudd, már részem,
a miénk.
A mosoly rajtad még
pont olyan, mint rég,
csak már nem az enyém. ”

„ Mint egy eltérített járat,
amin bomba robban,
úgy öltél meg bennem minden vágyat,
semmi nem fájt ennél jobban. ”

„ Ki nyitott szemmel és vaksötétben él
Ki a múltban jár és a mában lenni fél
Annyira szeretett, hogy minden érzést otthagyott
Nem tud már miből adni, talán végleg elfogyott. ”

„ Túl közel vagy, már nem veszlek észre. ”

„ Bennem többet ne nézd magad,
Medencém alján törött tükör.
Mondják, hogy a lélek halvány,
De hogy szív alakú - ugyan mitől? ”

„ De miért van, hogy tényleg itt vagy,
És mégis érzem, hogy hiányzik a szikra.
Volt már, hogy jobban fáztam, ha átöleltél is, másra vágytam. ”

„ Hamvadó cigarettavég ül a hamutálcán, s csendben végigég.
Kis cigaretta, te hidd nekem el, hogy engem is csak égve dobtak el. ”

„ Nincs pokol alattunk,
Fölöttünk csak az ég,
Képzeld el az összes embert,
Ahogy csak a mának él. ”

„ Nincs rózsa, mi érted nyílna...
Nincs tövis, mi vérem ontaná...
Nincs szó, mit szívem írna...
Minden álmom s tündérem szabad már. ”

„ Emléked sivatag,
S már templomod romokban áll.
Rongyba öltöztek vágyaim,
Nincs pillanat, mi bánthatna már. ”

„ Halott ez a szerelem,
Hiszen új virágot nem hajt
Szíved csak havat hint,
Néma búcsút, keserű kínt. ”

„ Miért ő vigyázhat rád
És bízhat benned, bárhol jársz?
Miért pont ő bújhat jó közel?
Miért engem árulsz el, és bennem nem hiszel? ”

„ Bárhol jársz, bármerre mész, vigyázzon rád a szél,
Szíved álmodja még, hogy hol van a helyed. ”

„ Megváltoztunk, nincs vissza út, csak álom volt
Felébredtem, most már tudom, nem rólunk szólt. ”

„ Maradt bor, maradt némi kenyér
Álmot gyújt a gyertyaláng
Aludj az ágyban, a földön majd én
Csak kívánj jó éjszakát! ”

„ Mintha minden perc, mintha minden nap
Örökké tartana, csak még többet érne,
Most mintha érezném,
Pont mintha itt lennék,
És mintha elhinném, soha nem lehet vége. ”

„ Nem látom a tüzet a szádon, és a füstöt sem úgy fújod most rám, mint rég,
Vedd könnyen, ha lenne könnyem, én biztos, hogy miattunk soha nem sírnék. ”

„ Az idő, a hely a tiéd, ha kéred,
csak más a szándék, de tudom, hogy érted,
az erő, az ész, a hang és a kép
benned éljen tovább, ha már nem leszek én. ”

„ Álmodj tovább,
Láss meg minden pici csodát,
Élj úgy a perceken át,
Hogy egy nap a világ. ”

„ Egy páratlan páros voltunk mi ketten,
Két gyönyörű félhang egy kottafüzetben. ”

„ Mert a világ, az egy összetört kép
És a vonal, ami mentén összetörték
Az kettőnk között húzódik éppen
És, bár már átmentek néhányan, próbaképpen
Igazából nem megy át semmi ott
És abban ne reménykedj, hogy pont nekünk menni fog. ”

„ Nem izgat az, hogy mi lesz holnap,
Csak a pillanat az, ami kifordíthat,
Létezem és élvezem, így szép. ”