Legfrissebb idézetek

Azt hívják szerelemnek, amikor az ember fenntartás nélkül és nem múló kíváncsisággal figyeli egy másik ember kibontakozását, csak ámul, és hálát ad a Teremtőnek, hogy ilyen lények is élnek a földön.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szerelmes vagy. Ne tagadd, és ne is szégyelld. Én is tudom, hogy mi a szerelem. A reménytelen szerelem. Egyetlen orvosság van ellene. A munka. Akár fizikai, akár szellemi, mindegy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Átöleltem, s megállani tűnt
szívverése; szeretném
megáldani boldog helyünk
az árpaföldi mezsgyén!
Holdról, csillagokról soha
nem hullt a földre szebb fény!
Két szív ád, boldog éjszaka
az árpaföldi mezsgyén.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem jobb gyönyörre kelni fel,
Mint űzni éjen át?
S nappal az ifjú, hév gyönyör
Tán szégyellné magát?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem mi választjuk meg a szerelmet. És sosem úgy zajlik, ahogy kéne.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Furcsa érzés, amikor a férfi olyat kér, amit a nő csak azért tesz meg, hogy a másik kedvében járjon, vagy mert remél cserébe valamit. Pénzt, előrejutást a ranglétrán, az idealisták és széplelkű naivák pedig egyszerűen csak szerelmet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ránézett, s nem látott egyebet. Ilyen a szerelem: az embert pár pillanatra elragadják gondolatai; a szeretett nő megérkezik, s rögtön elenyészik minden, ami nem rá vonatkozik, s tán nem is sejti, hogy néha egész világot töröl ki belőlünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelemnek számtalan formája létezett, és mindent le tudott győzni. Ettől volt végtelen. És örök. Ez adott neki erőt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Pár napra újra igazán egymáséi voltunk, összetartoztunk. Én hiába érzem úgy, hogy ő az én emberem, és ő néha még úgy is viselkedik, mintha az lenne, de újra meg újra szembesülök vele, hogy ez így nem igaz. Meddig megy még ez a libikókajáték? Nekem az a természetes, hogy vele vagyok, hogy vele mindent meg tudok beszélni, mint ahogy természetes, ahogy a saját arcom látom a tükörben. 

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelemhez vezető út nagyon nehéz. (...) Mert ez az út vagy az égbe röpít, vagy a pokolba taszít.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem nem nagy, és nem is kicsi; egyszerűen csak szerelem. Egy érzést nem lehet úgy mérni, mint egy útszakaszt. Aki ezt teszi, elkezd összehasonlításokat tenni a másoktól hallottakkal, vagy pedig azzal, aminek elképzelése szerint történnie kellene vele. Így mindig egy történet után fog loholni, ahelyett hogy a saját útját járná.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha szeretünk valakit, megbocsátunk neki minden kis ostoba őrültséget, amit tesz, mert a szerelem mélység, és néha ugrani kell. Nem igaz?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Klingsor a bűvös szemüveg segítségével átlátott a takarón, az ingen, a bőrön, bele Lancelot testébe, és figyelemmel kísérhette a kis életszellemek pajzán játékait, amint a vérerek labirintusain kergették egymást fel-alá. Sokáig tartott, amíg a Szerelmet megtalálta közöttük. De végre rálelt: ott ült a Szerelem lovagló helyzetben Lancelot hátgerincén, és egy kicsi tollseprűvel csiklandozta. Azután elunta ezt a játékot, ügyesen bebújt a tüdő lebernyegei közé, és összeszorította a lovag szívét. De ezt is régi tréfának találhatta, mert beült az aortába, és a vérfolyamon felszállíttatta magát az agyba. Itt egy ideig babrált a finom tekervények között, kivett mindenfélét a fiókokból, meg visszatette, azután belezavarodott a vonalkák rendszerébe, ásított egyet és Lancelot száján át kiugrott az ágyra. Leült az ágy szélére lábát lóbálva és kis tükörben nézegette magát, mert a Szerelem nagyon hiú. Pedig nem volt szép a Szerelem: sovány volt és sápadt, nyugtalan és idomtalan, és a sok erőlködéstől kidagadtak az erei. De ő nem látta, hogy milyen csúnya, mert köztudomású, hogy a Szerelem vak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha maga elé nyújtaná a karját az asztal fölött, és ha én is kinyújtanám a karom, elérné a kezem a kezét, a keze az én kezemet. (...) Beszűkült, mintha hurok szorulna rá, szinte bedagadt egyszerre a torkom. Szeretem ezt a lányt, fulladtan, kötözötten, megbabonázottan szeretem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha féltékenyek vagyunk valakire, tudnunk kell, hogy ez valójában nem szerelem. Ilyenkor csupán egyfajta játékot játszunk, a szeretet álcája mögé rejtjük a szexet. A szerelem ilyenkor csupán üres szó - a valóság pedig maga a szex.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Látni akarom az arcát. Közelről látni. (...) Ezt a lányt akarom látni, nézni, bámulni addig, ameddig itt van a közelemben ugyanabban a térben, mint én. Le nem venni róla a szemem, ameddig csak nézhetem. Ameddig el nem tűnik megint.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sokszor eltűnődtem, hogy mi is van azon az arcon, amely engem így elbűvölt? Részekre szedtem gondolatban: hát hús, bőr, bőr - semmi. Aki először tekint rá, nem marad rajta a tekintete. Hanem ha a szavát hallja, azt a különös zenés hangot, az már megfogja. Abban a pillanatban széppé válik az az arc s női teremtés. S azontúl ha hallgat is, szép marad, a szépségnek csodája marad. (...) Aztán ha nem is jártas a tudományokban, lám a galamb sem ismeri az ábécét, mégis kedves. Galambot ha fogunk, meg nem állhatjuk, hogy meg ne csókoljuk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Reménytelen szerelembe kevesebben rokkannak meg, mint sikeresbe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kell, kell, kell ez a lassan ölő, gyógyító fájás, kell ez az érvágó, pengefinom kín, kell ez a sok metsző méregkristály a megmart hátam égő bőrének, a párás pórusaimnak. Befalazva dobol, ver, ver félre a kerge szívem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem az egyetlen hasznos és működő illúzió.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt szokták mondani, hogy a szerelem vak, de ez nem igaz - a szerelemnek éles a szeme és kitűnő a hallása. Többet lát és hall, mint amennyit az ember látni és hallani szeretne.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Szeretnélek megérteni.
- Hagyj föl vele, barátom. (...) Engem csak szeretni kell, gondolkozás nélkül, mint ahogy én szeretlek téged. Annak nem jó vége lesz, kisfiú, ha mink gondolkozni kezdünk egymáson.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Most, hogy ismerem a szerelmet, alkalmazkodni fogok mindenhez, ami vár rám. Hajlékony leszek, mint a szél, és mindent bátran fogok elviselni. (...) Az életnek minden esetben igaza van. A szívem nyitott, mint az ég.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A bensőségességben egymásba olvadunk, és a láthatatlan kötelékek béklyók lesznek, melyek felszabadítanak. Ez az egymásba olvadás parancsoló, kizárólagosságot követel magának.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az összes asszonyok közt miért éppen te? Ez a kérdés valamikor mindenkiben felmerül. Miért veszélyes, ha elfogadjuk ezt a kérdést, még ha csak titokban is? Mi annyira ijesztő a véletlenszerűség e kérdésben megfogalmazódó gondolatában, ugyanis ez a gondolat nem ugyanaz-e, mint a tetszőleges kicserélhetőség gondolata?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mától tudni fogom, hogy nem vagyok haszontalan, van értelme annak, hogy létezem. Azért születtem a világra, hogy neked segítsek, ne csak szeresselek, vigyázzak is rád, a társad legyek, a szeretőd, az őrangyalod. Szoríts magadhoz, hallgasd meg a száddal, a szívem neked dobog.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az igazság az, hogy nem volt soha egyenlőség a szerelemben, és... és... lehet, hogy egyszer az lesz, de addig még sok lány és asszony tragédiáját fogja okozni ez a hülye elmélet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem ritka kincs, és túl fontos, semhogy az ember csak úgy eldobja magától.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretni: két világ találkozása,
Folyton megújhodó, örök cseréje.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Milyen különös, hogy egy lány, amíg nem szólal meg, fel tudja kavarni az ember legmélyebb érzelmeit, de abban a pillanatban, amikor megszólal, a varázs úgy eltűnik, mintha soha nem is létezett volna. Igaz, megtörtént már ennek az ellenkezője is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ő, ha szeret egy férfit, nem a hancúrozásra gondol, csak arról ábrándozik, hogy mindig együtt maradnak, s boldogan élnek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem múlik. Egyszerűen nem múlik, bármit is tettél vagy mondtál, nem múlik el, nem tudom leállítani. A kezem önkéntelenül is nyúlna feléd, a lelkem ösztönösen hozzád kívánkozik. Olyan, minta megszűnnék létezni.
Őrülten hiányzol, és nem tudok ellene tenni, nem tudom, mi ez a dolog, de képtelen vagyok leállítani. Vagy nevezzük a nevén, ez a romlott szerelem. Nem tudom kiölni magamból.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Mit gondolsz, mi kell ahhoz, hogy az ember megszeressen egy nőt?
- Ezt te, azt hiszem, jobban tudod.
- Te viszont jobban fogalmazol. Mi kell: szerencse vagy alkalom? (...)
- Azt hiszem, egyik sem döntő. Valami új tulajdonságnak kell megjelennie az emberben. Az érzés a változások jutalma, hosszú egyformaságban még a legerősebb érzés is elpusztul.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgy sajnálom, hogy mindennek vége miköztünk, és már soha többé nem fogunk találkozni. De ugye azért szép emlékünk maradt egymásról? Nekem mindig te maradsz az egyetlen fiú, akit tulajdonképpen szerettem, de én biztos nem sokat jelentettem a számodra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Annyira régen voltam már szerelmes. Nagyon rég nem éreztem olyat, hogy a hasam liftezik, a mellkasom éget, a lábam remeg. Tudom, hogy le kéne higgadni és észhez térni, de egyszerűen nem megy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás