„ Milyen furcsa, hogy mi, emberek, ilyenek vagyunk. Amint hallunk egy történetet, máris behelyettesítjük a szereplőket, és magunkat is elhelyezzük a mesében. És az is milyen furcsa, hogy mások is, más korokban, más városokban éppúgy éreztek és éreznek, mint mi. Pedig mikor az ember szerelmes, azt hiszi, csakis vele történhet ilyen csoda, azt hiszi, más lelkében még sosem játszódott le ez a nagy boldogság és nagy szenvedés. (...) A szerelem túlságosan összetett, fantasztikus és megmagyarázhatatlan érzés ahhoz, hogy beszélni lehessen róla. De benne él az ember minden mozdulatában. ”

„ A sorsot nem lehet kijátszani. ”

„ Tégy valamit annak érdekében, hogy újra megteljen az életed fantáziával. A fejünk fölött itt az égbolt, amelyet az emberiség évezredes megfigyelések során már annyiféleképpen magyarázott. De most felejts el mindent, amit a csillagokról tanultál, és újra angyalokká változnak, vagy gyermekekké, vagy bármivé, amiben éppen kedved van hinni. Ettől még nem leszel buta, hiszen ez csak egy játék, de gazdagabbá teheted az életed. ”

„ Életutadon a benned élő, tanuló lény vezet, a játékos szellem, aki igazi önmagad. ”

„ Szeretek úgy tenni, mintha egyedül lennék. Teljesen egyedül. Mondjuk a világvége vagy egy pestisjárvány után. Mindegy. Lényeg, hogy nincs senki, aki előtt meg kellene játszanom magam, aki elől el kellene rejtenem, hogy ki is vagyok valójában. Ez olyan felszabadító lenne. ”

„ Kevesen értik meg, hogy sok esetben a semmittevés, illetve a várakozás az egyetlen helyes magatartás. A stratégia nem sakkjátszma, ahol minden lépést ellenlépésnek kell követnie. A stratégiában nem szükségszerű az ellenlépés, ott várakozni is lehet. ”

„ Amit valakiről beszélnek, akár való, akár valótlan, gyakran ugyanolyan fontos szerepet játszik életében, kiváltképp sorsa alakulásában, mint az, amit cselekszik. ”

„ Aki azzal foglalkozik, hogy jól érzi-e magát, hogy a körülmények összejátszanak-e végre ahhoz, hogy jól érezze magát, az, feltételezem, hogy ebben az erőlködésében, ebben a nagy csodavárós mosolygásban a legboldogtalanabb, legszegényebb ember közöttünk. ”

„ A külvilág igazgyöngyszínűvé homályosul, és édes ambróziába süpped. Őket elnyeli, szétszaggatja, majd szanaszét tépett porcikáikat összelebegteti, s ezenközben némely sejtjeiket bizonyosan összecseréli a tébolyító-elsimító, múlhatatlan-változékony, mágiázós-játékos, mesei szép szerelem. ”

„ Lelkünkben gyujts pici gyertyát sokat.
Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk
törékeny játékunkat, a reményt. ”

„ A férfi gőgje merő dicsekvés, a nőé együtt születik vele. Mi néha elgondolkodunk a régmúlt büszke dinoszauruszairól, és ilyenkor azt kérdezzük magunktól, vajon a saját kis időnk mikor és hogyan fog lejárni. De a nő nem. Az ő örökkévalósága számára hitcikkely. Nagy háborúk és katasztrófák jönnek és mennek, egész birodalmakat nyel el a szenvedés és a halál, de ezek mind csak a felszínt érintik; ő, a nő, örökkévaló, nélkülözhetetlen; ő itt lesz mindig, egészen az idők végéig. Ő nem hisz a dinoszauruszokban: valójában abban sem hisz, hogy a világ létezett, amíg ő meg nem jelent rajta. A férfiak építhetnek és rombolhatnak, eljátszadozhatnak az összes játékszerükkel; kényelmetlen, zavaró tényezők, a pillanatnyi komfortot szolgáló téblábolók, míg a nő, akit valami titokzatos köldökzsinór magával a nagy életfával köt össze, tudja, hogy nélkülözhetetlen. Kíváncsi vagyok, vajon annak idején a nőstény dinoszauruszok is meg voltak-e áldva ugyanezzel a kényelmes bizonyossággal. ”

„ Mely pillanatban válunk gyermekből felnőtté? Fogalmam sincs. De azt tudom, hogy nem köthető életkorhoz, sem az érettségihez. Úgy történik meg, hogy észre sem vesszük. Kezdetben csak játszunk a barátainkkal, majd felfedezzük, hogy ők is érző emberi lények. ”

„ Ha olyan ember vagy, aki szemtől szembe mindig szépeket mond a társairól, de a hátuk mögött becsmérli őket, számíts rá, hogy hamarosan senki sem fog szeretni téged. Eddig még mindenki lebukott, aki ilyesmivel próbálkozott. A kettős szerep olyan nagy terhet ró az emberre, amelyet nem bír el sokáig. Képtelenség ilyen teher alatt mindig hibátlanul játszani. ”

„ Csak a szél, ami játszik velem,
egy árva léggömb az én szívem.
Csak a szél, ami játszik velem,
kegyetlen szél, csak te vagy nekem. ”

„ Ahol van szeretet, ott nincs követelés, nincs elvárás, nincs függőség. Nem követelem tőled, hogy tégy boldoggá; a boldogságom nem benned leledzik. (...) Kötődés nélkül élvezem a társaságodat. Amit valóban élvezek, az nem te vagy; az a valami mindkettőnknél nagyobb. Valami, amit felfedeztem, egyfajta szimfónia, egyfajta zenekar, amely egy melódiát játszik a jelenlétedben. De amikor elmégy, a zenekar akkor sem áll le. Amikor valaki mással találkozom, a zenekar egy másik melódiát játszik, amely szintén csodálatos. És amikor egyedül vagyok, akkor is tovább játszik. Ez jelenti a felébredést. ”

„ Az élet olyan, mint az olimpiai játékok. Egyesek kalmár-sátraikba telepednek, s csak azzal törődnek, hogy a nagy jövés-menésben mit lehet keresni. Mások minden erejükkel a dicsőségért küzdenek. Végül a túlnyomó többség, a nézők, csak egyszerű szemlélői az eseményeknek. ”

„ Azt mondtad: Álmodj! álmodoztam.
Ha szóltál: Szeress! szereték.
Mint a madarat, ösztönöm vitt
Titkon, de biztosan feléd,
S ha csókod érzém: édenné lett
Előttem a zord sivatag...
Nekem nem voltál soha játék,
Mindig szentnek tartottalak. ”

„ Nem azért felejtünk el játszani, mert megöregszünk, hanem attól öregszünk meg, hogy elfelejtünk játszani. ”

„ Talán jobb, ha csak akkor nézünk szembe a halállal, amikor eljön az ideje, és akkor is csak addig, amíg összhangba kerülünk vele. Utána folytatódik a megszokott élet. Ismeritek a híres történetet Konradinról, az utolsó Hohenstauf-uralkodó hűséges alattvalójáról? Amikor Olaszországban fogságba esett a királlyal együtt, egy várba zárták, és egy fogolytársával gyakran sakkozott. Az egyik parti közben megjelent egy követ, aki közölte vele: " Egy óra múlva ki fognak végezni". Tudjátok, mit válaszolt? "Játszunk tovább." Nem is kell mást tenni, ha él az ember, mint élni. ”

„ Játszd velem a legszebb társasjátékot. Játssz velem boldogságot. Mert egyedül nem tudok. Mert nélküled nem tudok. Mert nem lehet. Mert a boldogjátékhoz két ember kell. A játékszabály egyszerű. Csak adni kell. A szívünket. Egymásnak. Mindig adni, mindig kapni. Így válik egész életünk egyetlen nagy karácsonnyá. Játssz velem. ”

„ A szeretet átalakítja a testi kapcsolatot. Mélyebbé, és aztán még mélyebbé teszi. A szeretet a testi kapcsolatot többé, de kevesebbé is teheti. Nevetésre ösztönöz, játékra, a legteljesebb bolondozásra. Gyöngédségre szoktat. A másik elismerésére. Tiszteletre. A szenvedélyt a szeretet őrzi meg. Örök időkig. ”

„ A világ nem ért másból, mint a hangos, elnagyolt, durva jelekből. A látszatokból. Mindabból, aminek határozott formája van. Nagyot kell kiáltani, másképp oda sem figyelnek. Két szóból többet értenek, mint húszból; viszont százszor kell ugyanazt elmondani. Vagy jobb egy erélyes rúgás. Máskor megteszi egy kurta tréfa. Egyszerre csak egy dolgot lehet kifejezni, s mindent túlozni kell, ferdíteni, megjátszani: elnyomorítani a teljes igazságot és az ember ép, egész lelkét: a valóságot. Van, aki a szerénységből ért, van, aki a szemtelenségből. ”

„ Lehet rosszul játszani, de lélektelenül soha! Van úgy, hogy az embernek rossz napja van és a pályán semmi nem sikerül. Nem számít, a lényeg az, hogy lássák rajtad az emberek, hogy megszakadsz a klubért, a szurkolókért és akkor a vereség is meg van bocsátva. Ilyen egyszerű! ”

„ Nem szégyen az, ha nem ütöd meg a mértéket, ha elvéted a célt, ha elbotlasz, vagy ha felsülsz. Csak az a szégyen, ha a tévedéseidből, botlásaidból nem merítesz erőt ahhoz, hogy még keményebben próbálkozz, és a játékban maradj. ”

„ Nem tudsz úgy megosztani valamit egyikünkkel, hogy azt ne oszd meg mindegyikünkkel. (...) Nem azért játszol, vagy színezel egy képet egy gyermekkel, hogy a saját magasabbrendűségedet bizonyítsd. Azért döntesz úgy, hogy korlátozod magad, hogy ezzel elősegítsd, és megbecsülésben részesítsd azt a kapcsolatot. Akár még egy versenyt is kész vagy elveszíteni azért, hogy győzelemre juttasd a szeretetet. Mindez nem a győzelemről és a vereségről szól, hanem a szeretetről és a tiszteletről. ”

„ A szentemberségből annyi meg is volt bennem, hogy nem bántottam soha senkit, s ha valaki kedvetlenül nézett reám, annyi figyelmet tanúsítottam iránta, hogy meg kellett szeretnie. De ez csak játék volt nekem. Megvetettem azokat az embereket, akiknek minden beszéde csak a maga ügyei meg a házi ügyek, pletykák, babonák. ”

„ Mindenütt, ahol igazság van és nem hamisság, ott jó lenni. De az életünkben ez nem lehet hely függvénye. Biztos, hogy vannak helyek, ahol könnyebb igaznak lenni, ahol olyan a táj, a környezet, hogy hamarabb rá tudsz hangolódni saját magadra, ahol nem kell színt játszanod, önmagad tudsz lenni. S ha önmagadra találsz, le tudod hántani a gyémántokat...
- Gyémánt? – néztem rá.
- A szívünkben van egy gyémánt. Mindenki szívében. És ahogy növünk, öregszünk, rárakódik egy vastag héjazat. Amikor aztán az ember tizennyolc, húsz-, harminc- vagy ötvenévesen - ki mikor - elkezdi keresni önmagát, az Istent, az igazságot - valójában ez mind egy -, akkor elkezdi hántani, hámozni a gyémántjáról a héjakat. Nyilván eljutsz olyan helyekre, ahol jól érzed magad, és ahol jól vagy, ott könnyebben megy a hámozás. De mi van, ha nincs rá lehetőséged, hogy helyet keress és változtass az életedben... (...) Nem lehet halogatni, hogy mikor leszek boldog, mert a boldogság ott van bennünk. ”

„ A szerelem igazából fantomfájdalom. Költők írnak róla, a nagy művészek ábrázolják, a zenészeket megihleti, de valójában nem létezik. (...) Olyan, mint amikor az ember fekélyt érez a gyomrában, a sebész felnyitja és nincs ott semmi. Kémiai reakció, (...) a hormonok játéka. Az ember képes meghalni érte, de még soha senki nem bizonyította, hogy létezik. ”

„ Ebben az állapotban a klub olyan volt, mint az Óz, a nagy varázsló trükkje. Mindaz a varázslat, amely éjszakáról éjszakára megtöltötte a helyet, a pezsgés, az izgalom, csupán az elektronikai eszközök, az ital és a kábítószerek együttese által alkotott illúzió volt azok számára, akik besétáltak az ajtón, és beléptek ebbe a fantáziavilágba, mert itt megfeledkezhettek szürke, hétköznapi életükről. Talán azért jöttek, mert erősnek akarták érezni magukat, miközben gyengék voltak, vagy kívánatosnak, mert csúnyák voltak, esetleg divatosnak és gazdagnak, ha nem voltak azok, és az is lehet, hogy fiatalnak, és megpróbálták megelőzni az éveiket. Lehet, hogy csak ki akarták adni magukból a kudarcba fulladt kapcsolatuk miatt érzett fájdalmukat, vagy bosszút állni azért, mert dobták őket, és azt játszani, hogy valaki mást keresnek, miközben majd meghaltak azért az egyért. ”

„ Figyelmeztetlek benneteket, egy lánynak csak egyszer kell eljátszania a becsületét. Többször már nem is kell. Ha ti neveletlenek vagytok a fiúkkal, tőlük se várjatok mást, mint modortalanságot, neveletlenséget. Arról a lányról is megvan a véleményük, aki minden nap mással jár. Fiatalok vagytok, előttetek az élet. Szeretnétek boldogan élni. Nyilván olyan férjet szeretnétek, aki jó hozzátok, hűséges, és egész életében szeret benneteket. De az ilyen embert ki kell érdemelni. Gondolkozzatok lányok, ha szándékotokban áll megjavulni, még nem késő. ”

„ Az élet egy játék, melyet egy hatalmas szabálykönyvből igazgatnak – de meg kell találni a módját annak, hogyan lehet megszegni a szabályokat, és mégis tovább játszani. Minden játék unalmas, ha a szabályokat betartva játsszák – a Monopoly, römi, baseball. De ha az ember elemel egy-két kártyát, anélkül, hogy észrevennék, vagy megcseréli a számokat a dobókockán, mikor a másik nem figyel, az ostoba játék élvezetessé válhat. ”

„ Ugyanolyan esélyünk van nyerni a lottón, akár játszunk, akár nem. ”

„ A játékos a játékért játszik, sok utazó csak azért utazik, hogy utazzék. ”

„ Az embernek magának kell próbák elé állítania magát, kiderítendő, függetlenségre és parancsra termett-e; méghozzá idejében. Nem kitérni saját próbatételeink elől, noha talán ez a legveszedelmesebb játék a játszhatók között, s végtére is csak próbák, melyeknek magunk vagyunk a tanúi, s kívülünk nincsen bírája. ”

„ Minden felnőttben egy játszani vágyó gyermek rejtőzik. ”