A címkéhez 5 634 idézet tartozik


Igyekszem bölcs lenni, ha nem lehetek vidám, könnyed, amikor nem örülhetek, megpróbálom elviselni, amit úgysem lehet megváltoztatni, és szeretnék türelmes lenni, amikor nincs mód úrrá lenni a bajokon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek a szeretet miatt élnek; az önimádat - a halál kezdete, Isten és az emberek szeretete - az élet kezdete.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ekkor már tudta, hogy nem csak egyféleképpen tud összetörni egy szív. Néha az élet súlya, a felelősség, a születése folytán kapott feladat és a sok teher is elég ahhoz, hogy úgy agyonnyomja, hogy levegőt se kapjon. Még akkor sem, ha a tüdejének semmi baja. Néha pedig a sors kegyetlensége a felelős érte, amely messzire sodorta attól az úttól, ahol úgy gondolta, hogy majd megállapodik. Néha csupán a kor, a fiatalsággal szemben. Vagy a betegség az egészséggel szemben. De attól is lehet, hogy csak belenézel a szerelmed szemébe, és a hála, amelyet érzel, amiért ott van veled, oly hatalmas, hogy a szíved túlcsordul... hiszen megmutattad a legbelső énedet, és ő nem menekült el, nem fordított hátat; elfogadott és szeretett, melletted volt örömben és bajban... vagy mindkettőben egyszerre.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az a furcsa, hogy az ember megéri azt, amikor szeretik, de rettenetesen nehéz valakit találni, aki ki is bírja, el is viseli, hogy szeressék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt mondják, az igazi énünk (...) álomképekben jelenik meg, akkor is, ha minden nap álmodozunk, akkor is, ha kétévente egyszer. Rejtett énünk rejlik ezekben a képekben, nemcsak azok lehetünk, akik szeretnénk, vagy akik sose lehetünk. Azok lehetünk, akik nem merünk lenni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ó, mit ér a szerető hűsége, ha szívünket összetöri annak a másiknak a hidegsége, akit jobban szeretünk!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mivel a szeretet inkább cselekedet, mint érzelem, akkor is szerethetjük a házastársunkat, ha nem táplálunk gyengéd érzelmeket iránta. Sőt, negatív érzelmeink ellenére is dönthetünk úgy, hogy szeretjük őt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Gyenge annak a szerelme, aki csak szavakban tudja kifejezni, hogy mennyire szeret.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha százszor születnék, akkor sem lennék boldogabb,
Ha százszor születnék, akkor is félnék néhanap,
De ha százszor születnék, akkor az idő lenne a cinkosom,
Ha százszor szeretnék, nem kéne folyton-folyton játszanom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Gyűlölet: az a mélységesen banális mechanizmus, hogy kivágom azt a fát, amire nem tudok felmászni. Gyűlölet: mélyebbeket gondolunk felőle, mint amilyen csekélyben tanyázik az egész. Gyűlölet: paradox szerelmi vallomás: olyan szeretnék lenni, mint te, de nem és nem tudok, tehát dögölj meg, mert elérhetetlenül szép vagy, ne legyél, ne lássalak! Gyűlölet: útjelző táblákkal gazdagon ellátott, eltéveszthetetlen, kövezett út az őrülethez... Minden valamennyire markáns ember felizzítja az effélére hajlamosak gyűlöletét: ez a minőség fonák visszaigazolása. A valamilyenségnek ez az ára. Ugyanők viszont azt is megkapták ajándékba, hogy aki szereti őket, az borzasztó nagyon. Nincs langy középút, mert az a középszeré. Ami engem illet, igyekszem minél láthatatlanabbá válni azok számára, akiket kínoz a létem. Ugyanis, ha bármi módon reagálok a gyűlöletre, létrejön az ördögi kör; ez ellen egyetlen humán védmódszer van: az, hogy megszakítjuk a láncot. Ki lehet állni a pástra, de minek?! A butaság nem vitaképes; nem más, mint elemi erő: hülye leszek pert indítani a földrengés ellen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ott ült a padon, könnyek peregtek az arcán, és tudni akarta, amit minden gyerek tudni akar, amikor valaki, akit szeretett, hirtelen eltűnik a színről: miért történik, miért velem történt, van ennek valami oka, vagy csak egy őrült rulett kerék forog? Ha jelent valamit, akkor mit kezdjek vele? Ha semmit nem jelent, akkor hogyan viseljem el?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szívem szorul a félelemtől
S megrendül a kétség alatt,
Hogy szeretni csak színpadon tudsz
S magadnak élned nem szabad.
Hogy szíved e rajongó álmon
Csak gúnyolódik, csak nevet...
- Még nem érzéd szivem szerelmét,
Már itt a vég... Isten veled!...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember makacs lény; szereti a sorsát, akkor is, ha ez a sors a láva.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Értsd meg, kérlek,
Szeret valóban téged,
Pedig furcsa vagy néha igazán.
Színjátékot ne tervezz,
Nem kell semmilyen jelmez,
Csak menj már, mert vár rád
Az a lány!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember nagyravágyó, ambiciózus, a nehézségek elől meg nem hátráló sportember, aztán találkozik egy lánnyal, akibe beleszeret, és mikor a bódulat tovaszáll, nemcsak arra ébredünk, hogy visszavonhatatlanul házasok vagyunk, de arra is, hogy egy egész életre kétpennys bridzsre vagyunk kárhoztatva.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Még ha elveszítesz is mindenkit (...), a szerető Isten akkor sem fordít neked hátat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha szemünkben szépülni kezd valaki a szeretetünktől, vajon van-e a folyamatnak végső határa?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Itt vagyok veled. Rád figyelek, érted élek, és feltétel nélkül szeretlek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A Rák jegyű ember az édesvizű tavak szelíd ringásának és a folyó áramlásának zenéjében él, - úgy szeret, mint gyermekét az anya, akinek érzelmei megállnak a család határainál. Csak az "övéit" szereti.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szeretet és az igazság olyan szoros egységet alkot, hogy gyakorlatilag nem is lehet őket szétválasztani. Olyanok, mint ugyanannak az éremnek két oldala.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Miért fáj jobban az elveszített, feltámaszthatatlan vagy sosem volt szeretet hiánya, mint amilyen örömöt nyújt a jelenlévő, a jelen időben melengető?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Álmodj, amit csak akarsz, menj, ahova szeretnél, légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ami legvégül marad, nem mindig az, amit szeretnél.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem számít, milyen sötét a perc, a szeretet és a remény mindig él.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem tudni, mi a jobb: minél tovább gyereknek maradni, vagy minél előbb felnőni. Az egyetlen csalódás, ami teljesen bénítónak és visszafordíthatatlannak hat (...), amikor az ember saját maga vagy szerettei szenvedésein keresztül szembesül az élettel, és eszmél rá, hogy élete soha nem lesz kiegyensúlyozott.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mint minden igazán fontos dolog, a személyes kapcsolatok is nagyon boldoggá tehetnek minket, amikor jól működnek, és nagyon boldogtalanná, amikor nem. Az emberek környezetünk legrugalmasabb, legváltozékonyabb részét képviselik. Ugyanaz az ember csodálatossá teheti a reggelünket és rémessé az esténket. Mivel annyira függünk mások szeretetétől és elismerésétől, érzékenyek vagyunk arra, hogyan bánnak velünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nehéz rájönni a bátorság forrására. Bátorító lehet egy béna ötlet, vagy egy véletlen, de nem szabad megkérdőjelezned a felnőtteket, vagy az edződet, vagy a tanáraidat, mert ők alkotják a szabályokat. (...) Elsősorban a becsületed határozza meg, hogy mit csinálsz, vagy éppen mit nem. Ez vagy te, vagy azzá tesz, aki szeretnél lenni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki a viszonzás reményében szeret, csak az idejét vesztegeti.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi van, ha rájövünk, nem működik a dolog közöttünk? Mégis kitartunk egymás mellett és elfogadjuk, hogy veszekszünk, hogy egyre kevesebbet szeretkezünk, de nem tudunk egymás nélkül élni. S így éljük le az életünket, boldogtalanul. Mégis boldogan, mert együtt vagyunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretlek. (...) És ez azt jelenti, hogy nem csak a szép dolgok miatt vagyok melletted. Itt vagyok, bármi történjék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Boldog szerettem volna lenni,
mint mindenki; vágyam csak ennyi, 
aztán már boldog sem. Csak Én.
Boldogtalan, vén, hiú lény,
és az értelmét megkeresni,
hogy mért vagyok egyáltalán,
s mért épp fiú, mért nem leány?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem lehet egészségügyi következmények nélkül napról napra másnak mutatkozni, mint ahogy érzünk, fáradozni azért, amit nem szeretünk, örülni annak, ami bajt hoz ránk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Félek - mondta a fiú.
- Ez csak azt bizonyítja, hogy szereted az életet. Vannak olyan pillanatok, amikor természetes, hogy félünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretni nem csak úgy lehet, ha teljesen feladod magad, és elveszíted mindened. Szeretni úgy is lehet, hogy ezerszer és ezerszer pörgeted újra le magadban azt, ami történt, és mindennap ennyiszer bánod is meg a döntéseidet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akárhogy szeretünk is valakit, csak teher az, ha meghalt; sőt, minél jobban ragaszkodtunk hozzá, annál jobban szeretnénk megszabadulni tőle.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás