Legfrissebb idézetek

A vérontás csak vérontást szül, abból pedig még jó soha senkinek nem származott.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt mondják, a háború nem megoldás. De néha csak egy csatával tartható fenn a béke.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Rettegő kétség és félelem, kimondhatatlan fohászok, aggodalmak, bánatok követték az ezredet. Ez volt a nők háborús adója. Mert a háború mindenkit megadóztat, a férfiaktól a vérüket veszi el, a nőktől a könnyüket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megvívjuk a csatát, aztán megpihenünk. Élve vagy halva, de megpihenünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A háborúban pedig, ha közel kerülünk az eseményekhez, egy dolgot biztosan megtanulunk: nincs olyan, amit az egyik ember meg ne tette a másikkal azért, hogy életben maradjon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Régen, a sötétség századaiban, (...) néhány ember mérkőzött meg a százezrekért. Ma milliók mozdulnak meg néhány intrikus intésére. A világosság százada kiirtotta a háborúkból a lovagiasságot és hitet; méltatlannak találván az eszményesített háborút: háborúsította az eszményeket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Önök az emberiség boldogságáért harcolnak, ám az embert bizony sokszor elfelejtik, az ember sokszor elvész a sorok között. Ne szakítsák el a forradalmat az embertől, ne csináljanak belőle holmi spekulatív filozófiát, mert a filozófia, az, kérem csak füst, gyönyörűen gomolyog, de hamar elszáll...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy ügyes kardvágás minden pajzsnál jobb védelem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Láttam nevetést szörnyű helyeken,
égi jelenést szétlőtt tereken,
mennyi zokogást, féltve ölelést,
ott voltunk, te meg én.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valahol messze, messze a látható események előtt kezdődik a háború; természetesen az emberek lelkében kezdődik, s mire hadszíntér lesz belőle, halottakkal és ágyúkkal, füstölgő házromokkal, addig az emberek lélekben már belenyugodtak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A háború úgy kezdődik, hogy az emberek, mindenütt a világon, szobákban ülnek, napi gondjaikról, becsvágyaikról beszélnek, s aztán egyszerre kiejti valaki ezt a szót: "háború" - s akkor nem hallgatnak el, nem merednek maguk elé szótlan iszonyattal, hanem minden hangnemben, természetes hangsúlyozással felelik: "háború" - s arról beszélnek, lehetséges-e, s mikor, s milyen mértékben? Így kezdődik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akinek rejtegetnivalója van, nem engedheti meg magának, hogy beszéljen. A fiúk a katonai hírszerzésnél jól tudták ezt a háborúban. Ha elfognak: mondd meg a nevedet, a rangodat, a számodat, de semmi mást. Aki hamis információval próbál szolgálni, szinte mindig elcsúszik egy banánhéjon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A katonához jobban illik, hogy meghaljon a csatában, semmint futással meneküljön; ez nekem annyira meggyőződésem, hogy ha mostanság valaki lehetetlent ajánlana, s lehetővé tenné a választást, mégiscsak azt választanám, hogy jelen voltam legyen ama dicsőséges eseménynél, nem pedig, hogy minden tagom ép maradt volna, de ne mondhassam el, hogy e csata részese voltam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A sebek a katonák arcán s mellén vezércsillagok, és másoknak utat mutatnak a dicsőség s a megérdemelt kitüntetés vágya felé!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A példabeszéd azt tartja (...), hogy a jó szerencsének serénység az anyja, s csakugyan sok fontos ügyben azt is mutatta a tapasztalás, hogy aki serényen látott hozzá, még a kétes dolgokban is sikeresen végzett. Ez az igazság azonban semmiben sem valósul meg inkább, mint a hadviselésben, ahol a gyorsaság és fürgeség megelőzi az ellenség intézkedését, s hamarább megszerzi a győzelmet, semmint az ellenfél még csak gondolna is védelemre.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az elrettentés csak akkor hatékony, ha az ellenség tisztában van vele, mit fogunk tenni egy támadás esetén.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A gyávaság erkölcsileg többet rombol, mint egy vesztes háború. A gyáva végül teljesen elpusztul, önmagát pusztítja el. A vesztes háborúból, ha a gerinc nem törött el, új, győztes nemzedékek születhetnek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A bölcs háború önellentmondás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Rohamra nem mennek maguktól az emberek. Rohamra mások kényszerítik őket, és ők, mert gyávák, mennek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A háborúban a technika és a hátország megszervezése lett a legfontosabb. A katonától csak azt kívánták, hogy makacsul és engedelmesen haljon meg ott, azon a helyen, amelyet a térképen kijelöltek a számára.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az az elképzelés, hogy a háború néhány bravúros lovasroham, remekül kivágott menetelések, katonák és tisztek hőstetteinek sorozata, menthetetlenül elavult.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én a magam részéről szívesebben üldözném az ellenséget feleannyi katonával, mint futnék előle kétszer annyival.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A háborúban nem az ágyútüzet a legnehezebb elviselni, nem a fegyvereket, hanem a gondolatokat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember valójában kannibál maradt, csak kifinomultak az eszközei.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kezdjük azon, drága gyermekem, hogy meghatározzuk a háború célját: leigázni a gyengébbet és alávetni a győztes akaratának. Az ily módon elért eredmények természetesen nem lehetnek tartósak, mint ahogy sohasem tartós az, ami fenyegetés avagy erőszak útján éretik el.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Talán többféle módon lehet bátornak lenni. Tudtad, hogy a franciáknak vannak a legjobb postagalambjaik? Ők megváltoztathatják a háborút, azzal, hogy az üzeneteik célba érnek. Elengedik őket a fronton és hazaküldik őket. Mindössze ennyit tudnak. De hogy hazajussanak, át kell repülniük a háború felett. El tudod ezt képzelni, milyen szörnyű lehet? Átrepülni annyi fájdalom és kegyetlenség felett, és tudni, hogy soha nem nézhetsz lefelé. Csakis előre nézhetsz, különben soha sem jutsz haza. Kérdem én, mi lehet ennél bátrabb?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hisz olyan kevés kell az embernek a háborúban! Ha csak egy kissé távolabb kerül az ember a haláltól, ha pihen egyet, kialussza magát, becsületesen jóllakik, kap hazulról levelet, ráérősen elcigarettázgat a bajtársaival - máris megvan az ideig-óráig tartó katonaöröm.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A háború olyan, mint valami meredek helyre való felkapaszkodás: a győzelem ott van a csúcson, így hát ők csak mennek, nem elmélkednek hiába az út elkerülhetetlen nehézségeiről, nem okoskodnak ravaszul. Tulajdon érzéseik háttérbe szorulnak, most az a fő, hogy elérjék a csúcsot bármi áron is! Meg-megcsúsznak, lezuhannak, elesnek, de megint felállnak, és mennek tovább. Az ördög se tudná megállítani őket! Beszakad a körmük, majdhogy el nem véreznek, de beveszik azt a magaslatot. Ha négykézláb is, de felmásznak a csúcsra!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ellenséget ütközet előtt a szívében kell megsebezni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az a hadvezér a szerencsés (...), aki kásával és lapáttal hadakozik, aki makacs és óvatos... Ha a katona hisz a vezérében és ha a katona jóllakott: bátran hadakozik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A vereség kór, amire a győzelem az orvosság.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A háború első szabálya (...): soha ne teljesítsd az ellenség vágyát!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az öregek szörnyű dolgokat mesélnek a háborúról, de hát visszajöttek, különben nem mesélhetnének, ami azt bizonyítja, hogy az ember ép bőrrel is megmenekülhet a háborúból, és csak a pecheseket ölik meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden háborúnak véget kell érnie, és az életben maradt győztesek és legyőzöttek szükségképpen megegyeznek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy katona mindig parancsokat követ, de egy harcos csak a szívét követi.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás