„ Mit használna nékem, ha ama csillagok közül kívánnám is meg valamelyiket? Se én nem repülhetek fel hozzája, se ő nem szállhat alá énhozzám! Jaj azoknak, akik az ezüsthold után sóhajtoznak! ”

„ A foglyok többsége megfeledkezik a kerítésről, és már nem is tűnik fel nekik, hogy mögötte húzódik az egész nagyvilág. Olyanok, akár a robotok, nem akarják értelemmel megtölteni a létezés űrjét. ”

„ Óh, mely keserves annak élni,
Kinek tovább nincs mit remélni,
És mégis élni kell!
Él az, de nincsen benne lélek. ”

„ Mindig készen állok rá, hogy ne történjen semmi. ”

„ A reménytelenség a bevallás tisztessége. ”

„ A lemondást nem holtunkban (halálunkon) kell gyakorolni. Ott már nincs benne semmi élvezet. ”

„ S lelkem itt e lomha árnyból, mely padlóm elöntve száll,
Fel nem röppen, - soha már! ”

„ Már nem tudjuk, mit veszítettünk,
Nem gyilkol új vesztések gondja,
Dermedett álom minden tettünk
S minden álmunk egy dermedett tett:
S vagyunk ördögnél esettebbek. ”

„ Akkor a leghosszabb a tél
Ha már az ember nem remél
Ha a holnap csak ködös kép
Tövissel barázdált vidék. ”

„ Az üresség akkor születik, amikor a remény meghal. ”

„ Nincsen reménytelen helyzet, csak reményvesztett ember van. Ez pedig nagyon nagy különbség! Amikor valamelyikünk eljut oda, hogy ez a helyzet most reménytelen, az élet reménytelen, ez a kapcsolat reménytelen, azt kellene inkább mondani: álljunk csak meg, olyan hogy reménytelen, nincs! Reményvesztettség van. Én most reményvesztett vagyok, és az a kérdés, hogy mit is kezdjek ezzel. Így rögtön valamekkora szabadsághoz jutok, míg ha átélem, hogy a helyzet reménytelen, akkor minden cselekvőkészségem alábbhagy. Mert azt tudnunk kell, hogy nagyon sajátos módon a reményvesztett pillanatokban is van még lépés. Nem is egy. Nem is kettő. ”

„ A reménytelenség látomásait vállalnia kell annak, aki születésével nagy merészen felcsap embernek, ahelyett, hogy megmaradna a fauna boldogabb birodalmában, ahol őznek-szarvasnak, borznak-bölénynek nincs "pályafutása", nem tervezi gyermekei "karrierjét", nem firtatja "istene titkát". ”

„ Az biztat, ami tegnap tönkretett;
Víg dáridó bennem a bosszuság;
úr vagyok, s nem véd jog, se fegyverek;
Befogad és kitaszít a világ. ”

„ El sem tudod képzelni, milyen szörnyű látni, ahogy a gyerekednek egyre romlik az állapota, és nincs semmi, amivel segíthetnél rajta. Fent ülsz az érzelmek hullámvasútján, egyszer Istenre haragszol, máskor úgy érzed, elárultak, megint máskor maga alá teper a teljes kudarc és pusztulás érzése. (...) Minden egyéb mögött ott dobol a végtelen kétségbeesés, és ettől valahogy kiüresedsz. Az öröm helyén egy tátongó űr áll. ”

„ Igazságért küzdök, tudom, hogy hiába,
De ha harcba szólít szivem minden vágya,
Mit tehetek róla? Tán az örök végzet
Rótta rám e kínos, bús kötelességet. ”

„ Vége van, mindennek vége.
Be oda a sűrüségbe -
Leborulva, elfeledten
Megsiratni, hogy születtem! ”

„ Mikor az ember bajban van, még az akasztófa kötelében is megkapaszkodik. ”

„ Ha van igazán rohadt dolog ezen a nyavalyás világon, egy dolog, amitől az ember totálisan össze tud zuhanni, és abszolút lemegy elmehülyébe, az a reménytelen szerelem! ”

„ Célt kutatok a céltalanságban,
hogy a reménytelenség útvesztőjében
reményeket keressek. ”

„ Elképesztő, hogy amikor az ember elveszíti az eszét, valahogy fogalma sincs, mit csináljon utána. A terv még mindig állt, hogy szeretne ura lenni saját magának, valamint annak a valaminek, ami most történik az életében, bármi legyen is az. Csakhogy nem tudott mibe belekapaszkodni, nem volt kantár a lovon. ”

„ Semmire sem vágyunk jobban, mint arra, amiről tudjuk, hogy nem lehet a miénk. ”

„ Sohasem az a kéz enged el, amelyik felülről tart, hanem az, amelyik alulról kapaszkodik. ”

„ Egy hajóroncs árbocához kötözötten állni, tehetetlenül várni, várni és nézni ki a reménytelen szemhatárra, és fehér mentővitorlát vélni minden hullámtarajban. Látni révlámpák fényét, hallani hajószirénák hangját. És mégsem látni semmit, és nem hallani semmit és várni, ez is van olyan kín, mint a szenvedéssel történés maga. ”

„ A Semmivel sakkozom, ő a partnerem, a Semmi hajol a tábla másik oldalán a figurák fölé. Nem tudom, lehet-e az ember erősebb, ravaszabb, kitanultabb ellenfél, mint a Semmi? ”

„ Egy bénát kérsz rá, hogy tanítson meg táncolni egy nyomorékot. Legyen bármilyen szívből jövő is a lecke, az eredmény valószínűleg igen groteszk lesz. ”

„ A lehetőségek száma végtelen, a megoldásoké viszont zéró. ”

„ Ez egyébként törvény: igazán akkor kapunk meg mindent, amikor már lemondtunk róla. Akkor lehet a miénk. ”

„ Nosztalgiás hangulatom nem akar enyhülni. Különös hangulatok ezek. Belefáradtam az életbe. Őrjítő bánat és szomorúság nehezedik rám, mindent reménytelennek érzek. Olyan ez, mint egy finálé. ”

„ Beteg vagyok, az élet megtört,
Anyám.
Hol az a vágy, mely hajszolt hajdanán?
Már nincs vágyam,
Beteg vagyok, az élet megtört. ”

„ Egyszer ment a tévében egy dokumentumfilm az óriás tintahalakról, megmutatták, hogyan lövelli ki magából a szépiafestéket, amikor meg akar pattanni az ellenség elől. A gyönyörű fekete festék úgy sötét ködbe burkolta; ez volt az elterelő hadművelet. Ilyen érzés az alkohol is a véremben. Ez a tintahal festéke, és el fog vakítani engem, hogy megléphessek mindentől, ami fáj. ”

„ Nincs kilátástalanabb, mint egy város, ahol egyetlen ablak sem világít. Ahol senki nem vár senkit. ”

„ Most ülök a tetőtornácon, mint egy fagyott vízköpő, s kíváncsi vagyok, ma fog-e a Nap végleg kialudni, magával rántva a világot a pusztulásba. ”

„ Jó panaszkodni! Jó sajnálni és sajnáltatni magunkat! Jó a világra meg a többi emberre hárítani a veszteségeiket. Ha valaki elkezdi magát rosszul szeretni, az így működik: kéjjé varázsolja a fájdalmát és "józansággá" a gyengeségét. ”

„ Igen. Eljön az idő, amikor ki kell nyilvánítanunk a gyöngeségeinket. Amikor a titkaink nem számíthatnak többé magánügynek. Amikor a magányunk többé nem letagadható. Amikor a kínlódásunkról nem lehet többé nem tudomást venni. De van úgy, hogy annyira egyedül érezzük magunkat, hogy a gyöngeség, amelyről azt hittük, már legyőztük, hirtelen olyan erős lesz, hogy képtelenek vagyunk küzdeni ellene. ”

„ Sose gondoltam volna, hogy az ember teremthet magának olyan poklot, ahol nincs egyetlen kép, egyetlen árnyék, nincs semmi, ami csak valamelyest is hasonlítana a reményhez... ”