Legfrissebb idézetek

Ha én lennék a szerelmed,
Sok szerencsét hozzám.
Ígérem, nem leszel hibás,
De sok múlik majd a kémián.
Én már elterveztem mindent,
Egy életre elég a dolgunk.
Ígérem, nem lesz sok időnk
Egyedül lenni, úgy már voltunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Annyira szeretem, hogy néha már fáj. Féltem őt az ellenségeinktől, az éhes férfiszemektől, a féltékeny nőktől, a veszélyes helyzetektől és időnként önmagától. Olyan ő nekem, mint valami törékeny kincs, amit legszívesebben elrejtenék a világ elől, noha tudom, hogy akkor fényét vesztené.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem azért vagyok veled, mert muszáj, vagy mert nálad ragadtam, hanem mert inkább veled vagyok, mint bárki mással.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szerelmessé tettél,
Nem én tehettem róla,
Vágyat ébresztettél,
S végig tudtál róla.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bármikor meghalnék érted. De érted élni nem tudnék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Te vagy a másik felem. A kristálytiszta levegő, amely körülvesz és élettel tölti meg a testemet. A csillagok és az ezüstös holdfény az éjszakában, amely nélkül komor lenne a világ. A bársonyos víz, ami úgy simogatja minden porcikámat, mint ereimben sebesen rohanó vér, ami felforr, ha a közelembe érsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha azt akarod hallani, hogy meghalnék-e érted (...), akkor valószínűleg igen. És semmi kétség, hogy ölnék is érted. Gondolkodás nélkül. Én nem álomvilágban élek és te nem álomkép vagy, hanem az a nő, akitől helyreállt az életem rendje.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyetlen nyelvben sincsenek olyan szavak, amelyek megfelelőképp ki tudnák fejezni, mit érzek irántad. Az életem általad és veled nyert értelmet. Szürke világom általad vált színessé. (...) Általad és veled a szívem nemcsak dobog, hanem énekel és ujjong.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Titkosan szeretlek, ahogy a bűnös dolgokat; akár a lélek az árnyat...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szerelmes vagyok beléd, és nem fogom megtagadni magamtól az igazmondás egyszerű örömét. Szerelmes vagyok beléd, noha tudom, hogy a szerelem csak egy kiáltás az űrbe, a feledés elkerülhetetlen, valamennyien halálra vagyunk ítélve, és eljön a nap, amikor minden munkánk porrá válik, azt is tudom, hogy a Nap elnyeli az egyetlen földünket, de azért szerelmes vagyok beléd.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szerelmes vagyok a szomorú szemeidbe, és minden vágyam, hogy felvidítsalak, és lehet, hogy akkor, ha vidámabb szemed volna, kiszeretnék belőled, ettől újra szomorú volnál, s újra beléd szeretnék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha akarnám, talán meg tudnám számolni az összes csillagot, hogy eltereljem a figyelmemet, de ahhoz egy egész világegyetem sem lenne elég, hogy megfeledkezzem a lányról, aki mellettem fekszik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hogy honnan tudom, hogy te engemet?
hát tudod úgy alakultak a felhők
hogy összeszerelmezték az egemet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha írok neked smst
azt fullkomolyan veszem
töprengek egy évig
aztán kitörölgetem
a szóközt és a pontokat
a mondatok végéről
lecsípem a szmájlijelet
egy szóvicc széléről
hogy pont kilenc karakter
maradjon még hátra
és a legesleglényegesebb
szót hagyom utoljára...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hiányzik az a hülye
fejed igen ez a csapdád
amibe úgy tűnik totál beleestem:
hogy a te arcodat látom
mindegyik felesben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én most beléd tudnék szeretni, és mindenemet neked adnám (...). Te csak zenét kérsz tőlem, de én sokkal több vagyok, mint hittem, és úgy szeretném megosztani valakivel azt a sok mindent, amit csak most értettem meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ő az első szerelmed. Én az utolsó szándékozom lenni, bármeddig is kell várnom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Alig kaptam levegőt, egész lényem meghajolt szépsége előtt. Szeméből őszinteség sugárzott, mosolya lecsillapította a bennem lévő nyugtalanságot. Finom vonásainak láttán meg akartam őt védeni saját magamtól. Egy pillanatra gyengédséget éreztem közöttünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elébed állok kézzel-mellel,
Hogy megvédjelek magam ellen,
S a vége az, hogy idehúzlak.
A vége az, hogy összezúzlak.
A kezemen itt érzem ajkad,
Az ajkamat ott érzem rajtad -
Rossz óra volt, amelybe` lettél,
Amikor énnekem születtél.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Te egymagadban minden voltál,
mert szívvel szívemig hajoltál,
a te hűséged mindent pótolt,
melletted még a rossz is jó volt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ma este hazafelé menet belefutottam egy utcai balhéba. Egy kocsma előtt két férfi dulakodott, többen részegen buzdították őket. (...) És én mindeközben csak egyetlen dologra tudtam gondolni: arra, hogyan ível felfelé a szád sarka, amikor elmosolyodsz. És az a hihetetlen érzésem támadt, hogy abban a pillanatban te is éppen rám gondolsz. Tudom, hogy ez különösen hangzik. Talán a színházra gondoltál, vagy a gazdasági válságra, vagy arra, hogy vegyél-e pár új függönyt. De ennek az őrült életképnek a kellős közepén hirtelen rájöttem, hogy ha van valakid, aki megért, aki vágyik rád, aki önmagad javított kiadását látja benned - ez a legcsodálatosabb ajándék. És még ha nem is vagyunk együtt, a puszta tudat, hogy számodra én vagyok az a valaki, az egész életet jelenti nekem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Soha nem tudtak más szavai úgy ütni, mint a te szavaid. Hogy tudott fájni minden ékezet, minden magánhangzó, mind megütött és bántott, és mégis, úgy szerettem őket, annyira, ahogy téged.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak higgyen az erényben, de áldozza föl nekem e hitét, borzadjon el bűneitől, de mégse legyen megállása; vegye űzőbe az ezerarcú rémület, de ne tudjon menedékre lelni, sem rajtuk úrrá lenni, csak az én ölelő karjaim között. Akkor aztán, nem bánom, ha azt mondja: - "Imádlak!", mert az összes asszonyok közül neki egyedül lesz joga ezt mondani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A "csalfa" szó mindig édes zene volt fülemnek; mi asszonyok a "szívtelen" után ezt szeretjük a legjobban hallani, kiérdemelni pedig még könnyebb, mint amazt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindent szeretek benne, és én nem mondom ezt könnyen. Egész életemben csak színleltem a szerelmet. Azt hittem, csak az idióták hiszik, hogy így éreznek, de ez a nő örökre rabul ejtette a szívemet, és ha akarnék, se menekülhetnék. Elsöprő volt és megalázó, néha még fájdalmas is, de akkora szükségem van rá, mint a levegőre. Reménytelenül, visszafordíthatatlanul beleszerettem. Jobban, mint hinné.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akármi is történjen, soha nem akarom elfelejteni, milyen érzés vele lenni. Az érintését, az ízét, még az illatát is olyan mélyen a lelkembe akartam égetni, hogy senki, senki ne vehesse el tőlem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elég nekem, hogy egyszer ellophattam az arcod,
mint az ég tüzeit, s más nőknek adtam át,
hogy testem és álmom csapzottságában ott vagy,
mint földbe süllyedt szobrok, cserépre égetett legendák.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mit meg nem adnék érted... Neked. Házat, autót, ékszereket, utazásokat, a csillagokat az égről. Mindent, amit szemed megkíván... És valóban. Érted, neked nem ezeket adnám. Csak egy "valamit". Amit nem a szemed kíván, hanem a szíved. A szívemet. Magamat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hirdettem: van utam külön
a világ zavarában s örömében,
de gyöngeségem most elárult,
s nem élhetek, csak arcod közelében.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egész felnőtt életemben igyekeztem elkerülni minden szélsőséges érzelmet. De te... olyan érzéseket hozol ki belőlem, amelyek teljesen idegenek tőlem. Nagyon... összezavar. Szeretem, ha a kezemben van az irányítás, ha veled vagyok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amit irántad érzek, az feltétel nélküli. Nem ítéllek el. Nem veszítem el a türelmemet. Nem büntetlek meg. Csak szeretlek. Ennyi az egész. Világos és egyszerű.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amíg veled össze nem hozott a sors, hiába éltem. Rideg és örömtelen volt a világ, és szívem, amelyben tágas hely volt sok vendég számára, rideg és magányos maradt a házi tűzhely melege nélkül. Nagy szükségem volt rá, és nem látszott elérhetetlen álomnak, hogy az az egyszerű öröm, amiből mindenkinek kijut, amit az egész emberiség élvez szerte a világon, hozzám is elérjen valamilyen formában. Ha öreg, rút és torz vagyok is. Ezért vontalak a szívemre (...), ezért zártalak oda be, és azt hittem, meg tudsz melegedni a tűznél, amit te gyújtottál benne.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha, és különösen most, éjszaka, úgy érzem, hogy nem bírok tovább élni, mert megérintetted az énem legbelső részét, felrobbantottad az eddigi életemet, már nem az vagyok, aki vagyok, hanem te vagyok, tied vagyok, általad vagyok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tompán, mint a fájdalmat homlokom ráncaival,
mit elsimít a kezed, úgy szeretlek.
Úgy összecsiszolódva, mintha egyszer már együtt
megöregedtünk volna, úgy szeretlek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt hiszem, előbb-utóbb mindenkivel megtörténik ez, de akkor viszont hirtelen jön. Az ember egyáltalán nem azt gondolja, amit korábban elképzelt: "Talán ez a nekem való lány... Talán ez az a lány, aki az enyém lesz." Én legalábbis nem így éreztem. Nem tudtam, hogy hirtelen fog rám törni. És hogy azt fogom mondani: "Ez az a lány, akihez tartozom. Az övé vagyok mindenestül és örökre szólóan őhozzá tartozom." Nem. Nem is álmodtam volna, hogy ilyen lesz!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás